Ma van a bécsi szelet napja, a tenyérnyi rántott húsok ünnepe!

Szeptember 9-én ünnepli a világ ezt a panírozott, eredetileg borjúhúsból készült húsételt, amely még Ausztráliában és Vietnamban is népszerű fogás az éttermekben. Bár a világnap eredete ismeretlen, a mai nap jó alkalom arra, hogy ebédre vagy vacsorára a számunkra szimpatikus körettel elfogyasszuk, lehetőleg zöldségekkel együtt.

Kevés ember akad, aki ne kóstolta volna a bécsi szeletet, amit egyszerűsítve rántott húsnak is mondhatnánk. Bár az elnevezés nem véletlen. Egy osztrák törvény előírja, hogy ezt az ételt szigorúan borjúhúsból kell elkészíteni. A szakácsok úgy készítik, hogy egy vékony borjúszeletet megpuhítanak, amit aztán enyhén megsóznak és végül bepaníroznak. Ezt követően tisztított vajban rántják ki. A vaj persze más zsiradék is lehet, és napjainkban már inkább olajban készül – ezáltal nemcsak gazdaságosabb, de a koleszterin- és telítettzsírsav-tartalma is alacsonyabb lesz.

Az étel Bécsről (Wien) kapta a nevét. A „Wiener Schnitzel" (bécsi szelet) kifejezést először 1831-ben említették egy szakácskönyvben, de hasonló receptek korábban is megjelentek. És bár az osztrákok büszkék a bécsi szelet származására, valójában maga a rántott hús eredete ennél távolabbra nyúlik vissza, amelynek eredettörténetében milánói, spanyol, arab, mór, bizánci, bagdadi szálakat is felfedezhetünk.

Forrás: hlphoto / Shutterstock

Mindenesetre a bécsi szeletre a különböző országokban különböző neveket használnak, és az általános megjelenése is országonként eltérő. Ausztriában hagyományosan borjúhúsból készül (száz napos borjúdió, frikandó, felsál vagy az alaposan megtisztított lapocka részéből), de ha ettől eltekintünk, akkor a „sima" rántott hús esetében tudjuk, hogy ez a szabály már megdől, hiszen sertésből, csirkéből is gyakran fogyasztjuk.

Mi jár mellé?

A Wiener Schnitzel-t hagyományosan fejes salátával, uborkasalátával vagy burgonyasalátával szolgálják fel. Akadnak, akik petrezselymes burgonyával tálalják, és tányéron gyakori díszítő elem a citromkarika. Az utóbbi időkben a rizs, a burgonyapüré és a sült krumpli is népszerű köretnek számít a Wiener Schnitzel számára, és persze a magyar gasztronómiában is gyakori eleme a vasárnapi ebédeknek – néha talán túl gyakori is.

7 érdekesség a bécsi szeletről

• 1961-ben alapították a „Wienerschnitzel" nevű amerikai gyorsétteremláncot. Így a bécsi szeletről szóló amerikai cikkek esetében külön ki is szokták hangsúlyozni, hogy magáról az ételről vagy az étteremláncról van-e szó.

• Finnországban a Wiener Schnitzel-t „Wieninleike"-nek vagy „Bécsi Cutler"-nek hívják, mindig sertéshúsból készül, és jellemzően burgonyapürével vagy sült krumplival tálalják. Különösen népszerűvé azonban a második világháború vége felé vált. 

• Vietnamban a díszítéshez citromszeleteket, burgonyát és vajat használnak.

• Az ételt néhány latin-amerikai országban, például Brazíliában „milanesa" néven emlegetik, ami a milánói eredetre utal.

• Ausztráliában a különböző fajták, mint a csirkeszelet, a marhahússzelet széles körben népszerű étel, és szinte mindenféle kocsmában és étteremben felszolgálják. Amikor a hússzelet tetejét sajt, sonka és paradicsomszósz borítja, akkor azt parmigiana szeletként szolgálják fel.

• Kolumbiában „chuleta" (kotlett, szelet) néven emlegetik.

• Ugyanakkor ma már húsalternatívák is ismertek a bécsi szelet kapcsán. Idén a svájci Planted nevű start-up új Guinness-rekordot állított fel a vegán „bécsi szeletével", amely 119 métert hosszú volt, és zöldborsófehérjével, állati eredetű összetevő nélkül készült. A vegán szelet november elejétől kapható majd a svájci Coopban és a Planted webáruházban. Idén június óta pedig a hagyományos bécsi szelet-étterem, a „Figlmüller" menüjében is szerepel, és további éttermeket terveznek nyitni Svájcban, Németországban és Ausztriában.

Hol ehetünk jó bécsi szeletet?

Mondhatnánk, hogy Bécsben, de természetesen nem kell odáig utaznunk, bár simán lehetne oka egy kellemes gasztronómiai kiruccanásnak egy szelet Sacher torta és egy csésze kávé előtt. Hazánkban szinte majdnem minden család készít hasonló recept szerint, de mégis egy kicsit más ízű vagy jellegű bécsi szeletet.

A fotó csak illusztrációForrás: Brent Hofacker / Shutterstock

Leginkább talán étteremben kapunk akkora szeletet, aminek láttán még a nagyobb étvágyúak szempillája is kissé megremeg. Ha nem szeretnénk sokáig gondolkodni, akkor adja magát a név, és egyből nekivághatunk valamelyik Bécsi Szelet Vendéglőnek a hét budapesti közül. A szinte pizza méretű, 27 centiméteres átmérőjű monstrum szelet mellett persze kaphatunk kisebb adagot is, és a borjú mellett a pulyka- és sertéshús kedvelői is megtalálják a számításukat. A hasonló hangzású, szintén budapesti Bécsi szelet Kisvendéglő különlegessége pedig, hogy gluténmentes panírral is kérhetjük az óriás méretű bécsi szeletünket.

Amire azonban figyeljünk!

Lehetne még tovább dicsérni ezt az ételt, de azért vegyük figyelembe azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a bundázott hússzelet bő zsiradékban sül, ezért nem a legalakbarátabb fogások egyike. Bő olajban sült ételeket hetente legfeljebb egy-két alkalommal fogyasszunk, vagy próbáljuk ki a sütőben való elkészítést, ami csökkenti az étel zsírtartalmát. Köretnek pedig válasszunk salátát, savanyúságot, vagy főtt, sült, párolt zöldségköretet, ami a rizs- vagy burgonyaköret felét (vagy akár egészét) helyettesíti. 

 

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek