A clean eating kifejezésnek nincs pontos, állandó definíciója - mindig attól függően változik, hogy melyik influenszer vagy hitelesített szakmai képesítéssel nem rendelkező diétaguru népszerűsíti ez által önmagát vagy még inkább valamely termékét. A közösségi médiában a #clean eating kifejezéssel találunk rá a szép, színes zöldség- és gyümölcstálakra, amelyek szemet bár szemet gyönyörködtetők, néha mégis feszít minket a kínzó kérdés, vajon csak a fotóra kapható like-ok kedvéért készültek ezek, vagy a posztoló valóban ilyeneken él a mindennapjai során.

Jó vs. rossz, tiszta vs. piszkos – nincs ilyen!

Ugyanakkor sajnos a táplálkozási felmérések és a lakosság nem túl rózsás egészségügyi állapota mégiscsak indokolja, hogy minden létező színtéren promotáljuk az egészségtudatos étkezést beleértve a minél több zöldség- és gyümölcsfogyasztást. De az a koncepció, hogy a táplálékainkat 'jó' és 'rossz', 'tiszta' és kvázi 'piszkos' kategóriákra bontsuk, nem jó irány, sok kérdést és több problémát is felvet.

Az nem segít a dolgon, hogy szinte hétről hétre érkezik valamilyen új irányzat, ami az emberek azon vágyát igyekszik kielégíteni, hogy jókat ehessenek, és közben jól is nézzenek ki, persze lemondások nélkül. A clean eating is ezt sugallja, mert voltaképpen a célja jó, csak a megvalósítással akadhatnak gondok. 

A clean eatingnek több válfaja is létezik. De abban általában megegyeznek, hogy kizárják az étrendből a feldolgozott és finomított, csomagolt élelmiszereket, így többek között a finomlisztet, cukrot, a félkész és kész ételeket, vagy akár a tejet, tejtermékeket, gluténtartalmú gabonákat, alkoholt és kávét.

Laikusként igen nehéz lehet követni egy idő után, hogy vajon mit lehet és mit nem fogyasztani. De bevallom, szakemberként sem mindig könnyű, bár szerencsére jóval nagyobb a rálátásom arra, hogy megállapítsam, melyik hírnek van valódi értéke, és melyik az, ami csak marketing célzattal jelent meg például a közösségi médiában. Azért, ha kicsit figyelünk, könnyű kiszűrni a gyakran ellenőrizhetetlen forrásból, lektorálás és valódi bizonyítékok nélkül terjedő híreket, nézeteket.

A „tökéletes" étrend inkább egy törekvés 

Igyekszem mindig hangsúlyozni, hogy az étkezést egy dinamikus egyensúlyi rendszerként érdemes elképzelni, ami folyamatos változásban van. Egy napi „nem jól evés" (nassolás, chips, rántott ételek, sült krumpli, zsíros szószok...) még nem végzetes hiba, de persze az sem segít, ha napi szinten és rendszeresen követünk el valami apró csínyt az egészségünk ellen.

Bár a biológiai, anatómiai, élettani alapjaink azonosak, valójában minden ember egyedi, ezért nem is lehet egy általánosan jó étrendet javasolni mindenkinek. Így viszont a clean eatingnek és az általa előtérbe kerülő, amúgy valóban természetes eredetű és tápanyagdús táplálékoknak is meg lehetnek a veszélyei. Például egy többnapos, bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztáson alapuló kúra egy krónikus vesebetegnek, aki amúgy vesepótló kezelésre (dialízisre) szorul, akár az életébe is kerülhet a túl sok kálium miatt, míg egy akut epehólyag-gyulladással küzdő ember a sok rost miatt fogja magát igen rosszul érezni.

Beszűkült étrend, válogatósság, függőség

Nem szeretném eltántorítani a kedves olvasókat attól, hogy az év eleji fogadalmaik részeként az egészségesebb étkezés felé mozduljanak, de mindenkit ösztönzök arra, hogy kicsit gondolják át a miérteket és a hogyanokat. A clean eating és a hasonló diétatrendek negatív tulajdonságai közé tartozik, hogy megbélyegzi az egyes nyersanyagokat, élelmiszereket, és nem ritka, hogy ezek fogyasztása mellé bűntudatot, lelkiismeret-furdalást társít. Ez egy helytelen irány. Nem azt érdemes erősíteni magunkban, hogy mit nem lehet enni, hanem, hogy amit eszünk, az valóban tápláló, jobban érezzük magunkat tőle, és persze az íze is jó.

