Az év eleji tervezési hullámba igencsak beleillik, hogy átnézzük a konyha körüli költségeinket is. Túl sokat költünk valamire? Nem jut elég pénz az egészséges ételekre? Hol tudnánk spórolni, és mi erre a legjobb technika? Dietetikusunk az alábbiakban segít egy kicsit tudatosabban költeni.
Gyerekkoromban, amikor még kevés zsebpénzből gazdálkodtam, nagyon sajnáltam ételre költeni az apró forintjaimat. Felesleges kiadásnak éreztem, mivel otthon úgyis volt mit ennem (ezzel a szerencsések közé tartoztam, tekintve, hogy nem minden gyerek jut elegendő élelemhez még napjainkban sem). Mióta önellátó vagyok, ez annyiban változott, hogy "feleslegesen" nem szeretek ételre költeni. És bár igyekszem a lehető legtudatosabbnak lenni ezen a téren, elvégre ezzel foglalkozom napi szinten, nálam is adódnak olyan helyzetek, amiknél utólag látom, hogy lehetett volna másképpen is cselekedni.
Ebben az a szép, hogy a tökéletességre inkább törekedni lehet, azt elérni nem feltétlenül. Ahogyan azt is nehéz eldönteni, hogy az egészségtudatos étkezés drága-e. Mert a kérdés inkább az, hogy mihez képest. Rövid távon drágábbnak tűnik, de ha szeretnénk jó pár, az étkezéssel, életmóddal is összefüggő betegséget megelőzni, és több évet élni betegségek nélkül, akkor mindenképpen megéri a befektetés, hiszen például kevesebbet kell majd orvosi kezelésre vagy gyógyszerekre költeni. Persze jól étkezni lehet olcsón is, és drágán is lehet helytelenül.
Drágább, és nem mindenki jut hozzá
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb kiadványa szerint az egészséges étrend 60%-kal drágább, mint amelyik csak az alapvető tápanyagszükségletünket elégíti ki; és majdnem ötször többe kerül, mint az az étrend, amely csupán az energiaszükségletünket fedezi (ez csak keményítőtartalmú ételekből áll, például búzából, kukoricából, rizsből). Az egészséges étrend ugyanakkor nemcsak az energia- és tápanyagigényt fedezi, hanem a különböző élelmiszerek változatosságát is jelenti. És ekkor persze még nem beszéltünk arról, hogy az étkezés örömforrás és a társas érintkezés egyik eleme is.
Az egészséges étrend – amely tükrözi a globális irányelveket, több élelmiszercsoport elemeit tartalmazza, és az élelmiszercsoportokon belül nagyobb változatosságot mutat – több mint 3 milliárd ember számára megfizethetetlen, és
több mint 1,5 milliárd ember már azt az étrendet sem engedheti meg magának, amely csak az alapvető tápanyagok szükséges szintjét teljesíti.
Ezen szomorú tények a pandémia hatására csak kiéleződtek, éppen ezért nem mehetünk el az étrend gazdasági vetülete mellett sem. Mindamellett egyéni és társadalmi szinten is sokat tehetünk azért, hogy ez a helyzet javuljon. Az alábbi tanácsok talán segíthetnek egy háztartáson belül jobban beosztani, kezelni a „kosztpénzt".
1. Írjuk össze a költéseinket! Ha nem tudjuk, mennyit költünk az étkezésre, nem fogjuk tudni, mennyit tudnánk spórolni. Ezért kezdjük el felírni, mire mennyit költöttünk (ehhez számos applikáció is elérhető, én például a Koint használom évek óta). A pénzügyi tudatosságnak ez az egyik alapja. Idővel könnyen kiszűrhető, hogy hol vannak azok a rejtett költségek, amik szinte észrevétlenül csúsznak ki a kezünkből, vagy „tűnnek el" a bankkártyánkról. Minden apró költés számít, az elviteles kávé, a büfés szendvics, a gyorséttermi ebéd vagy a látványpékséges falatok is – a sok kicsi sokra megy.
2. Tervezzük meg a heti, havi bevásárlásokat! Ez segíthet abban, hogy nyomon kövessük, mi az, ami kifogyóban van, és mielőbb be kell szereznünk. Ha nincs időnk vagy lehetőségünk személyesen bevásárolni, számos online áruház kínálatából is válogathatunk, ebben már elég nagy gyakorlatra tettünk szert a kijárási korlátozások alatt is. Szánjunk időt arra, hogy megtervezzük, mikor, mit és mennyit fogunk vásárolni. Ha nem egyedül lakunk, vonjuk be a lakótársakat, családtagokat is, így közösen dönthetünk az egyes tételekről, mivel egyes dolgok nagyobb kiszerelésben akár olcsóbban is megvásárolhatók (persze fontos, hogy el is fogyasszuk ezeket még időben, és ne a kukában landoljon a felesleg). Emellett értesíthetjük egymást arról is, ha valahol akciót látunk, így nem egyedül kell követni ezeket.
