Gyerekkorunk nyarainak és a strandok sztárja a lángos mellett a főtt kukorica. Mindenkinek megvan a saját technikája, hol harap bele, vagy hogy szemenként, esetleg soronként csemegézik belőle. Igazi művészet úgy megenni, hogy már tényleg csak a torzsa marad, és egyben ki tudjuk enni a szemeket. A strandokon mélyen zsebbe kell nyúlni egy illítos, főtt kukoricáért, otthon azonban ugyanolyan finoman elkészíthető, ráadásul olcsóbb is. Dietetikus kolléganőnk az alábbiakban a főzési praktikáknak, felhasználásának járt utána.
Alig várjuk minden nyáron azt az időszakot, amikor a csöves kukorica darabára már addig csökken, hogy ne tűnjön úri huncutságnak az egész család számára elegendő mennyiséget vásárolni az otthoni főzéshez. Érdemes ilyenkor alaposan körbenézni a piacon vagy az élelmiszerboltok pultjain, hogy a legjobb minőségű és legérettebb csöveket válasszuk. Csak olyan vásároljunk, aminek meghagyták a leveleit!
Aminek a külső levelei elsárgultak, szárazak, megfonnyadtak, azokat jobb, ha nem választjuk. A zöld levelek alatt ellenőrizhetjük a szemek épségét – akkor jók, ha kerekdedek, mert a horpadtabb szemek arra utalnak, hogy a kukorica már nem zsenge. A nagyon kicsi, ritka szemű, de a túl sűrű kukorica sem ideális.
Régi módszernek számított, hogy egy-egy szemet a körmünkkel megkarcolva ellenőriztük, hogy vajon milyen a szemek belseje (akkor jó, ha tejszerű, fehér lé serken ki). Ezt azonban élelmiszerhigiéniai szempontokból nem javaslom, és nemcsak a vírusos, hanem az egyéb fertőzések terjesztése miatt sem tanácsos nagyon összetapogatni a teljes csövet. A csemegekukorica csöve fehér vagy sárga színű, ha már pirosas, rózsaszínes árnyalata van, az a takarmánykukoricát jelzi, ezt ne vegyük meg (ha például nem hivatalos, ellenőrzött helyen vásárolunk)!
Nem csak főzve finom
A főtt kukorica mellett a grillszezon beköszöntével egyre nagyobb teret hódít a grillezett kukorica is. Az ízesítéshez használhatunk vajat, fűszervajat, de bátran kombinálhatjuk a sós, a csípős és az édeskés ízeket. Így például a mézes-fahéjas-chilis páccal leöntött kukorica garantált sikert arat a családi vagy baráti kerti party vendégei körében.
Érdekességek a kukoricáról
• A csemegekukoricát (Zea mays L. convar. saccharata Koern) a gabonák közé soroljuk, bár fogyasztáskor inkább zöldségként bánunk vele, hiszen saláták, levesek, tojásos lepények, egytálételek alapanyagaként is felhasználjuk.
• A gluténmentes élelmiszerek (például lisztek, kenyerek, tészták) esetében a búza, árpa, rozs és származékaik helyettesítésére gyakran használják a kukoricalisztet, kukoricakeményítőt, mivel a kukorica nem tartalmaz glutént.
• Bár viszonylag ritka, a kukorica esetében is előfordulhat allergia (ami nem keverendő össze az érzékenységgel). Ez különösen a fent említett cöliákia, gluténérzékenység mellett kellemetlen, mivel ilyenkor jóval nehezebb mindkét allergéntől mentes félkész vagy kész terméket vásárolni. Már csak azért sem, mert a kukoricát nem elég önmagában elhagyni, de minden, a kukoricából készült, feldolgozott termék, adalékanyag kiiktatása is szükségessé válik.
• A szem retinájában két antioxidáns hatású színanyag, a lutein és a zeaxantin található. A kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy ezeknek, a kukoricában is megtalálható színanyagoknak a nagyobb vérszintje nagy eséllyel megvédi a retinát a napfény károsító hullámhosszú sugárzásától. Persze, a napszemüveget ne hagyjuk otthon, nem elég csak belsőleg védeni a szemeinket!
• Az érzékeny gyomorral és belekkel élők számára a rostdús kukorica fogyasztása megfontolást igényel. A FODMAP diéta követése, az egyéni szükségletek figyelembe vétele mellett számukra enyhülést hozhat. A kukorica rezisztens keményítő tartalma miatt a kerülendő listán szerepel ez esetben, de csak akkor javasolt elhagyni, vagy fogyasztását jelentősen csökkenteni, ha valóban panaszokat okoz.
• Létezik lila és kék kukorica is. A kukorica őshazájának számító dél-amerikai országokban termesztik leginkább, bár ezeknek a különleges kukoricafajtáknak a nemesítése hazánkban is megindult már. A kék kukoricában a fehér és sárga kukoricához képest a magban nagyobb a csíra részaránya az endospermiumhoz képest, de emellett cink- és vastartalma is kedvezőbb. A kék kukorica kiemelkedő flavonoidtartalma antioxidáns szerepet tölt be a belőle készült élelmiszerekben, így kvázi funkcionális élelmiszernek is beillene, ha ez hivatalos megjelölés lenne.
Mais, Bitte!
A szűkebb és tágabb környezetemben érdeklődtem, hogy az idei szezonban melyik strandon kóstoltak finom és jó áron kapható főtt kukoricát. Sajnos, nem kaptam konkrét helyeket, a legtöbben vagy még nem jártak idén klasszikus strandon, vagy nem találkoztak főtt kukoricát árusító bódékkal, kocsikkal. Felmerült a kérdés, vajon hova lettek az árusok, és miért koptak ki a balatoni strandok életéből.
Vélhetően a szűkebb kereslet, az élelmiszerhigiéniai megfontolások (a kétes minőségű főzővíz és a tálalás rejtelmei), illetve gazdasági okai is lehettek ennek. Utóbbit az indokolja, hogy a mozgó árusok ritkábban váltottak ki működési engedélyt és szakhatósági hozzájárulást a munkájukhoz, nem adóztak a megkeresett összegek után, illetve a számlaképesség is érzékeny pontnak tűnt. Ezért bár idővel kiszorultak a strandok területéről, elvétve itt-ott még találkozhatunk velük. Az önök kedvenc tóparti strandján árulnak még főtt kukoricát? Írják meg nekünk kommentben, hol található az a strand!
De ha nem akarunk vagyonokat költeni a strandcsemegére, megtehetjük azt is, hogy otthon a zsengeségétől függően mintegy 10-35 perc alatt megfőzzük és magunkkal visszük a strandra – persze figyeljünk arra is, hogy azt mihamarabb megegyük, és ne álljon órákig a strandtáskában. Dietetikusunk nyári élelmiszerbiztonsági tanácsairól bővebben itt és itt olvashatnak.