A kór névadója James Parkinson angol gyógyszerész és sebész, aki geológusként, paleontológusként és politikai aktivistaként is tevékenykedett. Az 1817-ben írt, Egy tanulmány a remegő bénulásról című munkája tette őt világhírűvé, amelyben elsőként írta le a „reszkető bénulást" („Paralysis agitans"). Ezt az állapotot később Parkinson-kórnak nevezték el, amelyben Jean-Martin Charcot francia neurológus és a kórélettan professzornak is jelentős szerepe volt.

Mi ez a betegség, és honnan ismerhető fel?

A betegséget az agyban található fekete állomány (substantia nigra) dopamintermelő idegsejtjeinek károsodása vagy pusztulása, így végső soron a dopamin hiánya okozza. A kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik a magasabb életkor, az örökletesség, a nem (férfiaknál gyakoribb), a különböző növényvédőszereknek és rágcsálóirtóknak való kitettség, illetve a szervezet csökkent ösztrogénszintje.

A Parkinson-kór jellegzetes és gyakori tünetei közé a spontán, kifejező és akaratlagos mozgások lassultsága tartoznak elsősorban (orvosi nevén bradykinesis). A mozgások nemcsak meglassulnak, de azok indítása és lefékezése is károsodik. A betegeknek jellegzetesen csoszogó, apró léptű a járásuk. Legsúlyosabb esetben bénulás nélküli mozgásképtelenség alakul ki. További jellemzője a rigor, vagyis az izomtónus fokozódása, illetve a tremor (remegés), amely a mozgás során megszűnik. Emellett tartási instabilitás és túlmozgás is jelentkezhet, az állapot romlása egyénileg eltérő mértékű.

Gyógyítható?

A Parkinson-kór sajnos nem gyógyítható, de ha viszonylag korai stádiumban ismerik fel, akkor megfelelő kezelés mellett akár tünetmentessé is válhat. A kezelés minden esetben személyre szabott, részét képezi a megfelelő, az adott állapothoz illeszkedő gyógyszeres kezelés, az ezt támogató étrendi terápia, valamint a mozgásterápia (gyógytorna).

Szükség esetén sebészeti úton is elérhető a tünetek csökkentése, akár teljes megszüntetése. Vagyis még a Parkinson-kór diagnózisa mellett is elérhető, hogy az életszínvonal ne csökkenjen drasztikusan, és egy élhető életet lehessen kialakítani. Ehhez természetesen az érintett és a családja aktív közreműködésére is szükség van.

Megelőzhető?

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha időben kiszűrhető, akkor megelőzhető-e a Parkinson-kór. Sajnos, ez nem igazán lehetséges. Éppen ezért a korai felismerés a kulcs, hogy már az első gyanús jeleknél orvoshoz (neurológushoz) forduljunk, és kiderüljön, mi okozza a panaszokat, és ezek adott esetben megszüntethetők, leállíthatók vagy lelassíthatók legyenek. Ilyen figyelmeztető jelek közé tartozhat a mozgásban jelentkező változás, lelassulás, egyensúlyzavar, a testtartás változása, remegés, az írás nehézségei, vagy egyéb, a mozgással nem összefüggő tünet, mint például a memória romlása, alvás-, szaglás-, látászavar, székrekedés, depresszió.

Van rá diéta?

A Parkinson-kór kezelésekor javasolt étrend célja, hogy az általános javaslatok mellett a beteg egyéni, aktuális állapotához igazodjanak az étkezések. Dietetikus segítségére van szükség, mivel sok szempont egyidejű figyelembe vétele szükséges, amely követi a gyógyszerszedést és az egyéb, táplálkozást meghatározó szempontokat is. Az alábbiakban csak a főbb, általános jellegű étrendi tényezőket vázolom.

♥ Parkinson-kór esetén fontos, hogy az étrend folyadékban gazdag legyen a kiszáradás és a székrekedés megelőzésére, valamint a nyelési zavar, szájszárazság kezelésére, enyhítésére.

♥ A székrekedés megelőzését, kezelését az élelmi rostban gazdag étrend is segíti. A friss, lehetőleg nyers vagy kíméletes konyhatechnológiával készített zöldségek, gyümölcsök, illetve teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint a szárazhüvelyesek rendszeres fogyasztásával ez könnyen megoldható.

♥ A csontritkulás megelőzése, kezelése érdekében a kalciumban és D-vitaminban gazdag tej, tejtermékek, olajos magvak, egyes zöldségfélék, halak szerepeljenek gyakrabban a menüben.

♥ Az étrend energiatartalmában igazodnia kell a tápláltsági állapothoz. A mozgás beszűkülése, csökkenése miatt kialakult túlsúly esetén csökkentett energia- és zsírtartalmú alapanyagokra van szükség. Ilyenkor például ajánlott a zsírdús sajtok, tejszín, tejföl, vaj, zsír, zsíros húsok, zsírdús ételkészítési módszerek kerülése. Alultápláltság esetén éppen ellenkezőleg, az energiában gazdagabb alapanyagok, ételek fogyasztása a kedvezőbb. A dúsítás ilyenkor történhet fehérjével (tej, tejpor, reszelt sajt, joghurt), zsiradékkal (vaj, margarin, olaj, olajos mag, tejföl, tejszín), illetve szénhidráttal is (méz, liszt, zabpehely, rizs, zsemlemorzsa).

♥ Az sem mindegy, hogy az orvos által javasolt gyógyszereket mikor veszi be a beteg, mivel azok felszívódása, és ezáltal hatása is összefügghet az étkezéssel – így javasolt lehet, hogy az étkezésektől elkülönítve, éhgyomorra kell bevenni az egyes gyógyszereket. Ezt is minden esetben egyeztessük a saját orvosunkkal! Például a levodopa-tartalmú gyógyszerek bevételéhez képest javasolt a fehérjetartalmú étkezést időben eltolni, hogy a gyógyszer felszívódását ne rontsa.

♥ Étrend-kiegészítőt (vitamin-, ásványianyag-készítményt) is csak az orvos beleegyezésével, tudtával szedjünk, mivel ezek is befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását, hatékonyságát.

♥ A gyógyszerek mellékhatásaként megjelenő hányinger, hányás ellen a többszöri, kisebb étkezés, hideg folyadék kortyolgatása, gyömbértea ivása is segíthet.

♥ Speciális helyzetet jelent a kézremegés és a mozgáskoordináció zavara, ilyen esetben olyan ételekre van szükség, amelyekhez nem szükséges különösebb kézügyesség. Jól jön ilyenkor a turmixgép vagy botmixer is, amellyel az ételeket krémessé, püréssé teheti, így a nyelés is könnyebb. Az összetettebb ételek elkészítéséhez nem árt segítséget kérni, vagy azokat házhozszállítással megrendelni.

♥ Az alkohol és a koffeintartalmú italok (fekete-, zöldtea, kávé, energiaitalok) fogyasztása nem javasolt ebben az esetben. Ugyanígy a túlzott só- és a cukorhasználat is kerülendő.

Az étkezésünk kapcsolódik az idegrendszerünkkel!

Mert minden mindennel összefügg. Így nem csak azért eszünk, hogy legyen elegendő energiánk a mozgáshoz, munkához, tanuláshoz, de amit megeszünk, az kihat a testünk minden területére, így az idegrendszer működésére is. Néhány fontosabb példát fentebb már felsoroltam, így talán sokkal szimpatikusabbnak tűnik majd egy színes salátát megenni, ha tudjuk, hogy ezzel az agyunkat is tápláljuk, „fényesítjük".

Nem hanyagolható el a különféle vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok szerepe, amelyek segítik a megfelelő gondolkodást, a demencia megelőzését, csökkentik az esetleges gyulladásokat és táplálják a sejteinket. Mivel mindegyiknek van ebben szerepe, ezért nem emelek ki egyes példákat, hiszen a változatos étkezéssel mindhez hozzájutunk, jó esetben.

Magunk is jól ismerjük, hogy a szénhidrátdúsabb ételek fogyasztása ösztönzően hat az elménkre, a cukor szinte felvillanyozza az „agytekervényeinket", jobb kedvre derít, de azért csak óvatosan, mértékkel fogyasszuk! Jó hír, hogy erre nemcsak a finomított, de az összetett szénhidrátok is képesek (pl. banán, barna rizs, teljes kiőrlésű tészta), és bár hatásuk lassabb, de hosszabban elnyúló.

A fehérjék, aminosavak szerepét se becsüljük le, hiszen például az agyi hírvívő anyagok (neurotranszmitterek), és emellett fontos enzimek, hormonok alapanyagai is. Törekedjünk arra, hogy az állati-növényi eredetű fehérjék fogyasztása egyensúlyban legyen (közel 50-50%), ehhez jórészt a gyakran túlzásba vitt hús- és felvágottfogyasztást is célszerű csökkenteni. A jó zsírok, mint például az omega-3 zsírsavak sem maradhatnak le a listáról, éppen ezért a halak, olajos magvak, extra szűz növényi olajok fogyasztása is javasolt, mintegy kipárnázzák az idegsejtjeinket.

A kávé, kakaó, csokoládé nemcsak élvezeti szerként, agyi serkentőként is hasznos csemege, de a mértéket nem szabad elvetni. A kávé és a koffein más forrásai (pl. fekete, zöld tea) élénkítik az idegrendszert, de azért a hozzászokás is hamar kialakul, ezért ilyenkor nem jó a dózist növelni. Az étcsoki, kakaó és az ezekkel édesített, ízesített desszertek esetében is a jótékony összetevők hatása eltörpülhet, ha degeszre esszük, isszuk magunkat ezekkel. Viszont 1-2 kocka étcsoki, vagy egy házilag kevert kakaó jól jöhet tanulás, munkavégzés során, és a kutatások szerint még a demencia kockázatát is csökkentheti.

A végére pedig egy kis személyes szál: ezen a napon született, persze némi különbséggel édesanyám és a bátyám is, így őket is köszöntjük a mai napon, éljenek sokáig egészségben!

Forrás: Neurológiai Központ, Preventissimo.hu, Parkinson.hu