3. Készítsünk bevásárlólistát! A tervezés része a listaírás. Ezzel elkerülhető az impulzusvásárlás és a felesleges készletek felhalmozása. Mielőtt elkezdjük írni, nézzünk körül a hűtőben és a kamrában, hogy mi a valós kiindulási alapunk, és mi az, amire tényleg szükségünk van! Nem árt egy pillantást vetni a naptárra is, hogy megtudjuk, milyen családi események, ünnepek, esetleges hosszú hétvégék, munkaszüneti napok következnek, amikor nem tudunk csak úgy leugrani egy kiló lisztért vagy élesztőért (ami reményeink szerint idén nem lesz hiánycikk)! A lista mit sem ér, ha nem követjük, így tényleg csak szükség esetén térjünk el tőle!
4. Vásároljunk hazai, idény jellegű zöldséget és gyümölcsöt! Nemcsak olcsóbb (hiszen például kisebb a szállítási költség), de vitaminokban, ásványi anyagokban is gazdagabb a helyben és frissen termett nyersanyag. Ha gondban vagyunk, mikor mi érik, akkor számos internetes forrás vagy a Felelős Gasztrohős naptára is segít abban, hogy milyen finomságokra számítsunk az adott hónapban. Ha van lehetőségünk valamit nagy tételben vásárolni, a feleslegből készítsünk befőttet, lekvárt vagy fagyasszuk le, jól jönnek ezek később!
5. Főzzünk, süssünk otthon! A házhozszállítás és az éttermi étkezés kétség kívül kényelmes és sokszor életmentő lehetőség, de azért nem mindig a legolcsóbb. Pláne, ha a szállítási költséget és a futárnak/felszolgálónak adott borravalót is hozzávesszük. Ha szeretnénk spórolni az étkezésünkön, akkor leginkább az otthoni főzéssel, sütéssel tudunk a legtöbbet tenni az ügy érdekében. Nem baj, ha nem Instagram-kompatibilis, amit készítünk, idővel az is belejön a konyhaművészetbe, aki korábban legfeljebb a teafőzésben jeleskedett. Aki igazán merész és bevállalós, az nekiláthat az otthoni kenyérsütésnek, a kovászolásnak, a fermentálásnak és a csíráztatásnak, de házilag termeszthet akár paradicsomot vagy fűszernövényeket. Így nemcsak a kulináris élvezeteket, de a mentális kikapcsolódást is egy csapásra magáénak tudhatja.
6. Mentsük meg a maradékot! Nem lehet eleget hangsúlyozni, mennyi ételt, élelmiszert dobunk ki feleslegesen, ami nemcsak a pénztárcánknak egy érvágás, de a bolygónknak is, mivel az így keletkező hulladék is szennyezi a környezetet. A hűtőben tárolt élelmiszerek esetében a FIFO elvet kövessük: first in first out, vagyis azt használjuk fel legelőször, amit legelőször betettünk!A kamrát is nézzük át rendszeresen, hogy van-e olyan élelmiszer, ami hamarosan lejár, mert akkor azt fogyasszuk el előbb! Leves, főzelék, rakott étel, vagdalt, turmix, smoothie is készíthető a még ehető, csak szépséghibás (puha, sérült) zöldségekből, gyümölcsökből. Ha valamely ételből túl sok van, azt le is fagyaszthatjuk, de el is ajándékozhatjuk akár valamely közeli „élelmiszerbanknak", így jót teszünk mással, és nem is pazarolunk. Ha pedig főzésnél nem vagyunk biztosak abban, hogy mekkora egy adott nyersanyagból az egy főre jutó mennyiség, akkor a Miből Mennyit Egyek? weboldalon egy rövid kérdőív kitöltése után erre is választ kaphatunk.
Azt, hogy pontosan mennyit spórolunk meg a fenti tippek követésével, előre nehéz megjósolni, hiszen minden háztartás egyedi, de mindenképpen nyomon követhetőbbek és tervezhetőbbé válnak a kiadásaink. A megspórolt összeget aztán költhetjük bármire, akár egy drágább összetevőre vagy egy jobb étteremben elköltött ünnepi menüre is.