Az idei élelmezési világnap mottója, hogy a tetteink alakítják a jövőt. Ez a jelmondat nem is lehetne aktuálisabb abban a korban, amikor a klímaválság hatásait már a bőrünkön tapasztaljuk, s a jövőnk élelmiszer-ellátásának biztonságossága, stabilitása is kockázatossá vált. Minden napi döntéseinkkel, hogy honnan, mit, mennyit eszünk és iszunk, jelentős hatással lehetünk a saját egészségünk mellett a bolygóéra és a jövőnkre is.
A klímaváltozás hatással van az étrendünkre, illetve fordítva, az élelmiszereink előállítása és az étrendünk is hatással van a klímaváltozásra. A világ számos élelmiszer-előállítási rendszere meghaladja vagy megközelíti a bolygó kapacitásának határait, a jelenlegi élelmiszer-termelés azonban elérte azt a pontot, ami már veszélyezteti azt a környezetet, amelytől a jelenlegi és a jövőbeli élelmiszer-termelés függ. A helyzet igen összetett. Óriási a kereslet, mivel egyre többen vagyunk, emiatt egyre több élelmiszert kell előállítani.
Az élelmiszer-termelés és fogyasztás felelős az ember által okozott üvegházhatású gázok (GHG, greenhouse gas) 19-29%-áért, a szárazföldi biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenésének 60%-áért, és az édesvíz-felhasználás 70%-áért - és ez csak pár félelmetes számadat a sok közül.
Éhínség és túltápláltság egyidőben
Az ellentmondások korát éljük: emberek milliói éheznek és alultápláltak, míg sokan túlsúlytól és elhízástól szenvednek a nem megfelelő minőségű étrend miatt. Bár tudjuk, hogy a túlsúly és az elhízás hátterében egyéb okok is állhatnak. A kistermelők – akik az élelem több mint harmadát előállítják – élnek a legnehezebb körülmények között, mivel a mezőgazdasági munka továbbra is sok bizonytalanságot és veszélyt rejt magában. Ebben kulcstényezőnek számítanak az egyre szélsőségebb időjárási, éghajlati körülmények.
Azt, hogy ki a felelős, hosszan lehetne pedzegetni, s a lista hosszúra nyúlna. Ujjal mutogatás helyett azonban célravezetőbb, ha a minél hatékonyabb megoldásokra koncentrálunk. Mindez nemcsak a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az élelmiszertermelők, a kormányok felelőssége, de az egyéni döntések is lényegesek. Ezek oda-vissza ható folyamatok. Az, hogy mit és mennyit eszünk, közvetlenül befolyásolja, hogy mit és mennyit termelünk. Emiatt változtatásra van szükség a gondolkodásmódunkban és az élelmiszervásárlási szokásainkban is.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.
Az élelmezési világnap részeként október 15-től egy héten át az ENSZ kék zászlói díszítik a budapesti Erzsébet hidat, így tisztelegve a világnap előtt. Számos ENSZ szervezet mellett már több mint 10 éve annak, hogy a magyar főváros ad otthont két kiemelkedő FAO (Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) egységnek: az ENSZ szervezet európai és közép-ázsiai regionális irodájának és a globális szolgáltató központjának.
Legyünk élelmiszerhősök!
Miközben milliók éheznek, óriási mennyiségű élelmiszer vész kárba. Van, hogy már a termelés során tönkremennek, de sok esetben inkább a háztartásokban, a kereskedőknél, vagy az éttermekben dobják ki őket valami miatt. Az élelmiszerrel együtt értékes erőforrásokat is elpocsékolunk ezáltal. A teljes üvegházhatású gázkibocsátás 10%-a hozható összefüggésbe az élelmiszerpazarlással. A szeméttelepek tele vannak kidobott élelmiszerrel, amiből a bomlás során metán – egy, a szén-dioxidnál sokkal károsabb gáz – keletkezik. Így már sokkal érthetőbb, hogy a feleslegesen kidobott étel miért, és hogyan szennyezi a környezetet. Ha nem dobunk ki feleslegesen élelmiszert, ételt, máris élelmiszerhősökké válunk! Ehhez adunk most négy ötletet.
