Az őrölt mandulából, cukorból vagy mézből, valamint némi kötőanyagból, például kukoricaszirupból készült massza, ami egyaránt alkalmas torták díszítésére vagy csokoládék, bonbonok töltelékének, igazán megérdemli, hogy egy teljes napot szánjunk az ünneplésére. Január 12., a marcipán világnapja alkalmából dietetikusunk összeállított egy csokrot a marcipánnal kapcsolatos érdekességekből, gyerekkori élményeit is felemlegetve.
A marcipánfigurák hosszú évtizedekig részesei voltak a családunk történetének. Az anyai nagymamám minden születésnapunkra beszerzett három különleges, de mindenképpen különböző marcipánfigurát. A bátyámmal és az unokanővéremmel hárman ültük körbe a tortát, középen természetesen az ünnepelt, aki maga választhatott a három figura közül. Néha egyértelmű volt a döntés, ha olyan figuráról volt szó, ami a szülinapos karakteréhez jobban illett.
Ebből eredt aztán az egyik kedves családi történetünk. Az egyik születésnapomra ugyanis a nagymamám Hófehérkét és a hét törpét vette meg, nyilván enyém lett Hófehérke. A bátyám kicsit duzzogva kijelentette, hogy neki akkor a százegy kiskutya járna... Legalább is így emlékszem. Szegény nagymamám törhette ezután a fejét, de végül jól megoldotta a kérdést. A bátyám következő születésnapján, ha kiskutyák nem is, de Ali baba és a negyven rabló készült el egyedi megrendelésre.
Nem is fértek el a tortán az egymástól különböző, egyedi fizimiskájú és öltözetű figurák, hanem egy külön tálcán kerültek a torta elé. Mind nagyon puha volt még, hiszen frissen készültek, nem volt idejük úgy kiszáradni a cukrászdákban a hetekig, hónapokig tartó várakozásban. Bár az is lehet, hogy a százegy kiskutya ekkor merült fel, de már csak a poén kedvéért, tudván, hogy azért ez mégiscsak nagy kérés lenne...
Úgy emlékszem, ez volt az utolsó alkalom, amikor végül is szülinapi marcipánokat kaptunk, de ekkor már a húszas éveink elején jártunk. A nagymamám nagyon kitett magáért, és a marcipán azóta is kedves a szívünknek. Bár jóval kevesebb eszünk belőle, mert azért változott az ízlésünk, és ma már talán kicsit gejlnek tűnne egy egész figurát megenni (mert végül is mindnek ez lett a sorsa, bármennyire aranyosak is voltak).
A nagymamámmal gyerekként meglátogattuk a pilisvörösvári Szamos marcipángyárat, ahol élőben láthattuk a marcipánmasszának az előállítását és a híres marcipánrózsák készítését is. Ahogyan volt szerencsénk még ellátogatni a még 1985-ben, Szabó Károly, a marcipán figuráiról ismert magyar mestercukrász által alapított puchbergi, azóta már megszűnt marcipánmúzeumba is, ami egészen pontosan Puchberg am Schneeberg volt megtalálható.
Honnan ered a marcipán?
A marcipán eredete nem teljesen egyértelmű, de ezt már megszokhattuk számos kulináris különlegesség esetén. A neve és ejtése igen hasonlóan cseng a különféle nemzetek nyelvén, és szinte mindegyikük elő is állt a saját eredettörténetével. A legvalószínűbb származási helye talán Perzsiába tehető. Innen bejárta a különféle kereskedelmi utakat, hogy aztán az európai cukrászat egyik alappillére legyen, bár valószínűleg először a törökök hozták el ide.
Lübeck és Tallin különösen büszkék a marcipángyártással kapcsolatos történelmükre és hagyományaikra, a kiemelkedő minőséget és a mandulatartalmat pedig nagyon komolyan veszik. Perzsia mellett arra is bőven van bizonyíték, hogy Spanyolország vagy kifejlesztette a saját változatát, vagy ő volt ennek a cukrászkölteménynek eleve a kiindulópontja. Ugyanígy az olaszok is magukénak érzik "Szent Márk kenyerét", a marcipán név mindenesetre vélhetően tőlük eredeztethető. A teljes igazságot viszont ma már valószínűleg nem fogjuk megtudni.
