A csokitojások és táblás csokoládék esetében nem megyünk annyira bele a részletekbe, hiszen aki össze tud állítani egy egyszerű, alap muffin tésztát, az a különböző töltött tojásokat belerejtheti a muffin közepébe. Betakarja még egy kanál tésztával és már mehet is a sütőbe a megadott ideig. De ugyanezt a bújtatós játékot el lehet játszani egy kevert piskóta tésztával is, amibe általában meggy kompótot, vagy barackot tennék. Most menjen bele több különböző apró csokitojás, és máris felhasználtuk a maradékot (így nem is kísértenek majd, hogy este 10-kor rájárjunk a csomagra.)

A másik lehetőség, ha a táblacsokikból, vagy a fejevesztett maradék nyuszicsokoládéból (ha vegyítjük, lehetőleg mindkettő legyen tejcsokoládé, vagy külön étcsokoládé) fondut készítünk. Első lépésként törjük össze a csokikat. Körülbelül 30 dkg csokoládéhoz kell 2,5 dl tej és 1 dl tejszín. A kettőt forraljuk fel, majd adjuk hozzá az összetört csokoládét és 5 dkg vajat. Kevergessük kis lángon egészen addig, míg síma krém nem lesz belőle. Ebbe már mártogathatjuk a maradék, kockákra vágott kalácsot, esetleg áfonyát és körte darabokat, ha van még a hűtőben.

Mit kezdjünk a főtt tojással?

Akár festett akár nem, az íze egyre megy, persze nem 2 hét után, de a héten még bőven megehető. Többek között készíthetünk belőle majonézes tojássalátát, felhasználhatjuk a következő rakott krumplihoz, vagy összedobhatunk belőle és a maradék sonkából egy pazar Benedek tojás (Egg Benedict) változatot. 

Egy kedves ismerősünktől vettük az ötletet, aki szintén nem szeret maradék ételt kidobni. A kiadós szendvics ebben a változatban nem buggyantott tojással, hanem a megmaradt főtt tojással készült és bacon helyett egy szelet vastagabb főtt sonkával. Azzal kell dolgozni, ami otthon van címszó alatt, most a hollandi mártás is kimaradt, helyette egy francia alapmártás, a besamel került a kenyérre.

A recept szerint megpirított, majd megvajazott két szép szelet félbarna kenyeret, arra feküdt fel a sonka. Majd érkeztek a főtt tojás szeletek, két-három evőkanál besamel mártás, amit sóval, fehérborssal és szerecsendióval fűszeretett. Végül pedig egy jól olvadó, de nem mozzarella jellegű sajt került a tetejére. A szendvicstornyot végül a sütő grill fokozatán ropogósra megsütötte. Ennél tökéletesebb, maradékból készült brunch ételt nehéz összedobni.

Pásztorok pitéje csülökből

E cikk írójánál a pásztor pite (Shepard's pie) azért hatalmas kedvenc, mert tényleg szinte minden finom maradékkal el lehet készíteni. Jó akkor ha van egy féltálca darálthús és egy kis zöldborsó a mélyhűtőben, és a korábbi napról megmaradt a krumplipüre, vagy a főtt krumpli (de akár még karfiolpürével is elkészíthető). A piacon vett maradék gomba és sárgarépa is jól jön, és a megkezdett sürített paradicsom konzerv is; a palack alján várakozó vörösborról nem is beszélve.

A pásztor pite lényege, hogy készítünk egy fűszeres ragut a vöröshagymán megpárolt darált húsból, amihez hozzá adjuk a gombát, a lereszelt vagy kockákra vágott sárgarépát, a borsót és a vörösbort, illetve a paradicsompürét, ami jó ízt ad a szaftnak. Ha ez összefőtt, elterítjük egy tűzálló tálban.

Ha frissen készítjük a krumplipürét, akkor adagtól függően a vaj mellé üssünk bele 1-2 tojást, illetve reszelhetünk bele egy kis parmezán sajtot is. Ettől tartja majd meg a formáját sütés közben. Az eredeti receptet még Gordon Ramsey szuper katonás és kapkodós receptvideójából lestük el:

Legutóbb pedig a maradék csülökhússal próbáltuk ki a receptet. A különbség csak az összeállításban volt. Az összetépkedett füstös ízű húst csak a végén adtuk a raguhoz, miután a zöldségek már finoman megfőttek. Alaposan összeforgattuk a hozzávalókat, majd mehetett rá a burgonyatakaró. Végül 180 Celsius fokon addig sütöttük, amíg a krumpli teteje meg nem pirult. Jól illik hozzá egy zöldfűszeres, olívaolajos saláta és egy pohár száraz vörösbor.