A szekszárdi Vida Borbirtok szeptemberben mutatja majd be legújabb vörösborát, amellyel a borvidék meghatározó talajtípusára, a löszre szeretné irányítani a figyelmet. Hogy ennek miért érzi szükségét? Mert a nemzetközi borvilágban is elfogadott, hogy egy bor jellegét azok a körülmények befolyásolják a leginkább, amelyek a szőlőt is körbeveszik fejlődése és érése során.
Az adott terület mikroklímája, a domborzati viszonyok és a talaj a legfontosabbak azok közül a természeti adottságok közül, amelyek meghatározzák a borok, a borászat és a borvidék stílusát is. A lösz pedig - amiről a Vida Borbirtok új házasítását is elnevezték - a világ egyik legfontosabb talajtípusának számít, és olyan kiemelkedő bortermő területek talaja, mint a francia Rhône-völgy, a német Rajna partjának több borvidéke, az osztrák Wagram, az új-zélandi Central Otago és a Szekszárdi borvidék.
A szakértők szerint a lösztalajról származó boroknak jól megállapítható közös jellemzőik vannak: például a kifejező, gyümölcsös-virágos aromatika, a kerek savak és tanninok, valamint hogy komoly borokként sem igényelnek különösen hosszú érlelést, már fiatalabb korukban is jól fogyaszthatóak - olvasható a sajtóközleményben.
A lösz egy laza szerkezetű talajtípus, és a szivacshoz hasonló vízmegkötő tulajdonságokkal rendelkezik. Az elraktározott nedvességet folyamatosan visszaadja a környezetének, így javítja a szőlő vízellátottságát. Ennek a kevésbé kötött felépítésnek köszönhető az is, hogy az átlagosnál nagyobb a talaj levegőtartalma, ez pedig növeli a talajéletet és erősíti a szőlő gyökereit.
A komoly, házasított vörösbor tehát azért kapta a "Lösz" nevet, mert kifejezi Szekszárd völgyeinek adottságait, melynek alapját a lösztalaj adja. A Vida Péter Szekszárd, Hidaspetre-Baranyavölgy-Virághegy 2017-es bort elsősorban a gasztronómiai partnereknél és a szakkereskedésekben találják majd meg, a tavaly lezajlott arculatváltás eredményeként, új és légies címkével.