A boldogság relatív és egyéni érzelem, mindemellett meglehetősen múlandó. A boldogság világnapja alkalmából dietetikus kolléganőnk ezúttal annak járt utána, hogyan és miért váltanak ki egyes ételek boldogságérzetet szervezetünkben, ráadásként pedig felsorol néhányat, amelyekre elég csak rágondolni, máris kicsit jobban érezzük magunkat.
Az ENSZ Közgyűlése 2012. júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává ezt a napot, így elsőként 2013. március 20-án ünnepeltük. Konszenzussal elfogadott határozatában az ENSZ Közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, és felhívta a tagországokat, hogy megfelelő módon ünnepeljék március 20-án a boldogság napját, mindenekelőtt az oktatásban.
A boldogság nemzetközi napjának ötlete egyébként a himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Itt vezették be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát a lakosság jóllétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Van benne valami.
Mennyire vagyunk boldogok?
Az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány közreműködésével készített felmérést, amelyből kiderül, hogy a magyar megyeszékhelyek közül a 2019-es adatok alapján Székesfehérvár tekinthető a legboldogabb városnak, és a rangsor végén Kaposvár áll. A felmérés eredményeit az alábbi Boldogságtérképen meg is tekinthetjük.
A World Happiness Report 2020 márciusi adatai szerint Magyarországon 2019-ben megnőtt a lakosság boldogság-érzete az országok rangsorában: akkor a 62. helyről Magyarország előbbre lépett az 53. helyre. A jelentés szerint Budapest a lakosok szubjektív jólléte alapján a 103. helyen áll a nagyvárosok (186 város) listáján. A városon belüli eredményeket tekintve azonban meglepő, hogy a Budán élő nők boldogabbak, mint a Pesten élők, míg a Budán elő férfiak jóllét-szintje alacsonyabb a Pesten élő férfiakénál.
Mitől függ a boldogság?
A boldogságot számos tényező befolyásolja, bár egyénileg eltérő lehet, hogy melyik milyen arányban vesz részt az egyéni boldogságérzetünk kialakításában. Ez a lista nem a fontossági sorrendet jelenti, de ide tartozik például az életszínvonal, az oktatás, az egészség, az időbeosztás, a közösségi kapcsolatok, a kulturális élet, az ökológia, a politika, és a vallás is. A mindennapjaink során minket ért hatások, történések, sőt, akár az éghajlat, időjárás is ide sorolható.
Az egészség téma alá vonnám be a táplálkozást is, mivel az is egy jelentős tényező – nem véletlenül készült ez az írás. A boldogságot nehéz definiálni, mindenki számára mást jelent, de egy dolog közös: mindannyian ezt az állapotot keressük. Tarthat rövid ideig vagy hosszabban, de csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha megtapasztaltuk a hiányát is. Persze nem az a cél, hogy a boldogságért cserében minél több boldogtalan percben legyen részünk, de kétségtelen, hogy a megélésben sokat segít, ha látjuk az ellenkező oldalt is.
Ételek, amelyek boldogságot okoznak
Megkértem a szűk baráti körömet, hogy írják meg nekem, melyek azok az ételek, amiktől igazán boldogoknak érzik magukat. A válaszok nagyon szépen hozták azokat az összetevőket, recepteket, amelyekre számítottam, és amelyekkel így sokkal szemléletesebben tudom bemutatni, hogy mitől lesz egy étel a boldogságunk forrása. Volt olyan étel, amelyre többen is szavaztak, és köztük többel én is tudtam azonosulni: brassói aprópecsenye, bolognai spagetti, szarvasmarhapörkölt juhtúrós sztrapacskával, paradicsomos tészta, sajtos-tejfölös lángos, túrógombóc, szilvalekváros gombóc, zserbó, Sacher-torta, habos túrós sütemény, kakaós palacsinta, avokádó, tejbegríz, mogyorós csokoládé.
Látható, hogy igen vegyes a kép, mert sós, édes, húsos és húsmentes étel, főétel és desszert is helyet kapott itt. Dietetikusi szemmel azonban nagyon jól látszanak azok a kategóriák, amelyeknek voltaképpen még tudományos alapja is van.
♥ A boldogságérzetünket egyrészt a nagyobb szénhidrát- és zsírtartalmú ételek növelik, mint például a tészták, a krémes sütemények, az édességek és a csokoládé. A zsírdús kategóriát erősíti listánkon az avokádó is. A zsír és a szénhidrát fő energiaforrásként támogatják azt, hogy egy étellel szorosabb kapcsolatot ápoljunk, mivel ezek a túléléshez is szükségesek. Ráadásul az ízanyagok nagy része zsírban oldódik, a zsírdúsabb ételeket ezért érezzük finomabbnak.
