Korábban már többször írtunk arról (pl. itt, itt és itt), hogy szuperélelmiszer alatt – hivatalos, tudományos meghatározás nélkül – azon táplálékainkat értjük, amelyek valamely tápanyagból az átlaghoz képest kiemelkedő mennyiséget tartalmaznak. Így aztán nem véletlen, hogy az ezekből készült termékeket, többnyire étrend-kiegészítőket, kivonatokat is nagyobb elánnal szokták hirdetni és terjeszteni (ld. acai gyümölcs, goji bogyó, chia mag). De ahelyett, hogy felsorolnánk az egzotikusnak gondolt szuperélelmiszereket, inkább mutatunk a témában egy összefoglalót, ami mindenkinek hasznos lehet.

Sokszínű változatosság

Amikor ez a kifejezés szóba kerül, többnyire valamilyen színes, szagos, exkluzív, egzotikus gyümölcs vagy kimondhatatlan nevű zöldség jut az eszünkbe (ld. acai bogyó). Pedig valójában a sima és egyszerű saláták, az unalmasnak tűnő káposzták is annak tekinthetők.

Mivel nem találunk egy olyan szuperélelmiszert, amiben minden egyes tápanyagunk tökéletes arányban és mennyiségben lenne megtalálható, ezért kénytelenek vagyunk többféle ízű, színű, állagú, eredetű és formájú táplálékból összeállítani egy vegyes, változatos és kiegyensúlyozott étrendet, amiben mindennek helye lehet, csak más arányban és eltérő gyakorisággal. Ettől lesz aztán néha olyan nehéz az a kérdés, hogy akkor mit is együnk.

Hazai szuperélemiszerek térképen és naptárban

Ha a szuperélelmiszerekről szeretnénk minél többet megtudni, abban a Felelős Gasztrohős csapata több területen is segít.

1. Korábban táplálkozástudományi szempontok szerint összemérték néhány híresebb, külföldi eredetű és a hazai megfelelőjüknek beillő nyersanyagok szuperképességeit. Az eredmény önmagáért beszél: az itthon is megtermő alapanyagok (pl. lenmag, napraforgómag, csipkebogyó) ugyanolyan jónak, sőt, néha még gazdagabbnak is bizonyultak egyes tápanyagokban. Ez azért elég jó hír.

2. Emellett egy, a szervezet által készített térképen azt is megnézhetjük, hogy melyik hazai tájegységen milyen szuperélelmiszer terem meg. Méltán lehetünk büszkék, mert van miből válogatni – és lám, nem csak növényi alapanyagok kerültek fel a térképre.

3. Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy havonta mely zöldségek, gyümölcsök, magvak, gabonák azok, amelyek frissen szedhetők, beszerezhetők, vagy éppen melyeket lehet jól tárolni, akkor érdemes tudni, hogy a Gasztrohősök saját készítésű falinaptárában, a Zöldülők Naptárában mindezeket meg is találjuk néhány hasznos környezettudatossági tipp mellett.

Receptkönyv és tudástár csak szuper alapanyagokkal

Ehhez a trendhez kapcsolódik, hogy a tavalyi év nagy durranása volt Szabó Adrienn dietetikus könyve a Magyar Superfood, amellyel az volt a célja, hogy bemutassa, itthon is mennyi olyan alapanyagunk van, amelyekkel a fenntarthatóság és a környezetvédelem elveit is betartva ugyanolyan értékes, és nem kevésbé finom ételeket tudunk készíteni, mintha azokat messzi vidékekről szereznénk be.

Adrienn könyve már a címlapjával azt mutatja, hogy a cool faktor és a szupererő a hazai nyersanyagainkban is ott rejlik, így semmilyen kompromisszumot nem kell kötnünk. Az egzotikus eredetű zöldségek és gyümölcsök pedig megmaradhatnak érdekességnek, kulináris élvezetként, akár ritka alkalmakra. Persze akkor sem kell ostorozni magunkat, ha nem mindig csak helyben termett és szezonális alapanyagokból főzünk, hiszen olyan ez, mint a zerowaste életmód: a lényeg a törekvés és az egyensúly.

