Ahogy egyre inkább az ételrendelés bűvkörébe esünk, és órákon át keressük azokat a helyeket az interneten, amiket csak a város legeldugottabb részein sétálva, a szemünk sarkából fedeznénk fel; egyre többször jön szembe velünk a poke tál vagy poke bowl elnevezés. Ez a gusztusos, friss és a legtöbb esetben rizsalapú étel az egyik legújabb gasztrotrend, legalábbis itthon.
Aki még a járványidőszak előtt járt Amerikában, Ausztráliában, Japánban vagy éppen Hawaii-on, az szinte lépten-nyomon beleütközhetett egy-egy poke bowlt kínáló kis étterembe. Ugyanis a friss hozzávalókkal, citrusos öntetekkel és pácokkal, illetve roppanós zöldségekkel készülő tálak az elmúlt években pillanatok alatt meghódították az étteremtulajdonosokat és a vendégeket.
A poke tálak sikere a színes összeállításukban rejlik, és abban, hogy bár Hawaii egyik nemzeti ételeként hivatkoznak rá, megvannak benne a kínai, a japán és még a kolonizáció előtti polinéziai hatások is. Ezt mutatja a friss halak, a szójaszósz, a szezámolaj, az edamame bab és a ropogós magvak használata. A neve viszont nem ennyire multikulturális, a poke kifejezés egy vágási technikára utal, vagyis arra, ahogy a nyers tonhalat vagy lazacot kis, falatnyi kockákra vágják.
Az étel eredetének nincs pontos dátuma, de a gasztro szakmán belül, a legtöbben kiegyeztek abban, hogy Polinézia valamelyik szigetéről eredhet, abból az időből, amikor a helyiek kifogták a friss halakat a tengerből és azzal fűszerezték meg, ami éppen a kezükbe akadt. Aztán 1970 körül megjelentek azok a tálak, amiket most ismerünk. A hírneve pedig egyre csak nőtt, végül mindenki Hawaii napsütötte, pálmafás, balzsamos és szörfözésre termett tengerpartjaival kapcsolta össze. Ilyen képekkel a szemünk előtt tényleg nem nehéz bevezetni egy új fogást a gasztronómia piacára.
A poke tál összeállítása egyébként nem ördöngősség, a lényege, hogy minden friss és ropogós legyen, különben elveszik a varázsa. A hagyományos alap általában rizs vagy rizstészta. Erre a kis fészekre kerülnek az olyan nyers zöldségek, mint a sárgarépa, a retek, az uborka, az edamame bab, és néha egy kis avokádó is. Majd következik a nyers hal. Hawaii-on a legtöbb esetben kockákra vágott tonhal- (Aku vagy Ahi) és lazacfilét használnak, amit legalább 15 percig pácolnak a kiválasztott szószokban (citrusos szójaszósz, szójaszósz és szezámolaj keveréke, csípős majonéz). Végül az így kapott kupacot megszórják valamilyen ropogós maggal vagy tempura darabkákkal, szárított algával, szezámmaggal, és még egy kis szósszal is meglocsolják.
A Hawaiianairlines.com leírása szerint ami viszont sosem kerül egy helyi poketálba, az a quinoa, a csirkehús, a cukkinitészta, a karfiol, a kukorica, a kelkáposzta, a bambuszcsíra, a mangó, a narancs és a mandula. Ezt azért jó tudni, mert már itthon is találni három olyan vendéglátóhelyet, ahol nemcsak kész poke tálakat kérhetünk, hanem saját magunk is összerakhatjuk a színes és ízletes kis fészkeket. Amíg személyesen beülni nem tudunk, elviteles változatban kóstolhatunk például az Aloha Poké Budapest kínálatából, a Iovepoke.hu oldaláról és az ONO Poké Bowl & Bár táljai közül.