Az élelmiszerbiztonságnak dedikált világnap szükségességét először Awilo Ochieng Pernet, a Codex Alimentarius Bizottság elnöke vetette fel 2015-ben, amit a bizottság következő évi ülésén az ENSZ felé irányuló javaslatként is megszavazott. Két évvel később a FAO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete), majd a WHO is elfogadott egy állásfoglalást a világnap támogatásáról. Az ezt követő évben az ENSZ meg is szavazta, hogy 2019-től június 7-e legyen az élelmiszerbiztonság világnapja, amelynek központjában a biztonságos élelmiszerek előnyei szerepelnek.

Miért akkora probléma?

Az élelmiszer, és az abból készült étel elfogyasztása magában hordozza a bizalmat és hitet, mégpedig abban, hogy az elfogyasztása biztonságos, nem jár kockázattal, és nem okoz egészségi problémát. Szerencsére azért sok esetben némi gyomorrontással megúszhatjuk az élelmiszer eredetű megbetegedéseket, mivel a becslések szerint az ilyen eseteknek mindössze 3%-a vezethet hosszú távú egészségügyi problémákhoz.

Azért ez a szám sem elhanyagolható, hiszen a szennyezett élelmiszerek vese- és májelégtelenséget, agy- és idegi rendellenességeket, reaktív ízületi gyulladást, daganatos betegséget, szepszist és akár halált is okozhatnak. Hogy a biztonság mennyire fontos, ahhoz jöjjön egy adat a sok közül:

200-nál is több betegség terjed az élelmiszerek révén. Az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, prionok, paraziták), vegyi anyagok, radioaktivitás, vagy akár fizikai ágensek (közvetítők, tényezők) okozhatják.

A hírekben csak a tömeges eseteket látjuk

A háztartásokban történő élelmiszerhigiéniai hiányosságok miatt megbetegedő emberekről nem olvasunk túl sűrűn a napi sajtóban, sokkal inkább a tömeges élelmiszer-eredetű megbetegedésekről. Ám utóbbiak, ahogy mondani szokás, csak a jéghegy csúcsát jelentik. Mert ha otthon, nyáron, a konyhapulton felejtettük az ételt egész éjszakára, és esetleg másnap melegítés, vagy nem kellően alapos melegítést követően fogyasztunk belőle, akkor jó esetben csak egy enyhébb gyomorrontásunk lesz, ami hasmenéssel jár, és nem is biztos, hogy ezt az elfogyasztott ételnek tudjuk be.

Ugyanakkor a tömeges eseteket már jelenteni szükséges a megbetegedés, illetve annak gyanúja észlelésének helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához. Ezek az esetek már a sajtóban is hír számba mehetnek.

Gyorsabban terjednek a fertőzések

Ma már azért is fontos, hogy körültekintőbbek legyünk, honnan, milyen élelmiszert vásárolunk, mivel a globalizációval a fertőzések terjedése is gyorsabb, és jóval távolabbi országokba is eljuthatnak a kórokozók. Végtére a COVID-19 vírus is élelmiszer eredetűnek tekinthető, ha durván fogalmazunk, hiszen a jelenlegi feltevések szerint egy fertőzött denevér elfogyasztása okozta a világméretű problémát, amiben még ma is benne ülünk, bár már kifelé haladunk belőle.

Persze nem kell félni minden egyes külföldről importált áru esetében, mivel az ellenőrzések és a biztonsági intézkedések is igen magas fokúak, és egyre szigorúbbak is. A koronavírus-járvány egyik előnye, ha lehet így fogalmazni, talán az is volt, hogy jobban odafigyelünk a biztonságos élelmiszerbeszerzésre, a fokozott személyi higiéniára (kézmosás, kézfertőtlenítés) bevásárláskor és az otthoni ételkészítés során is. Jó lenne, ha ezek a higiéniai szokások később is velünk maradnának.

Ki felügyeli itthon az élelmiszerbiztonságot?

Magyarországon az élelmiszerlánc védelmének egyik jelentős lépése volt, amikor 2012-ben megalakult a teljes élelmiszeripari ágazatot komplex módon felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), majd 2013-ban elfogadták az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát is. A NÉBIH számos módon segíti az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tudásunk fokozását. Több tematikus honlap, papír alapú és elektronikus kiadvány, zöld szám is a rendelkezésünkre áll, így kicsik és nagyok is elsajátíthatják az élelmiszerbiztonság alapjait. Ezeket gyűjtöttem össze alább.

• Az Ételt csak okosan oldal az Ételt csak okosan! Élelmiszerbiztonságról mindenkinek! elnevezésű társadalmi célú kampányt szolgálja. A kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét arra a fontos tényre, hogy az élelmiszer eredetű megbetegedések 70%-a megelőzhető. A honlap a kampány részeként minél szélesebb körű tájékoztatást kíván nyújtani a tudatos vásárlástól a megfelelő konyhatechnológiai módszereken át a biztonságos ételkészítés elsajátításához.

• Mivel az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos szemléletformálást nem lehet elég korán elkezdeni, ezért az Ételt csak okosan Gyerekeknek! címmel a kisebbeknek szóló információkat tartalmazó rész is elindult a fenti program keretében. A gyerekek játékokon, cikkeken és recepteken keresztül ismerhetik meg a legfontosabb élelmiszerhigiéniai alapszabályokat.

• Általános iskolások részére ismeretterjesztő kiadvány is készült, amely akár az iskolai oktatás része is lehet. Öt fejezetbe foglalva összesíti azokat az ismereteket, amiket nem árt minél fiatalabb korban elsajátítani, hogy felnőttként ezek már rutinszerűek lehessenek.

• A konyhai higiéniára hívja fel a figyelmet az a plakát, amely a 19 legfontosabb konyhai tippet sorolja fel, amelyekkel megvédhetjük magunk és családunk egészségét a konyhai sürgés-forgás közepette.

• A konyhai higiéniai és élelmiszerbiztonsági útmutató humán járványügyi veszélyhelyzet idején kifejezetten a koronavírus pandémia hatására készült el, és összesíti mindazt a tudnivalót, ami a témában alapvető fontosságú. A bevásárlástól az ételkészítésen át a mosogatásig és a konyhai szemetessel kapcsolatos teendőkig.

• A nap 24 órájában hívható, ingyenes ZöldSzámon (06 80 263 244) bejelenthetjük a NÉBIH felé, ha vásárláskor olyan szabálytalanságot tapasztalunk, amely veszélyeztetheti az élelmiszereket.

Legyen figyelmes az élelmiszerek beszerzése, otthoni tárolása, elkészítése, fogyasztása során, valamint a házon kívüli étkezések, ill. az ételrendelés alkalmával is. Ha problémásnak tűnik egy élelmiszer vagy étel, biztonságosabb, ha nem fogyasztja el. Természetesen emellett az is fontos, hogy feleslegesen ne dobjunk ki élelmiszert, csökkentsük a nagy mértékű pazarlást.