Fegyverrel és tollal harcolt, de neki köszönhetjük ezt a bablevest is

Ha hétvégére Jókai-bablevest főznénk, ehhez aktuálisabb dátumot nem is válaszhatnánk. Ugyanis a levesünk névadója, a romantikus magyar regényírás legnagyobb alakja, Jókai Mór éppen február 18-án, 197 évvel ezelőtt született. Következzen hát egy kis gasztrokulturális kalandozás!

Sokan, sokfélét vélnek tudni arról a bizonyos levesről, melynek névadója Jókai Mór (1825-1904). A komáromi születésű író a magyar irodalom egyik, ha nem a legtermékenyebb alkotója volt, írói életműve megkerülhetetlen, regényírókén nemzeti irodalmunk meghatározó alakja. Mindenki ismeri a mára klasszikussá vált alapműveinek címet, amelyeket neki köszönhetünk. A kőszívű ember fiai, Az aranyember, az Egy magyar nábob, a Fekete gyémántok stb. – csak hogy a legfontosabbakat említsük. 

A magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője a gasztronómia rajongója is voltForrás: Getty Images
Politikai szerepvállalása is vitathatatlan
Jókai írói teljesítménye mellett közéleti, poltikai szerepvállalása is jól ismert: az 1848-as forrdalom kitörésekor éppen az Életképek című lap fiatal szerkesztője volt, s lelkesen vállalta, hogy tollal is harcoljon a nemzet ügyéért. Tollal is, hiszen fegyverrel az utcákon harcolt. Jelen volt a világosi fegyverletételnél, a rákövetkező 14 évet pedig politikai gyanusítottként élte. A tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, és számtalan romantikus regénye, esszéje született ebben az időszakban. 1867-ben a kiegyezésnél is aktív szerepet vállalt, bár az új kormányban nem vállalt tisztséget, munkájával sokáig segítette azt.

De Jókai születésnapján térjünk vissza cikkünk cikkünk tételmondatához, ahhoz a bizonyos bableveshez, azaz Jókai-bableveshez! 

Így fest egy gazdagon készített Jókai-bableves, aminek még a látványától is összefut a szánkban a nyálFotó / Mediaworks

Az egyik legelterjedtebb nézet, hogy Jókai kedvencét felesége – a nála  nyolc évvel idősebb, ünnepelt színésznő, Laborfalvi Róza – alkotta meg, ami eredetileg babcsuszpájz névre hallgatott. A levesről sok helyen ír Jókai, de magát a receptet nem részletezi. Annyi bizonyos, hogy Róza asszony fazekában főszerepet kapott a füstölt, zsenge, szopósmalac-köröm is, és bizony a paprikás rántás is. Jókait teljesen levette a lábáról ez a leves, amely egyébként gyakorta szerepelt a svábhegyi villájuk vendégváró menüjében is. Nem csoda, ha évekkel később Balatonfürden, egy étterembe betérve Jókai éppen bablevest kért. S miután (legalábbis így szól a legenda) a leves mégsem volt a fogára való, az ottani szakáccsal megosztott néhány titkot – amit aztán, az író tiszteletére neveztek el Jókai-bablevesnek. 

Laborfalvi Róza és Jókai MórForrás: Wikipedia/Barabás Miklós

S hogy mennyi köze lehet az akkori Jókai bablevesnek a mai változatához? Ez már egy másik történet, ugyanis az általunk ismert Jókai-bableves receptje már 1937-ben Gundel Károly: Kis magyar szakácskönyv című művében látott napvilágot. Ez pedig már nyomokban sem tartalmazott körmöt, kizárólag füstölt tarját és kolbászt. 

Mi is árulkodhatna jobban Jókai Mór gasztronómiához fűződő viszonyáról, mint az alábbi idézet:

A szerelem oltárán elhamvadnak a lángok, de a tűzhely vonzereje örökké tart. Minden tál étel egy szerelmi vallomás, vagy ellenkezője: egy csöndes válóper."

Hát, kérem szépen, így álljunk neki, ha egy igazi jó Jókai-bablevest szeretnénk főzni, az író születésnapján, történetesen a mindmegette.hu ezen receptje alapján.

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek