Némileg vegyes érzelmek övezik a virslit, mivel egyrészt egy gyorsan, könnyen és változatosan elkészíthető élelmiszerről beszélünk, másrészt azért sokszor némi kétkedéssel olvashatjuk az összetevőinek listáját. Kétségtelen, hogy a színhúsból készült ételek jobban illeszkednek a vegyes, kiegyensúlyozott étrendbe, ahol azért a minőség mellett a mennyiségre is odafigyelünk. A húskészítmények, mint amilyen a virsli is, a változatosságot növelik, ráadásul a szilveszteri hagyományok miatt akár azok tányérjára is odakerülhet, akik amúgy az év során nem, vagy csak ritkán fogyasztották.

Elvégre a sertéshúsos ételek és a sertésből készült virsli mögött az a babona húzódik, hogy a malac előretúrja a földet a turcsi orrával, így előmozdítja a jövő évi szerencsénket is. Ellenben a baromfi a lábaival hátrakapar, a hallal meg elúszik minden, így az anyagi jóllét esélye is. Emiatt nem szárnyashús és hal kerül a szilveszteri svédasztalra, hanem sült malac vagy éppenséggel virsli.

Mit is nevezhetünk virslinek?

Az utóbbi években egyre jobban szigorodtak a szabályozások és ezek eredményeként a virsli esetén is kicsit megnyugodhatunk, hogy a minősége javult, mivel nem lehet akármit ennek nevezni, s akármit beletenni. Persze előtte sem, de így, hogy már évek óta korlátozottabb az összetétele is, a gyártók is jobban odafigyelnek, s mi is nyugodtabbak lehetünk. 2017 óta virslinek a legfeljebb 26 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú terméket lehet nevezni. Legalább 51% húst kell tartalmaznia, s a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10% lehet.

Utóbbihoz egy kis magyarázat: ez az emberi fogyasztásra alkalmas, de alacsonyabb minőségű terméket jelöli, ami a színhús lefejtését követően a csontokon maradt húsmaradványokból, zsírból és kötőszövetből áll. A virsli ezeken túl nem tartalmazhat 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, a kisebbekből (1-2 mm) is csak legfeljebb néhány darabot. A lényeges tehát, hogy a szabályozásoknak köszönhetően javult a virslik minősége. Ez mindenképpen pozitív előrelépés.

Mi a helyzet a virsli burkolatával, ehető vagy sem?

A virslit tölthetik juhbélbe vagy műbélbe, utóbbi készülhet természetes (emészthető) és mesterséges eredetű anyagokból is. Itt is legyünk figyelmesek, és olvassuk el a csomagolt termékeken szereplő feliratot, mivel abban az esetben, ha nem ehető a burka, akkor ezt jól látható felirattal jelöli a gyártó a terméken. Minden más esetben megehetjük bőröstül a virslit. Akad olyan virsli is, amelyik már eleve úgy kerül forgalomba, hogy eltávolították a burkolatát. Ha kíváncsi, hogyan készül a virsli, itt meg is tekintheti a Hogyan készül? videójából:

Virslik a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy előszobájában

Időről időre találkozhatunk különböző terméktesztekkel, az egyik igen fontosra idén novemberben került sor. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) Termékmustráján ugyanis a virslik kerültek terítékre, vagyis górcső alá. A Termékmustra egy komplex vizsgálati rendszer, amelyben kiválasztják a legjobb termékeket. A többlépcsős folyamat során, a szakemberek többek között termékspecifikus – a jogszabályoknál szigorúbb minőségi paraméterek tekintetében – laboratóriumi vizsgálatokat és csomagolástesztet is végeznek. A cél az, hogy a meghatározott szempontrendszer alapján a termékek ízére-illatára-állagára vonatkozó minőségi bírálat és pontozás alapján a bírálók kiválasszák, hogy mely virslik érdemesek a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ)-védjegy elnyerésére. Az első vizsgálatok után 31 virsli került be a minőségmustrára, a csúcsbírálaton már végül csak 13 versenyezhetett, végül 10 termék került ki győztesként. Ezek a termékek pályázhatnak a tanúsító védjegyre, s ha ezen is nyernek, akkor felkerülhet a csomagolásukra KMÉ logó. Erre még kicsit várni kell, de vélhetően hamarosan találkozhatunk velük a boltokban.

Virslivásárlás tippek

A minőséget részesítsük előnyben! Inkább vegyünk drágább, de több húst tartalmazó, prémium virslit, mint hogy ezen spóroljunk az év végi mulatozáskor! Ha csak lehet, a 80%-os vagy annál több húsból készültet vásároljuk! Tudjuk, mit veszünk! A termék elnevezése már önmagában sokat elmond az összetételről is, hiszen több olyan termék is kapható, amelyek látszólag teljesen virsli kinézetűek, de beltartalmi értékeik, összetételük nem éri el a szigorított kritériumokat, így nem nevezhetők virslinek. Többnyire pálcika, rúd, rudacska elnevezéssel találkozhatunk velük, de fontos, hogy ezek nem számítanak virslinek.

Olvassuk el az összetevők listát, keressük az allergéneket! Ez már csak amiatt is fontos, hogy megtudjuk, glutént, laktózt vagy szóját tartalmaz-e az adott termék, mivel a glutén- és laktózérzékenyek, ill. a szójafehérje-allergiások számára ezek az összetevők nem túl előnyösek. Nekik fokozottan kell figyelniük a megfelelő allergéntől mentes termékek kiválasztásakor.

Kerüljük a füstöltet! A füstölt húsipari termékek, mint amilyenek a füstölt kolbász, füstölt virsli, füstölt szalonna előállítása során daganatkockázatot növelő anyagok keletkeznek a tartósítás során, így ezeket minél ritkábban javasolt fogyasztani. Ne főzzük szét, csak melegítsük! A virsli elkészítéséhez nem szükséges percekig főzni a terméket. Mivel már eleve hőkezelt termékről beszélünk, így elegendő, ha egy-két percig forrásban lévő vízben megmelegítjük. Ezáltal nem is főnek ki belőle a különböző ízanyagok és aromák és nem is reped ki.

+1 A virsli mellé érdemes egy kis savanyúságot, zöldséget is pakolni a tányérra.

Források: szupermenta.hu, portal.nebih.gov.hu, kme.hu