Ha a természetben keressük a megoldást az egészségügyi problémáinkra, akkor a legtöbb esetben a gyógynövények, gyógyfüvek és teák jutnak az eszünkbe. Pedig a gyógygombák is ott vannak a természetben, melyeket a tradicionális keleti gyógyászat évezredek óta használ. A leghatékonyabb egészségvédő gyógygombák nemcsak arra jók, hogy csökkentsék egyes betegségek tüneteit, hanem kialakulásuk megelőzésében is segítségünkre lehetnek. Gombakalauzunk negyedik részében négy olyan gyógygombát mutatunk be, melyek igazi szuperélelmiszernek számítanak.
Egyes szakértők szerint a gyógygombák egészségvédő hatásaival már a paleolit kor embere is élt, igaz, akkoriban leginkább hallucinogén összetevői miatt. A Távol-Keleten azonban évezredek óta a népgyógyászat fontos elemei, Európában pedig már legalább 500 éve használják ezeket. De nagyobb figyelmet csak az utóbbi néhány évben kaptak, így egyszerre számítanak tradíciónak és újdonságnak a kiegészítő, alternatív orvoslásban.
A természetet jól ismerő szakértők minden gyógygombának jelentős immunerősítő hatást tulajdonítanak. Rendszeres, megfelelő adagolásuk segíthet a gyulladásos és érrendszeri megbetegedések, illetve allergiák enyhítésében, energetizáló hatásuk pedig a szervezet ellenálló képességét növelheti.
Egyes kutatások szerint a rosszindulatú daganatok kockázata is csökkenhet, ha olyan immunerősítő gombákat szedünk, mint a shiitake vagy a pecsétviaszgomba. A rákellenesként emlegetett gyógygombák sok esetben ma már az orvosi terápia kiegészítői, amelyekről úgy tartják, hogy bioaktív vegyületeik számos más betegség gyógyulását is felgyorsíthatják.
Nem növény, de szuperélelmiszer!
A gombák élővilágunk egyik legérdekesebb szereplői. Heterotróf élőlények, kész szerves anyagokkal táplálkoznak, de nem sorolhatók az állatokhoz. Ugyanakkor nem számítanak növénynek sem, mert nincs bennük klorofill, és oxigént sem állítanak elő. És bár így gyögynövényként sem tekinthetünk rájuk, ezt talán ellensúlyozza az a jellemzőjük, hogy a szuperélelmiszerek között visszont dobogós helyen állnak.
"Szuperélelmiszernek nevezzük azokat a nyers, vagy feldolgozott ételeket, italokat, amelyek kiemelkedően gazdagok az ember számára fontos tápanyagokban. Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség és a változatosság tekintetében is, ami azt jelenti, a lehető legtöbb jótékony összetevő található meg bennük, a lehető legkönnyebben hasznosuló formában. Ezeknek a feltételeknek a gyógygombák mindenben megfelelnek" – olvasható a Supergreens.eu szakmai oldalon.
A szuperélelmiszerek jelentőségéről Schmidt Judit dietetikus kolléganőnk is többször írt már, pl. a mikrozöldek kapcsán, a bogyós gyümölcsök vonatkozásában, vagy az itthon is megtermő köszméte, csicsóka és mizuna felhasználását dicsérő cikkében.
A legismertebb gyógygombák
A tudomány több mint háromszáz gyógygombát tart számon, de a szakemberek szerint ezeknek legfeljebb 10-15 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. Ilyen például az egyik legismertebb képviselőjük, a pecsétviaszgomba, más néven reishi, amely a kínaiak szerint a halhatatlanság gombája. Kimagasló immunerősítő képessége abban rejlik, hogy bővelkedik antioxidáns poliszacharidokban. Legfőbb hatása, hogy csökkenti a gyulladásokat és a szabad gyökök káros tevékenységét a szervezetben. Használják méregtelenítőként, illetve máj- és vértiszítóként is. Javítja a keringést, felhígítja a vérzsírt, és megelőzheti a vérrögök kialakulását.
