Mi, magyarok nem a halfogyasztási rekordjainkról vagyunk híresek. Bár valódi tengerünk nincs, tavainkra azért büszkék lehetünk. A balatoni halak napját most már évek óta július végén ünnepeljük, ami így aktualitást is ad annak, hogy egy kicsit jobban megismerjük a "magyar tengerben" úszkáló halakat, és kiderítsük, hogy vajon kifoghatjuk, megehetjük-e mindet. Az alábbiakban dietetikusunk rövid halkörképe következik.
Közismert, hogy hazánk, részben a földrajzi elhelyezkedése miatt, részben kulturális okokból, nem jeleskedik a halfogyasztásban. A hazai halevés zömét a karácsonyi rántott hal és a tájegységenként eltérő módon készített halászlé teszi ki. Ezen a kedvezőtlen helyzeten igyekezett javítani a „Kapj rá!" édesvízi halfogyasztást népszerűsítő kampány, amelynek sikerességét egy országosan reprezentatív, online megkérdezésen és fókuszcsoportos interjúkon alapuló piackutatás és hatékonyságvizsgálat mérte fel.
A 2020. évi felmérés adatai szerint a megkérdezett lakosság 8,7%-a évente egyszer, 44%-a évente néhány alkalommal, 40,1%-a havi rendszerességgel, 4,8%-a naponta vagy hetente fogyaszt halat/halterméket, 2,4%-a pedig soha nem eszik halat. Csökkent viszont azok aránya, akik eddig soha nem fogyasztottak halat.
A pozitív tendencia nemcsak a „Kapj rá!" kampány eredményességét mutatja, de azt is, hogy egyre több helyen érhető el friss tengeri vagy édesvízi hal. Utóbbiak népszerűségét mutatja, hogy míg 2018-ban a lazac, a harcsa és a ponty vezette a hazai ranglistát, addigra 2020-ban már a ponty, a hekk és a harcsa került fel a dobogóra az említett felmérés adatai szerint.
Milyen halakat találunk a Balatonban?
A Balatonban körülbelül 42 (más adatok szerint 50) halfajt találunk, ezeknek nagyjából négyötöde őshonos. A részletes bemutatásra a lista hosszúságára való tekintettel nem vállalkozom, de felsorolom a leggyakoribbakat: csuka, bodorka, amur, vörösszárnyú keszeg, jászkeszeg, balin, szélhajtó küsz, karikakeszeg, dévérkeszeg, lapos keszeg, garda, compó, halványfoltú küllő, kínai razbóra, szivárványos ökle, kárász, ezüstkárász, ponty, fehér busa, pettyes busa, réti csík, európai harcsa, törpeharcsa, európai angolna, naphal, sügér, vágódurbincs, fogassüllő, kősüllő, folyami géb, fejes domolykó, menyhal.
A hófehér, sovány, szálkátlan, ízletes, csekély zsír- és nagy fehérjetartalmú fogassüllő, és a tömör húsú, rugalmas állagú ponty („balatoni sudár" vagy „varászlói tükrös") balatoni hal néven uniós védelmet kapott. Ennek értelmében az Európai Unió területén balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A ponty 2014-ben a Magyarország kedvenc hala titulust is elnyerte.
A Magyar Haltani Társaság honlapján rendezett tavalyi közönségszavazásra december 31-én délig 7683 szavazat érkezett be, ennek alapján az első helyen, a közepes és nagyobb folyóink alföldi szakaszait kedvelő jászkeszeg nyerte el az év hala 2021 címet, amely a Kis-Balatonban is megtalálható.
Lehet-e horgászni a Balatonban?
Lehet, és a kifogott halak egy része meg is tartható saját fogyasztásra. Mivel azonban a horgászati rendet, a halak fajtáját és méretét is szigorú szabályok övezik, így nagyon résen kell lennie annak, aki balatoni horgászatra adja a fejét. Nem mindegy az sem, hogy milyen időszakban, milyen vízi viszonyok között, milyen eszközökkel és módszerekkel történik a horgászat. A megfelelő jogosultságok, engedélyek beszerzése mellett ezen szabályok alapos tanulmányozása is szükséges a jóhangulatú, stresszűzésre, elmélkedésre is alkalmas hobbihoz.
Nem balatoni halat eszünk, ha a Balatonnál halat rendelünk
Most, hogy talán meghoztam a kedvet a balatoni halfogyasztáshoz, egyből el is kell kedvetlenítenem az érdeklődőket. A Balatonon ugyanis nincs halászat, a horgászok által kifogott hal, a fent említett szabályozások értelmében csak a család asztalára kerülhet, de kereskedelmi forgalomba nem.
Ha szerencsénk van, akkor a büfében általunk rendelt hal a Balaton-környéki halastavakból vagy a balatoni vízrendszerből érkezett, de ez elenyésző számú esetben igaz; leginkább a dél-amerikai partok mentén halásszák ezeket. Az is egy érdekes önellentmondás, hogy a Balaton vizének alapos tisztítása, a beömlő szennyvizek kiiktatása és a tó vízminőségének jelentős növelése bár jót tett turisztikai szempontból, a haltermelés szempontjából mégis kedvezőtlennek bizonyult. Ennek eredményeként ugyanis ma már kevesebb hal van a Balatonban.
Hol ismerkedhetünk balatoni halakkal?
A tihanyi Garda Akvárium például kiváló programot nyújt, ha éppen esős időben látogatunk el a Balatonra. Itt élőben nézhetjük meg a környék víz alatti élővilágát, az egyes halfajok élettani igényeinek megfelelően kialakított, 15 édesvízi akváriumban pedig a közismert és a ritkán látott halfajokat is megismerhetjük. Remek szórakozási és tanulási lehetőséget rejtenek az érintőképernyős információs táblák, amelyek segítségével részletesebb információkat kaphatunk az akváriumokban látható halfajtákról. A látogatóközpontban több mint 23 ezer liternyi bemutatóakvárium várja a látogatókat.
Hasonlóan interaktív kikapcsolódást nyújt a balatonfüredi Balatoni Vízivilág Látogatóközpont, a Bodorka is, ahol szintén a vidék halaival találkozhatunk a pár centiméteres szélhajtó küsztől kezdve Közép-Európa leghatalmasabb haláig, a több mázsásra is megnövő harcsáig. De láthatunk válogatást Balatonfüred testvérvárosa, a horvátországi Opatija jóvoltából az Adria élővilágából is. A látogatóközpontban összesen 15 édesvízi, két tengeri akvárium és két terrárium várja az érdeklődőket.
De ha nem terveznek most menni egyik helyre sem, akkor is jó szívvel tanácsoljuk, hogy egyenek halat ma is, sőt, hetente legalább két alkalommal, és ha tehetik, válasszanak hazai halakat!