A nyári forróságban mindig jól esik némi hűsölés. És bár nyaralni, pihenni a mediterrán térségbe vágyunk, hogy a tenger hullámai adjanak enyhülést a változatos ételek és italok mellett, az enyhébb időjárás mellett nem kevésbé értékes és élvezetes ételeket találunk az északi népek konyhájában is. Dietetikus kolléganőnk a nem véletlenül híres és orvosi szempontból is eredményes északi étrend témáját hozza kicsit közelebb az alábbiakban.
Az északi (vagy skandináv) étrend az angol szakirodalomban nordic diet néven ismert. Ez nem egy diéta, hanem az északi országokban jellemző étkezési mód, így Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország és Izland gasztronómiáját összpontosítja egy kifejezés alatt. Az északi étrend magában foglalja azokat az élelmiszereket, ételeket, amelyeket az északi országok lakói általában és rendszeresen fogyasztanak.
Számos tanulmány kimutatta, hogy ez az étkezési móddal akár fogyás is elérhető, emellett javíthatja az általános egészségi állapotot is (pl. a magas vérnyomás, a koleszterinszint és a gyulladásos markerek csökkentésével) legalábbis rövid távon. Az északi étrend kerüli a feldolgozott ételeket és ezeket teljes értékű, egy összetevős alternatívákkal helyettesíti.
Magát a kifejezést 2004-2005 táján alkották meg táplálkozási szakemberek, tudósok és szakácsok az északi országokban növekvő elhízási arány és a fenntarthatatlan gazdálkodási gyakorlatok kezelésére. New nordic diet néven is ismert, mivel összegezték a megújult, modern skandináv konyhát. Az egészségügyi hatásai mellett környezetvédelmi szempontból is jó választás lehet a növényi alapanyagokban bővelkedő északi étrend, mivel a helyben termesztett és fenntartható módon termelt élelmiszerek, ételek fogyasztását hangsúlyozza.
Mik a jellegzetességei?
Az északi étrend a hagyományos, fenntartható és helyi eredetű élelmiszereket, ételekre helyezi a hangsúlyt, külön fókusszal az egészségvédő hatásukról közismert alapanyagokon. Az északi étrend tehát nagyon hasonlít a mediterrán étrendhez. A legnagyobb különbséget nemcsak a két eltérő tájegység klímájában találjuk, hanem abban, hogy az északi étrend az extra szűz olívaolaj helyett az omega-3 zsírsavakban szintén dús repceolajat emeli ki fő zsiradékforrásként.
Mi kerül a tányérra?
Az alábbiakban röviden összefoglaltam az északi étrendben jellemző alapanyagokat a fogyasztási gyakoriság szerint.
• Gyakran fogyasztják: gyümölcsök, bogyós gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, burgonya, teljes őrlésű gabonák, diófélék, magvak, rozskenyér, hal, tenger gyümölcsei, zsírszegény tejtermék, gyógynövények, fűszerek és repceolaj
• Mértékkel fogyasztják: vadhúsok, szabadon tartott tyúkok tojása, sajt, joghurt
• Ritkán fogyasztják: egyéb vörös húsok, állati zsírok
• Nem fogyasztják: cukrozott üdítőitalok, hozzáadott cukrot tartalmazó termékek, feldolgozott húsok, élelmiszer-adalékanyagok, finomított gyorsételek
Néhány kritikus szerint az északi étrendben szereplő ételek egy része évszázadokkal ezelőtt nem is létezett az északi országokban. Ide tartozik például a csökkentett zsírtartalmú tejtermékek és a repceolaj, amelyek modern élelmiszereknek számítanak. A legtöbb gyümölcs északon nem terem meg jól, kivéve az almát és a többféle bogyós gyümölcsöt. De az északi étrendet nem is úgy tervezték, hogy hűen tükrözze a skandináv emberek több száz évvel ezelőtti étrendjét. Ehelyett az egészségmegőrző tulajdonságokkal bíró élelmiszereket, ételeket hangsúlyozza, amelyeket a mai Skandináviában már helyben lehet beszerezni.
Milyen hatásai vannak az északi étrendnek?
Ahogy a mediterrán étrend követése sem old meg minden egészségügyi gondot azonnal, az északi étrend sem tekinthető csodaszernek. Különösen azért nem, mert pusztán a táplálkozás nem elegendő az egészségünk megőrzéséhez, fejlesztéséhez, a rendszeres testmozgás, a kellő mennyiségű alvás, pihenés és az életmód többi eleme is szükséges ehhez.
Számos kutatás vizsgálta az északi étrend hatásait. Bár ezek egy része viszonylag kis létszámú csoport bevonásával történt, és az eredmények sem teljes mértékben egyöntetűek, azért érdemes megemlíteni a következő előnyöket. Például úgy tűnik, hogy az északi étrend követése hatékonyan csökkenti a vérnyomást. Azonban a vér koleszterin-, triglicerid-, valamint vércukorszintjére és a gyulladásos markerekre gyakorolt hatása gyenge és nem következetes, mivel nem minden adat támasztotta alá ezeket a hatásokat.
A másik fontos tény, hogy bár hatékony a rövid távú fogyáshoz, ennek ellenére azok, akik így fogytak le, idővel mégis „visszanyerték" a leadott súlyt. Ez voltaképpen minden „fogyókúrás" próbálkozás esetén elmondható, ha nem hosszú távra szóló életmódváltásról van szó, és a követők lelkesedése, kitartása is alábbhagy idővel.
Azon étrendek, amelyek az északihoz hasonlóan a teljes értékű ételek fogyasztását hangsúlyozzák a szokásos nyugati típusú (feldolgozott, finomított, cukorban, zsírban, sóban gazdagabb) ételek helyett, nagy valószínűséggel súlycsökkenéshez és az egészségi állapot javulásához vezetnek. Vagyis megéri elcsípni néhány szokást nemcsak a mediterrán, de az északi népektől is, hogy az étrendünk színesebb, változatosabb, fenntarthatóbb legyen, amellett, hogy az egészségünket is szolgáljuk vele.
Az egyik legújabb hely, ahol az északi gasztronómiát megkóstolhatjuk, az a vendéglátó egységekkel egyre jobban kiépített, budapesti Széllkapu Parkban idén nyáron megnyílt Nor/ma grand. A Kecskeméti utca után a Nor/ma grand nagyobb területen és szélesebb menüvel viszi tovább az északi stílusú gasztronómiát. A letisztult, egyedi stílusú, kávézóként és étteremként is működő, félig zárt, félig a parkra nyitott létesítményben a sós és édes péksütemények, kovászos kenyerek mellett nyitott szendvicsek (egy szelet kenyér feltétekkel), levesek, saláták, egytálételek az északi étrendben szereplő, változatos alapanyagokkal gondoskodnak az északi életérzés átadásáról.