Hogyan készül a marcipán?
A marcipán készítéséhez a nyers mandulát először is megtisztítják, majd blansírozzák, ehhez forrásban levő vízbe mártják a mandulát, hogy könnyebben leváljon a héja. Ezt követően forgó hengerek közé helyezik, hogy ténylegesen megszabadítsák a héjától. A következő lépés a mandula durvára aprítása, majd a cukorral való pépesre darálása. (Kezdetben a cukor helyett mézet alkalmaztak a cukor ára miatt.) Ezután tovább pirítják, majd lehűtik. Végül hozzáadják a maradék cukrot és a kötőanyagot, hogy rugalmas állagot érjenek el, amiből szinte bármit formázhatnak. Akár rózsát, akár Ali babát.
Érdekességek a marcipánról
A középkorban kizárólag patikusok készítettek marcipánt gyógyászati célokra, így a székrekedés vagy felfúvódás ellen is ajánlották, vagy éppenséggel afrodiziákumnak. A legendák szerint asztaldíszként is felszolgálták a sakktáblára formázott marcipánt Mátyás király és Aragóniai Beatrix lakodalmán. A mandula mellett egyéb olajos magokból, így például barackmagból, dióból, mogyoróból, pisztáciából vagy éppen kókuszból is készítenek alapmasszát. A barackmagból készített marcipánmassza neve a percipán. Az utóbbi időben a gyártás megszűnése miatt nevezetessé vált salzburgi desszert, az eredeti Paul Fürst-féle Mozartkugel (vagyis a Mozart-golyó) sem tisztán mandulamarcipánt tartalmaz, hanem pisztáciával dúsított marcipánt. A zöld színét is innen kapta.
Hazai marcipánmúzeumok
Ha jobban érdeklődünk a marcipán előállítása, valamint a különleges marcipánalkotások iránt, akkor akár egy kellemes hétvégi programnak is beillik valamelyik hazai marcipánmúzeum meglátogatása. Természetesen kóstolóval egybekötve. Eger történelmi belvárosában, a Harangöntő házban várja a látogatókat Magyarország „legédesebb" kiállítása, a Kopcsik Marcipánia. Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guinness rekorder mestercukrász alkotásait tekinthetjük meg itt.
Pilisvörösvár helyett Szentendére igyekezzenek azok, akik a Szamos marcipán iránt érdeklődnek. Egészen pontosan a Szabó-Szamos Marcipán Múzeumot és cukrászdát keressék, amelyet Szamos Mátyás és Szabó Károly alapítottak. A sok ámulás és csodálkozás után az ízlelőbimbóinknak is kedvezhetünk. Ha egy balatoni kiruccanást is beterveznénk, akkor a keszthelyi Festetics kastély tornyával szembeni mellékutcában is találunk egy Marcipán Múzeumot és Cukrászdát, ahol még a kastély makettjét is megtaláljuk marcipánból formázva - viszont a cukrászda Facebook-oldalán még áprilisban rögzített bejegyzés szerint határozatlan ideig zárva tartanak.
Nincs más hátra, mint az, hogy megédesítsük a napunkat egy kis marcipánnal - akár készen, formázva vesszük, akár tömbben, amiből magunk készítünk kedvünk és kreativitásunk szerinti figurákat. Persze a jelentős cukortartalma miatt legyünk mértékletesek! A cukorbetegek, inzulinrezisztensek különösen figyeljenek, mivel tetemes cukortartalma miatt számukra valóban csak igen kis mennyiség lehet javasolt az egyéni étrend függvényében. Az egyes olajos magvakra allergiások (pl. mogyoró, dió) pedig szintén legyenek elővigyázatosak, és győződjenek meg a fogyasztás előtt a marcipán tényleges összetevőiről!
Források: szamos.hu, mindmegette.hu