A kalács könnyű és levegős pékáru, amely kelt tésztából készült, az állaga pedig attól függ, hogy mennyi benne a vaj és a tojás. Maga a tészta lisztből, élesztőből, vízből vagy tejből, kevés sóból, tojásból és vajból áll össze. Az alakja igen változatos, lehet kerek, fonott, hosszúkás, szögletes... Ennél már csak az ízesítése sokszínűbb, de alapvetően édes vagy sós kalácsokról beszélünk.

Az édes változat sokkal ismertebb, pedig húsvét táján a sósnak is van létjogosultsága, mivel az sokak szerint jobban illik a sonkához. Sósan ízesíthető hagymával, sonkával, de meg is tölthető valamilyen húsfélével, sőt van, ahol szardellás vajjal ízesítik. Az édes kalácsok sora is végtelen, hiszen mazsolával, kakaóval, csokoládéval, aszalt gyümölcsökkel vagy más szezonális gyümölcsökkel, mákkal, pirított mandulával, tört dióval is fokozható az ízek harmoniája.

Mikor eszünk kalácsot húsvétkor?

A húsvétra sütött kalácsot a római és görög katolikus vallásúak a vallási előírások szerint csak azt követően szelték meg, miután húsvétvasárnap reggelén (gyakran a sonkával együtt) a templomban megszenteltették azt. A húsvéthétfői locsolkodáskor a locsolók is kaphattak kóstolót a kalácsból, bár ez gyakran estére el is fogyott. Idén vélhetően marad keddre is, mivel a locsolkodás elmarad a járványügyi helyzet miatt.

Mára azért a húsvéti szokások egy része nem annyira kötött, és bár vallási ünnep, azoknak is különleges eseményt jelent, akik nem vallási apropóból követik a hagyományokat. Éppen ezért akadhat olyan család is, ahol már hamarabb az asztalra kerül a kalács. Ráadásul az idei húsvét ismét nem arról szól, hogy a családok nagyobb körben is együtt ünnepelnek, így nehezebb is lehet követni a korábban megszokott elveket.

A sonka, tojás, retek és torma mellé mégis jól esik, ha a hétköznapokon megszokott kenyér helyett a kaláccsal tesszük fel az ünnepre a koronát - bár ezt a szót jelenleg legszívesebben kiiktatnánk a szótárunkból. Szerencsére annyiféle húsvéti kalács recept akad, a családi archívumban ugyanúgy, mint szerte a világhálón, hogy inkább az okozza csak a nehézséget, hogy eldöntsük: tartjuk-e magunkat a megszokott recepthez, vagy esetleg idén újítunk valamit.

Fonottkalács-praktikák

A húsvéti ünnephez leginkább a fonott kalács illik, aminek a készítéséhez nem csak kézügyesség, de némi gyakorlat is szükséges. A hármas, négyes, ötös, hatos fonást régebben általában és a szerencsésebbek még ma is, a családban tanulhatták meg. A háziasszonyok a nagymamától, a dédnagymamától lesték el a praktikát. Nekik szinte már vakon is menne, de kellő türelemmel, évről évre elmagyarázva már a következő nemzedék is elsajátíthatja a kelt tésztahurkák fonásának módszertanát. Az internet világában szerencsére elég sok oktatóvideót láthatunk, így könnyen begyakorolhatjuk a trükköket. Ahogyan azt is, hogy a csillogó felszínt a tojásfehérje adja, amit még a sütés előtt kennek a tésztára.

Jó hír, hogy friss élesztő nélkül, por alakú, instant élesztővel is készíthetünk kalácsot, bár a tavalyi készlethiány óta minden bizonnyal sokak fagyasztója, kamrája tele van az előbbiekkel. Így valójában nincs ok az aggodalomra, hogy megkel-e a tészta. De jobbat mondok: készülhet kalács élesztő nélkül is, vagy éppen kovásszal. Tényleg mindenki megtalálja a maga receptjét. Húsvét mellett egyébként karácsonykor és lakodalmakkor is nagy hagyománya van a kalácsevésnek, jómagam is részt vettem olyan, ráadásul budapesti esküvőn, ahol kaláccsal kínálta a menyasszony a násznépet.

