Az 50 kilométeres diéta egy kanadai pár, Alisa Smith és James MacKinnon ötletén alapul, akik azt a célt tűzték ki, hogy egy évig csak olyan élelmiszereket fognak enni, amelyek beszerzési helye a Vancouverben levő otthonuktól nem esik messzebb 100 mérföldnél. A tapasztalataikról, amiket először egy online magazinban tettek közzé, 2007-ben könyvet is kiadtak 100-Mile Diet: A Year of Local Eating (100 mérföldes diéta: Egy évnyi lokális étkezés).

Hazánkban a Messzelátó Egyesület honosította ezt az elképzelést bő tíz évvel ezelőtt, így született meg az 50 kilométeres diéta. Mostanra azonban a lehetőségeink is megnőttek, hogy helyi termelőktől szerezzük be a kímélő módon, vegyszermentesen termesztett árukat, köztük a zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek esetében a leginkább fontos és mérvadó a származás és a szállítási távolság.

Miért aktuális ma is?

A környezetvédelem a fenntarthatóság, a szezonális gyümölcs-, zöldségfogyasztás, az ökológiai és a karbon-lábnyomunk csökkentése mind fontos tényező napjainkban, és egyre inkább érezzük a saját bőrünkön is, hogy a klímaváltozás hatásai valós fenyegetést jelentenek. A közösségi média révén sokkal elérhetőbbé és nyomon követhetőbbé váltak a klímaváltozással kapcsolatos információk.

Növekszik azok tábora, akik felelősségteljes, tudatos döntésként, és nem lemondásként élik meg a fenntarthatóbb, környezetbarátabb életmódot. A növényi alapú és a flexitariánus étrend egyre népszerűbb, amelyben hangsúlyos szerepet kap a szezonális és helyileg megtermelt alapanyagok fogyasztása és a szállítási útvonalak lerövidítése. Mindemellett előtérbe kerültek a csomagolásmentes bevásárlási módok is.

Ugyanakkor, nem csak a fenti szempontok segítenek minket, hogy lokálisan cselekedjünk, és közben globálisan gondolkodjunk. A koronavírus-járvány és a kialakult helyzet miatt ugyanis nem utazunk, ritkán megyünk távolabbra az otthonunktól, még a bevásárlást is megoldhatjuk online rendeléssel és házhozszállítással. Mindeközben egyre inkább felértékelődött a beszerzési források ismerete, vagyis szeretnénk tudni azt is, hogy pontosan honnan származik az étel, amit elfogyasztunk.

A hazai termékek vásárlásakor ráadásul a hazai gazdaságot is támogatjuk, vagyis nem egzotikus, távoli országot GDP-jét növeljük. Ez persze nem jelent teljes aszketizmust, inkább az a fontos, hogy amikor csak tehetjük, válasszunk hazai alapanyagokat.

Hogyan oldható meg?

Az 50 km-es diéta valójában egy szlogen, nem szükséges szigorúan számolnunk a kilométereket, inkább csak a tudatos, felelős választásra buzdít. Számos módon elérhetjük, hogy amit vásárolunk, az valóban a lakóhelyünköz közeli termőterületekről származzon, és minimális szállítással, lehetőleg felesleges csomagolás nélkül jusson el a konyhánkba.

Az egyik ilyen lehetséges mód a piacra járás, bár mindig érdemes szemfülesnek lenni és utánakérdezi egy-egy szép áru valós forrásának. Az eladókkal történő beszélgetés kellemes időtöltés lehet, az ismeretség erősíti a bizalmat, a bevásárlás pedig így kap egy plusz érzelmi töltetet is.

Erre persze nincs mindig elég idő, de például kistermelőktől, helyi termelőktől online is házhoz vagy egy közeli átvételi pontra rendelhetjük az aktuálisan elérhető termékeket. Az a gyakorlat is egyre inkább terjed, hogy feliratkozzunk egy rendszeres ellátási listára, ahol minden héten egy doboznyi, kosárnyi, éppen akkor termő zöldségeket, gyümölcsöket kapunk kézhez. Ez esetben nem tudja a termelő és így a vevő sem, hogy mi lesz a konkrét csomag tartalma, de ez egyfajta rugalmasságot, kreativitást is visz a konyhába, amellett, hogy mindkét fél jól jár.

A fentiek mellett vásárolhatunk közvetlenül az őstermelőktől, kistermelőktől, vagy elmehetünk különböző szedd magad! akciókra is. Jó megoldás, ha családok, baráti közösségek összeállnak, és közösen szereznek be nagy tételben zöldséget, gyümölcsöt, húst vagy akár tejterméket olyan termelőktől, akik így kedvezőbb áron el tudják adni a termést, és nincs köztes kereskedelmi árrés sem.

Interaktív térkép a szezonális gyümölcsökről, zöldségekről

A jó hír, hogy a lokális gazdaságok, termelők támogatása nemcsak számunkra fontos, de nemzetközi szintű törekvés is. Az ENSZ 2021-et választotta a zöldségek és gyümölcsök nemzetközi évének. Ehhez számos kommunikációs és információs kampány kapcsolódik. Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (European Food Information Council, EUFIC) létrehozott egy olyan interaktív térképet, ami az első olyan európai térkép, ami a helyileg elérhető szezonális zöldségeket gyümölcsöket mutatja meg a különböző régiókban.

A térkép különböző nemzeti forrásokat, adatbázisokat használ, és közel 200 szezonális zöldséget és gyümölcsöt sorakoztat fel Európa hat eltérő klímarégiója szerint. Jelenleg angolul elérhető, de később franciául, németül, olaszul és spanyolul is hozzáférhetővé teszik. A térképen országra, szezonra és hónapra lehet szűrni, amelyek alapján megnézhetjük, hogy mely gyümölcsök és zöldségek szezonálisak az adott időszakban.

Hazai megfelelője ennek a Felelős Gasztrohős Zöldülő Naptára, amely szintén hónapról hónapra mutatja be a hazánkban elérhető, frissen szedhető és jól tárolható zöldségeket, gyümölcsöket.

Az 50 kilométeres diétát azonban leginkább életvitelszerűen érdemes követni. Fedezzük fel a közelünkben található termelőket, járjunk minél többet piacra, vagy rendeljük házhoz kistermelők szezonnak megfelelő termékeit. És ami az egészben a legjobb, hogy mindezzel a saját egészségünket is támogatjuk!