A luosifen leves, melyet erős szaga miatt gyakran neveznek a levesek duriánjának is, a dél-kínai Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen fekvő Liucsou városából származik. Ez a fogás és még 184 új kulturális gyakorlat, kifejezés és étel került fel a nemzeti kulturális örökség, Államtanács által kiadott legújabb listájára. Az ötödik alkalommal kiadott lista így már 1557 tételt tartalmaz, melyek közül a luosifen több szempontból is kitűnik – olvasható a silkroadhungary.hu portálon.

A megosztó leves érdekessége, hogy bár kínai nevében ott van a folyami csiga, általában nem azzal tálalják, csak a levesalapba főzik bele az alapanyagot, szaga pedig szintén nem a csigától, hanem a fermentált bambuszrügytől van, aminek "levadászásáért" a helyi munkások hajnalban vágnak neki a bambuszerdőnek.

A városban, ahonnan elterjedt az étel, egy tál leves a következőképpen áll össze: A tál aljára kerül az üvegtészta, arra merik rá a csípős, folyami csigából, más húsokból és bambuszból főzött alaplevet, majd feltétként helyben termesztett zöldségeket, savanyított bambuszrügyet, zöldbabot, szárított tarlórépát, pörkölt földimogyorót, tofubőrt és pak-choit tesznek. De kerülhet még rá pácolt tojás is és csirkeláb.

A rajongók és a helyi luosifen egyesület, illetve Luosifen Múzeum vezetője szerint a leves szagától eltekintve az étel pikáns és zamatos; keverednek benne a savanyú, a csípős és a sós ízek. De ami még érdekesebb, hogy nem az eredeti leves az, amiért az emberek rajonganak, hanem a helyi gyárban készülő, előre csomagolt változat, ami 2019 óta a legtöbbet vásárolt instant étel Kínában.

A CNN Travel cikke szerint az instant luosifen, amit sokan úgy írnak le, mint az instant tészták luxusváltozata, van hogy 8 vagy még több külön vákuumcsomagolt hozzávalóval érkezik, az üvegtészta és a levesalap-por mellett.