Lehet olvasni olyan orvosokról, akik különböző rákos megbetegedések esetén is alkalmazzák, mivel "poliszacharidjai és triptánjai akadályozzák az áttétek kialakulását, és stimulálják a falósejtek aktivitását. Kimutatták, hogy eredményes a melanómasejtekkel szembeni harcban, valamint gátolja a petefészekrák növekedését" – olvasható a Memorial Sloan Kettering Cancer Center összefoglaló anyagában.
A kínai hernyógombát is a legjobb természetes immunerősítők közé sorolják, Ázsiában az aranynál is többre tartják. Egészségmegőrző hatásairól már a 15. században beszámoltak tibeti szövegek. Olyan ásványi anyagok és vitaminok találhatók benne, mint a kálium, a cink, a magnézium és a mangán, valamint D-, E-, és B-vitaminok. De olyan esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyeket a szervezet nem tud előállítani.
Élősködő gombafajnak számít, amely elsősorban rovarok és más élőlények testéből táplálkozik. A neve sem véletlen: a természetben a legtöbb esetben az éjjeli lepkék lárvájának élősködője. "A föld alatt élő lárva belsejében kihajt, majd megöli és mumifikálja a gazdatestet. Amikor pedig teljesen kifejlődik, a lárva fején keresztül, a tavaszi időszakban feltör a föld felszínére" – olvasható a Gyógynövény-völgy.com weboldalon.
Hatásai között tartják számon, hogy növeli az HDL, vagyis a jó koleszterin szintjét a vérben, és gátolja a plakkok megtapadását a vérerek falán, ezáltal pedig csökkentheti az érelmeszesedés kialakulását. "Természetes antibiotikumnak" is nevezik, mivel megfelelően szedve a különféle fertőzéses gyulladásokat is csillapíthatja, illetve az asztma és a hörgőgyulladás tünetei ellen is fellép. A kínai hernyógomba ösztönzi a hormontermelést, és a termékenységre, valamint a libidó szintjére is hatással lehet.
A mandulagomba a brazil őserdőkből származik, és bár a csiperkefélék családjába tartozik, nagyban különbözik az étkezésre szánt csiperkétől. Érdekessége, hogy az európai orvoslásban az egyik legfiatalabb gyógygombaként tartják számon, pedig már az Amazonas mellett élő bennszülöttek is az „Isten gombájának" nevezték jótékony hatásai miatt, Bizáncban pedig már a 4. századtól kezdődően fogyasztották.
Az előbb említett hernyógombához hasonlóan gazdag ásványi anyagokban, de a vas, kalcium, foszfor, réz és cink mellett fellelhető benne niacin, folsav, biotin és az összes létfontosságú aminosav is. Immunerősítő hatását elsősorban az antioxidáns béta-glükán tartalmának köszönheti. Beszerezni azonban nem könnyű, mivel a természetben igen nehezen lelhető fel. Főként a meleg és nedves helyeket kedveli, a termesztése körülményes – nem véletlen, hogy az egyik legdrágább gyógygomba. Előnye azonban, hogy jótékony hatásait a szárítás után is teljes mértékben megőrzi. Az ilyen gombából készült termékeket azoknak szokták ajánlani elsősorban, akik májproblémákkal küzdenek; a szakértők szerint pl. hepatitis esetén is jó szolgálatot tehet.
A gyapjas tintagomba tavasztól őszig terem, egyenként vagy csoportosan. Utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben, elsősorban trágyázott helyeken lehet rábukkanni. Színe és gyapjassága jellegzetes, de mint minden szabadon szedett gombára, erre is igaz, hogy felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra.
Ezt a gombát fiatalon lehet fogyasztani, vagyis amíg fehérek a lemezei. Főzés során jellegzetes az illata, íze azonban kellemes lesz. A szakértők a fiatal példányokat elsőosztályú csemegegombának tartják. Egészségre gyakorolt hatásai azonban még ígéretesebbek: szabályozza az étkezés utáni vércukorszintet, támogatja az inzulint termelő sejtek működését, és javítja a glükóz hasznosulását. A diabéteszesek számára igazi kincsként ajánlják, és mivel fokozza az anyagcserét, a fogyást is elősegítheti.