Az Európai Bizottság május 3-ai döntésével a Nagykunsági szilvapálinka védett elnevezés lett az Európai Unióban. Ezt a pálinkát csak a Jász-Nagykun-Szolnok megyének a Tisza vonalától keletre eső területéről származó szilvából készíthetik, kizárlóag az itt működő szeszfőzdék - adja hírül az Agrárminisztérium.

A Nagykunságban történelmi tradíciói vannak mind a szilva termelésének és felhasználásának, mind kereskedelmének. A legnépszerűbb fajták itt a Besztercei és a Vörös szilva, a Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen ízgazdag, aromás, magas cukortartalmú szilvatermést eredményez. A Nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban Vörös szilvából illetve Besztercei szilvából készül. A szilva magas cukortartalmának köszönhetően a pálinka ízét a marcipános és lekváros ízjegyek jellemzik.

A Nagykunsági szilvapálinka nemzetközi viszonylatban is elismert termék, az exportértékesítés területe széles, Romániától Kanadáig terjed. Az ital a tizedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott a Pálinka, a Törkölypálinka, a Békési szilvapálinka, a Gönci barackpálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Szatmári szilvapálinka, az Újfehértói meggypálinka és a Vasi vadkörte pálinka után.

A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzős termékek teszik ki, amelyek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező cikkeké. A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el a www.gi.gov.hu honlapon.