Jeruzsálemi kalács – kalória- és ízbomba

Karácsonykor, vagy más ünnepek kapcsán az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségre tett szert a babka, vagyis a jeruzsálemi kalács. A sütemény érdekessége, hogy a kinyújtott tésztalapot édes, jellemzően kakaós-csokoládés töltelékkel borítják be, majd a hosszabbik felétől kezdve szorosan feltekerve hosszában kettévágják, és a két vonatot egymásba fonják. A töltelékes oldala esik ilyenkor felülre.

Ezután kiolajozott sütőformában sütik meg, s amikor elkészült, cukorsziruppal locsolják meg, amíg még forró és a tészta magába szívja a szirupot. Kétségtelenül laktató, nem szénhidrátszegény csemege.

A kürtőskalács meghódította Amerikát

Szintén a kalácsok családjába tartozik a kürtőskalács, melyet házi körülmények között ugyan nehezebb előállítani, de több vállalkozás is létezik, mely ennek a népszerű kárpát-medencei édességnek az elkészítésére szakosodott. A szegedi származású és korábban divatmodellként dolgozó Szabó Szandrát például ez a műfaj ragadta magával. Ugyan nem kürtőskalácsot sütni utazott el Kaliforniába, de a családlátogatás végül egy jól menő vállalkozásba futott ki, és a Los Angeles-i séffel, Omar Larával együttműködve Szandra megnyitotta a House of Chimney Cakes nevű üzletét, amivel nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megismertesse és megszerettesse az amerikaiakkal is a kürtőskalácsot, jobban mondva a kürtősfagyit.

A tölcsér formájúra sütött kürtőskalácsot ugyanis jégkrémmel töltik, majd Oreo keksszel, Twix csokival, és mindenféle habos-babos, de mindenképpen édes és nyálcsorgató, szemet gyönyörködtető finomsággal ízesítik, ami miatt nem csak íz-, és kalóriabombát, de instagramkompatibilis édességet kaphat a kezébe a vásárló. A dolog annyira jól sült el, hogy Kalifornia után Szandra új üzletet is nyitott Londonban, de hamarosan a Michiganben élők is beleszerelmesedhetnek a kürtőskalácsba. S ugyan a kürtőskalács eredete nem teljesen csak magyar, mivel erdélyi és székely hagyományai is vannak ennek a henger alakú kalácsnak, az üzlet magyar street foodként hirdeti az édességet. S voltaképpen nem is igazi fesztivál az, ahol nem lehet itthon kürtőskalácsot is kapni. Már csak azért is érdemes ilyen helyen vásárolni, mert otthoni körülmények között viszonylag nehéz előállítani ezt a népszerű finomságot. Nem a forma miatt, mert azt könnyebb beszerezni vagy elkészíttetni, de a sima, konyhai grillsütő, amiben mondjuk egy egész grillcsirkét sütnénk, nem alkalmas a kürtőskalácshoz, mivel nem forog a nyárs elég gyorsan. Legalábbis ez volt a mi családunk tapasztalata.

Gluténmentesen is élvezhető-e a húsvéti kalács?

A kalács fő alkotóeleme a búzaliszt, éppen emiatt vetődik fel a kérdés, hogy vajon a sokak számára (okkal vagy ok nélkül) kerülendő/került glutént tartalmazó búzaliszt nélkül is készíthető-e kalács. A glutén, vagyis sikér ugyanis a kelesztés során felszabaduló gázbuborékokat rugalmas térhálóként megtartja, ami a sütés során megszilárdul, ettől lesz puha és magas a tészta. Glutén hiányában ez a folyamat nem megy végbe, így egy tömörebb, laposabb tésztát kapunk, ami nem ugyanazt az élményt adja, mint a „hagyományos" sütési mód. Ezt a gluténmentes kenyereknél már jól ismerhetik azok, akik száműzik a búzát, árpát és a rozst az étrendjükből. Ehhez többnyire szükség lesz valamilyen speciális, gluténmentes lisztkeverékre, és némi gyakorlásra. Vagy egy már bevált receptre.

A kész kalács picit tömörebb lesz, mint a hagyományos, foszlós kalács, de ennyi kompromisszum mellett is élvezhető az ünnepi menü. Arra figyeljünk, hogy a gluténmentes ételek, így a kalács készítésénél is elengedhetetlen, hogy térben és időben elkülönítve készítsük, külön eszközökkel, mint a gluténtartalmú ételeket, elkerülendő a gluténnel való keresztszennyeződést.