Idővel a szigorúan vett tiszta étkezés követése beszűkült étrendhez és életmódhoz vezethet, mivel jelentősen csökken azoknak az ételeknek, étkezési lehetőségeknek a köre, amelyeket az illető jó szívvel elfogyaszt. Egy idő után már nehezére eshet a boltban vásárlás, vagy akár a házon kívüli étkezés is, mert ott, a barátaival, családjával nem azokkal az ételekkel találkozik, amiket maga is eszik. Így például vendégségben vagy éhes marad, vagy elkezd válogatni, míg végül el sem megy olyan helyekre, ahol nem azt eheti, amiről tudja, hogy miből, hogyan készült. Nem nehéz kitalálni, de az ilyen jellegű étrend idővel beszűkíti a szociális kapcsolatokat is.

A clean eating szigorúsága fokozza az evészavarok kockázatát is, mivel az illető élete egyre inkább az evés, az életek megfelelő beszerzése, kiválasztása körül fog forogni, ami akár kényszeressé is válhat. Innen egy lépés csak az orthorexia nervosa, avagy az egészséges ételektől való függőség, ami bár jól hangozhat, valójában ugyanolyan komolyan kell venni, mint mondjuk az anorexia nervosát.

A beszűkült étrend könnyen vezethet tápanyaghiányos állapotokhoz is, illetve az egyoldalú étkezés nem várt irányban módosíthatja az étrend tápanyag-összetételét is. Például, ha úgy hagyjuk el a tejet és a tejtermékeket, hogy a bennük található kalciumot, fehérjét nem helyettesítjük növényi alapanyagokkal. Vagy ha a gluténtól irtózás miatt – ami sokaknál jellemzően indokolatlan, mert orvosilag igazolt gluténérzékenység nem áll a háttérben – a nem gluténtartalmú, teljes kiőrlésű gabonákat is elkezdjük megvonni magunktól, miközben az így lecsökkent rostmennyiséget semmivel nem pótoljuk.

Az alaptalan félelem a feldolgozott élelmiszerektől gyakran teljesen feleslegesen korlátozza be az étkezési lehetőségeket. Az élelmiszer-feldolgozás nem az ördögtől való, gyakran éppen az a módszer segít abban, hogy a nyersen amúgy ehetetlen, például a talaj révén szennyezett nyersanyag fogyaszthatóvá váljon, vagy éppen hosszú távon is eltarthatóvá, ami adott esetben kemikáliák nélkül, pusztán hőkezeléssel (ld. konzervek), vagy a hő elvonásával (ld. mélyfagyasztás), esetleg a víz elvonásával (ld. szárított, aszalt élelmiszerek) is elérhető. Így nem minden feldolgozott vagy finomított élelmiszer „rossz", bár táplálkozás szempontjából ez a szó amúgy is igen káros hatású.

Amit viszont tehetünk

• Hatalmas adag felesleges frusztrációt és szorongást kelthet, ha folyamatosan azt ellenőrizzük, hogy amit eszünk, az megfelel-e pl. az általunk követett instagrammerek által felállított szabályoknak. Természetesen, léteznek olyan helyzetek, betegségek, amikor valóban életbe vágóan fontos az átlagosnál jobban odafigyelni (pl. a táplálékallergiák, ahol egy ártatlan falat az allergénből is heves reakciót válthat ki), de még ezekben az esetekben is az a cél, hogy egy fenntartható étrendet állítson magának össze, lehetőleg szakmai segítséggel.

• A nyersen fogyasztható élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök arányának növelése általában mindenkire ráfér - ha csak nincs orvosi ellenjavallata -, és érdemes ezekből magunk főzni és sütni, mert így valóban csökkenthető a feldolgozott, finomított élelmiszerek mennyisége. Persze, nem lehet mindent nyersen és feldolgozás nélkül megenni, gondoljunk csak a hüvelyesekre, gabonákra, burgonyára! 

• Ne a mindent vagy semmit elvét kövessük! Időről időre előfordulhat, hogy némileg eltérünk a saját magunk által kialakított étrendtől, de ez az élet része. Ilyenek például az ünnepek. Ettől még nem dől dugába minden addigi próbálkozásunk!

• Ha valamilyen trendet mégis szeretnénk követni, akkor az legyen, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire, vagyis együnk az intuitív étkezés szerint! Természetesen ez sem abból áll, hogy napokig csak csokit eszünk chips-szel, de mértékkel akár ezek is beleférhetnek.

• Vegyük észre, ha már csak az étkezésen gondolkodunk, és ehhez igazítunk az életünkben minden mást! A táplálkozás fontos része a napjainknak, de ne ez határozzon meg mindent – kivéve, ha dietetikusok vagyunk!

• Ne minősítgessünk, bélyegezzünk meg ételeket, és mások étkezését is tartsuk tiszteletben! Az étkezés normál esetben jó érzéseket közvetít, és nem félelmet, szorongást kelt, ha valami „bűnöset" ettünk.