Hol van már az a feszültségekkel teli időszak, amikor az EU-csatlakozás előtt mindenhol téma volt, hogy vajon ehetünk-e továbbra is legálisan mákos bejglit vagy mákos tésztát, ha majd uniós állampolgárok leszünk? Szerencsére ez a kérdés azóta rendeződött, és nem kellett kiiktatnunk az étrendünkből a mákos ételeket. Hungarikumok a konyhában sorozatunk következő részében a mákhoz kapcsolt érdekességekről, tévhitekről is olvashatnak.
Az étkezési mák a boglárkavirágúak rendjében a mákfélék családjának egyik faja. A karós főgyökerű, ősi eredettel rendelkező, egynyári kultúrnövényünk leginkább a termése miatt értékes. A likacsokkal nyíló tokban található magjai vese alakúak, rücskös felületűek, a nemesített fajtáknál ez a tok zárva marad. Többféle mákmag ismert, a kék színárnyalatú mellett a fehér, a krémszínű és a drappos árnyalatú is előfordul.
A mákot a magja mellett a még zöld termés megvágása után képződő, megszilárduló tejnedve miatt is termeszik. A nemesítéssel a nagy ópiumtartalmú, gyógyszerészeti célra termesztett fajták elkülönültek az élelmezési célú mákfajtáktól, így nem kell aggódnunk, továbbra is ehetünk mákos tésztát, mákos nudlit, mákos patkót, mákos rétest, mákos bejglit, mákos gubát, mákos kalácsot, flódnit és egyéb, mákkal ízesített finomságot.
Már az ókori görögök is termesztették
A mák magva már az ókori Görögországban is népszerű alapanyag volt, maga Hippokratész is elismerte tápláló tulajdonságaikat. A mák kultúrtörténete így egészen a görög mitológiáig nyúlik vissza. Az ókori görögök a Hypnos (Alvás), Nyx (Éjszaka) és Thanatos (Halál) istenségeket pipacsokkal megkoszorúzva vagy mákot hordva a kezükben ábrázolták. Hasonló módon díszítették Apollo, Aszklepiosz, Pluto, Demeter, Aphrodite, Kybele, Isis és más istenségek szobrait. Néha kukoricahéjat is adtak a pipacscsokorhoz.
A legenda szerint Démétér, a gabona és általában a földművelés, a növényi termékenység istennője, kétségbeesve amiatt, hogy Plutón (Hádész) elrabolta lányát, Perszephonét, mákot evett (vagy máklevest ivott), hogy elaludjon és elfelejtse a bánatát. A mák tehát Démétér istennőnek az egyik szimbóluma lett. A mákfejet a magvak sokasága miatt a bőség és a termékenység jelképének is tekintik.
Tényleg bódít a mák?
A mák a nyugtató hatásáról is ismert, talán ezért is néztek furán a külföldiek a magyarokra, amikor például a gyógyszertárban vásároltak nagyobb mennyiségű mákot valamely kedvelt, nosztalgikus ételük elkészítéséhez. Ma már közismert, hogy szó sincs arról, hogy az étkezési célra szánt mák fogyasztásától olyan bódulatba esnénk, mintha drogot csempésztünk volna a tányérra.
Természetesen az említett aggodalomnak is van azért alapja, mivel a máktok valóban tartalmaz alkaloidokat, például morfint, kodeint és papaverint, amelyek gyógyszerek alapanyagaiként is szolgálnak, ám csak nagyon kis mennyiségben (0,3–0,5%). Az étkezésre szolgáló mákszemben a nyugtató, altató hatásért felelő alkaloidok így gyakorlatilag nincsenek jelen, így sem az ételhez adott mákban, sem a mákból kivont olajba nem kerül ilyen hatóanyag. A mákos ételek után érzett hangulati változás inkább az étkezés okozta örömforrás, jóllakottság, a vércukorszint emelkedése és némi pszichés hatása miatt lehetséges.
Ehetnek mákot az élsportolók?
Ugyan a mák nem számít drognak, így a mákfogyasztás sem számít doppingvétségnek, azonban ritkán előfordulhat, hogy álpozitív drogteszteredményeket okoz a sportolók rutin jellegű doppingellenőrzése során. Ezeknek a hamis eredményeknek az az oka, hogy a mákmagok nyomokban (!) tartalmazhatnak morfium és kodein opiát-alkaloidokat. Bár az ilyen kis mennyiség nem valószínű, hogy egészségügyi aggodalomra adna okot, a kutatások megerősítik, hogy a mákszemek elfogyasztása potenciális kockázatot jelent ezeknek a vegyületeknek a hamis pozitív gyógyszertesztjeiben.
Bár ez a jelenség tényleg ritka, mégis jobban teszik a sportolók, ha a mákos ételek fogyasztását mellőzik 3-4 nappal a versenyek kezdete előtt, egészen a versenyek végéig, elkerülendő a felesleges problémákat, amelyek a tesztelés során felmerülhetnek.
Létezik mákallergia?
A válasz igen, bár ez nem olyan meglepő, hiszen szinte bármire kialakulhat allergiás reakció, miért pont a mák lenne kivétel? A mákallergia hátterében az állhat, hogy a mák és a diófélék (például dió, gesztenye), illetve egyes pollenek között keresztreakció lép fel. Azoknál, akik ezekre allergiásak, nagyobb valószínűséggel fordulhat elő allergiás reakció a mákra is. Nem szükséges egyből és teljesen kiiktatni a mákos ételeket, de nem árt odafigyelni a testi tünetekre, amelyek megjelenhetnek emésztőszervi, légzőrendszeri vagy bőr- és nyálkahártyatünetek formájában is.
Tényleg jó csontritkulás ellen?
A mákolajat gyakran hirdetik jelentős kalciumtartalmának kiemelésével, utalva arra, hogy a mákolaj rendszeres fogyasztása hozzásegíthet a népbetegségnek számító csontritkulás megelőzésében is. Nos, van egy kellemetlen hírem, ez sajnos nem igaz. A mák valóban jelentős kalciumforrásnak számít, de nem hasonlítható össze a tejtermékekből származó kalcium hatásaival.
A mák és egyéb olajos magvak kalciumtartalma a bennük található rostok és fitinsavak miatt nem hasznosul kellőképpen, így hiába a magas beltartalmi érték, szervezetünk ezt nem tudja jól kiaknázni. Ráadásul az olaj sajtolásakor csak a zsírban oldódó vitaminok (pl. E-vitamin) jutnak át az olajba, az aminosavak, ásványi anyagok és vízben oldódó vitaminok nem. Így a magolajok nem tartalmaznak sem ásványi anyagokat (így kalciumot sem), sem vízben oldódó vitaminokat. Tanulság? Ne dőljünk be minden reklámnak! Ettől persze ehetünk mákot és mákolajat is, de ne a kalciumtartalma miatt.
Cikkünkben felhasznált forrás: Alimento blog, Új Diéta