♥ Másrészt a húsos ételek is vonzóak, főleg a férfiaknál, de nem kizárólag. Egy jó brassói láthatóan a nőket is lázba hozta. A húsok fontos fehérjeforrások, amelyek aminosav-alapanyagai a szervezetünk hasznos építőkövei, hormonok, enzimek alapanyagai is. Ezekről még lesz szó.
♥ Harmadrészt a felsorolt kedvencek közé több olyan étel is bekerült, amely azért is kapott kiemelt szerepet, mert valamilyen érzelmi töltet is kapcsolódott hozzá: az édesanya, a nagymama készítette, vagy legalábbis hozzájuk köthető egy-egy adott recept. Vagyis az ízek mellett a pozitív emlékek is befolyásolják, hogy egy adott étel hogyan hat ránk és a hozzá társított hangulatra. És akkor még nem beszéltünk az illatokról és a boldogsághormonokról!
Boldogsághozó hormonok, hol vagytok?
Több hormont is szokás boldogsághormonként emlegetni, ezek a szerotonin, endorfin, oxitocin és dopamin. Az endorfinok az agyban termelődő fehérjemolekulák, amelyek az ún. opioid (ópiumhoz hasonló hatású) peptidek egyik fő csoportját alkotják. Ezek hatásai közé tartozik a testi és lelki fájdalomérzet csökkentése, az örömérzet előidézése.
Az oxitocin nyugtató hatása révén segít a stressz oldásában és a félelem leküzdésében, szexuális izgalom hatására emelkedik a szintje, felelős az orgazmus érzéséért, támogatja a párkapcsolaton belüli kötődést, emellett az anya-gyermek közti kapcsolat kialakításában is részt vesz a szülés során nagy mennyiségben felszabadulva.
A dopamin mint neurotranszmitter (agyi hírvivő anyag) szintén serkentő hatással bír a szervezetre, növeli a motivációt és a hatékonyságot, ami a tanulást is elősegíti. A szerotonin is eufóriát okoz, hatására boldognak és gondtalannak érezzük magunkat, csökken a depresszió, javítja az alvást, az étvágyat, az emésztést, a tanulási képességeket és az emlékezőtehetséget is.
Nyilvánvaló, hogy az itt említett hatásokat, amiket lehetne még hosszan sorolni, szeretnénk minél többször átélni. De fontos tudni, hogy például a csokoládé fogyasztása – amit a leggyakrabban emlegetnek a boldogság forrásaként – csak átmenetileg képes létrehozni ezt az érzést. A csokoládé számos összetevője felelős azért, hogy jobban érezzük magunkat. De ha például szerelmesek vagyunk, akkor ételek nélkül is megvan ez a kicsattanó hatás, sőt, sokan még enni is elfelejtenek, annyira felpörgött állapotba kerülnek. Lám, a hormonok még az étrendünket is befolyásolják!
A boldogsághormonok szintjének növekedését a fentiek mellett egyéb ételek is fokozzák. Ilyenek például a csípős ételek, amelyek fogyasztása endorfint szabadít fel, illetve a hús mellett az olyan egyéb fehérjedús ételek hatnak a dopaminszintre, mint a joghurt, a tejtermékek, a tojás, a bab, a mandula és a sovány húsok. A triptofánban gazdag ételek, mint a tej, az olajos magvak, a földimogyoró vagy a túró pedig a szerotoninszintet növelik. Érdekesség, hogy bár kevésbé sorolnánk ide, de a probiotikumokat tartalmazó ételek, mint a savanyú káposzta, a natúr joghurt vagy a kimcshi is fokozhatják ezen hormonok termelődését.
Persze, a boldogságérzetünk fokozásához nemcsak a finom ételek járulnak hozzá, mivel, ha túlesszük magunkat, az pont ellenkező hatást okozhat. A rendszeres sport, a szex, a társas kapcsolatok, a hobby, a kreatív, alkotó tevékenységek, a játék, a masszázs is ugyanolyan fontosak lehetnek. És bár jelenleg csak emlékeinkre támaszkodhatunk, az utazást is ide sorolhatjuk, hiszen az ott megszerzett élményektől is igen boldogak lehetünk.
Zárásként hadd idézzem az egyik kedvenc mondatomat, amelyben Jean Anthelme Brillat-Savarin nagyon képletesen és érzékletesen írja le a boldogság és az étkezés kapcsolatát: Boldog az a csokoládé, amely miután a nők mosolyán át bejárta a világot, szájban olvadva, élvezetes csókban leli halálát."