Tervezzük meg előre a heti menüt
Sokat jelent, ha előre megtervezzük, legalább gondolatban, hogy az előttünk álló héten milyen ételeket sütünk, főzünk majd ebédre, vacsorára! A kisétkezésekről se feledkezzünk meg, de ezeket könnyebb akár ad hoc jelleggel is beszerezni, elkészíteni.
Vásároljunk online
Ma már a bevásárlást is intézhetjük aszerint, hogy mi az, amire valóban szükségünk van, ami aktuálisan hiányzik a kamrából, hűtőből. Sok esetben csak néhány gombnyomás az egész, és ki is hozzák nekünk. És ami mégjobb, hogy online kevesebb olyan dolgot dobunk a kosárba, amire egyébként személyesen elcsábulnánk.
Így ha megérkeznek a csomagjaink a rendelt élelmiszerekből egyfajta ételláncot is alkothatunk a hétre előre.
Használjuk fel a maradékot új ételben
Ebben az a jó, hogy nem kell mindig új alapanyagot keresnünk, mert felhasználhatjuk például az előző napi maradékot:
• A reszelt sajt, ha egy kicsit több maradt, másnap jól felhasználható krémleves dúsítására, vagy rakott, töltött zöldséghez, esetleg egy egyszerű melegszendvicshez.
• A levesből megmaradt főtt hús húskrémként, főtt tészta vagy rizs feltétjeként nyerhet új életet, akár valamilyen paradicsomos, zöldséges mártással feltuningolva.
• A főtt, párolt rizs húsos-zöldséges, vagy éppen lencsés-babos fasírt kötőanyagaként is újragondolható.
• Ha túl sok lett a főtt tojás, abból lereszelve, felaprítva, kevés vajjal, margarinnal vagy sajtkrémmel tojáskrémet készíthetünk, de az idényzöldségekből készített salátákat is feldobhatjuk vele.
• A zöldségleves másnap leturmixolva krémlevesként vagy besűrítve mártásként hasznosítható.
• A zöldségek pucolása során se dobjuk ki a szárukat, leveliket, mert ezekből fűszerekkel ízesítve egy ízes zöldséges alaplé főzhető, ami tészta, rizs főzésére, mártások ízesítésére is jól jön majd. Akár le is fagyaszthatjuk egy jégkockatartóban, így mindig kéznél lesz a házi „ételízesítőnk".
• A kevésbé friss gyümölcsökből turmix, smoothie, smoothie-tál vagy akár desszert (rétes, muffin) is készülhet.
Inkább főzzünk, mint rendeljünk
A fentiekhez hozzátartozik, hogy aki csak teheti, tanuljon meg főzni, így kevesebb csomagolt ételt kell nap mint nap beszerezni. Mielőtt például pizzát rendelünk, gondoljuk át, meg tudnánk-e vajon sütni azt az otthoni hozzávalókból! Ezzel felhasználjuk a konyhai maradékokat is, és a felesleges papír sem gyűlik tovább. Ez talán macerásabb, időigényesebb, de hosszú távon is fenntarthatóbb és környezettudatosabb.
Persze szorongani sem jó! Hiszen vannak olyan helyzetek, amikor nincs más megoldás, házhoz kell rendelni az ebédet vagy a vacsorát, de egyre több természetes csomagolással dolgozó étterem létezik, ami megkőnnyíti a választást. A lényeg, hogy a rendelés előtt mérlegeljünk, és ne csak a kényelem vezéreljen bennünket.
Az alábbi idézettel zárnám, ami elgondolkodásra késztethet bárkit: „Az egészséges táplálkozásra való áttérés 2050-re jelentős étrendbeli változtatásokat igényel. A gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek globális fogyasztását meg kell duplázni, az élelmiszerek, például a vörös hús és a cukor fogyasztását pedig több mint 50%-kal kell csökkenteni. A növényi eredetű élelmiszerekben gazdag és kevesebb állati eredetű étrend jobb egészségügyi és környezeti előnyökkel jár." (Prof. Walter Willett MD Harvard T. H. Chan School of Public Health).