4 elfeledett hazai szuperélelmiszer

Az alábbiakban röviden bemutatok néhány olyan, hazai alapanyagot, amelyeket a fenti könyvben és naptárban is megtalálunk, és amelyek hamarosan frissen is elérhetők lesznek, így pedig tápanyagokban is gazdagabban juthatunk hozzájuk.

Mizuna: Ez a rukkolára hajazó növény a káposztafélék családjához tartozik. Mustárspenótként talán már ismertebb, de kiotói vízizöld, sárkányfogó saláta, esetleg mizuma, namenia néven is emlegetik. Megéri otthon is termeszteni, mivel ez sokkal egyszerűbb, mint a nevének a megjegyzése.

A mizuna karakteres, a borsra, mustárra emlékeztető íze miatt nyersen salátába illik, vagy nevéhez illően a spenóthoz hasonlóan is elkészíthető. Ezáltal antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok egész tárháza jut a tányérra, például a glükozinolát, amely egyike a rákmegelőző hatásukról ismert növényi hatóanyagoknak. A glükozinolát többek között a brokkoliban és karfiolban is megtalálható. 

Köszméte: Gyerekkorom egyik kedvence az egres, ami számtalan néven ismert, ezek egyike a köszméte, de piszke, büszke, pöszméte névre is hallgat. Sokan idegenkednek tőle savanykás íze miatt, de ők csak türelmetlenek, az igazán érett köszméte kellemesen édes. Az utóbbi évtizedekben érthetetlen okokból kicsit vesztett a hírnevéből, de épp itt az ideje, hogy újra felfedezzük.

Lekvár, mártás, szörp, sütemény is készül belőle, de persze a bokorról csipegetve is valódi csemege. Szuperereje a vitaminok, ásványi anyagok mellett a pektintartalmában rejlik, ez az a rost, ami például az almában, birsalmában is megtalálható, de zselésítő anyagként is elterjedt lekvárkészítésnél és adalékanyagként is.

Csicsóka: A nem annyira csábító küllemű, nehezen tisztítható gumós növény a szegények krumplija nevet is kapták, mivel viszonylag igénytelen növényként könnyen termeszthető, és a hagyományos burgonyához hasonló módon felhasználható nyersen salátának, vagy főve, sütve krémlevesnek, főzeléknek, pürének.

Előnye a szénhidrát-összetételében rejlik, ami sokkal kevésbé dobja meg a vércukorszintet, így cukorbetegek számára előnyösebb, inulintartalma – ami egy emészthetetlen, vízben oldódó rost – pedig még a beleinknek is jót tesz. Hátránya ugyaninnen ered, elég erős hascsikarást, görcsöket okozhat a rostdúsabb ételekre érzékenyek számára, így első körben csak keveset fogyasszunk belőle, hogy ne legyen túl erős ez a hatás, amihez idővel hozzá lehet azért edződni.

Fodros kel: Magára valamit is adó gasztrokalauz, sőt, étrend-kiegészítő forgalmazó sem hagyhatta ki az utóbbi időben különösen nagy népszerűségnek örvendő, a káposztafélék közé tartozó fodros kelt a kínálatából. Hogy miért? Ha elolvassuk a sok leírást róla, könnyen az az érzésünk lehet, hogy mindent gyógyít, bár ilyenkor azért már érdemes picit szkeptikusnak lenni.

A mindent elsöprő sikere részben a széles vitamin-, ásványianyag-tartalmának, a gyulladáscsökkentő és daganatmegelőzést segítő hatású antioxidánsainak, ill. egyéb növényi hatóanyagainak (pl. indol-3-karbinol, szulforafán), valamint a változatos felhasználási lehetőségeinek köszönhető. A zöld színe miatt ráadásul szemet gyönyörködtető smoothiek, zöld turmixok, saláták elkészítéséhez is passzol, sőt, még akár chips is süthető belőle.

A kiemelteken túl természetesen még rengeteg hazai nyersanyagunk szuperélelmiszernek is tekinthető, mert valójában szinte minden zöldség, gyümölcs, mag tartalmaz olyan összetevőt, ami az esztétikai és gasztronómiai értéken túl táplálkozás-élettani, biológiai hatása révén fontos eleme lehet a mindennapi étrendünknek.