Mert ha máshonnan nem is, a reklámokból már biztosan fel tudnánk sorolni néhány érvet a rendszeres joghurtfogyasztás mellett. Például azt már tudjuk, hogy jót tesznek az emésztésünknek, vagy, hogy a bennük levő baktériumoktól nem kell félnünk. De vajon mennyit érdemes enni belőlük? Pontosan hogyan hatnak? Tényleg csökkentik a csontritkulás és a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét? Dietetikus kolléganőnk minden kérdésre választ ad.
Nem mindig könnyű definiálni a kedvenc étel kategóriáját, különösen nehéz egyet kiemelni. Nekem például sosem ment, gyerekkoromban anyukám csőben sült karfiolja (mi húsmentesen ettük, pedig akkor ez még nem is volt trendi) és házi pizzája, lasagnéja mellett (amitől egy olasz is megnyalta volna mind a tíz ujját) a gyümölcsjoghurt volt az egyik favoritom, amit bármikor és bármilyen mennyiségben elkanalazgattam volna.
Arról azonban, hogy egy nagy doboznyi, családi kiszerelésű gyümölcsjoghurtot egyedül és egy ültő helyemben megehessek, évekig csak álmodoztam – ebből talán kiderül, nem vagyok egyke. Aztán felnőttként - emlékszem, pont vizsgaidőszak volt - végre teljesült ez az álmom. Jól is esett, de azt hiszem, többször nem kell átélnem, hogy tudjam: a jóból is megárt a sok. Hogy ezen élmény miatt, vagy csak - a cukormennyiség tekintetében is - egyre tudatosabb vásárlási és fogyasztási szokásaim miatt, pontosan nem is tudom, de valahogy egyre kevesebb gyümölcsjoghurtot kezdtem enni.
Idővel pedig áttértem a natúr joghurtra, amibe csak néha csempésztem friss vagy esetleg fagyasztott gyümölcsöt. Egyre jobban kedveltem a joghurt saját ízét és állagát, ami adott esetben egy nagyobb érzelmi megrázkódtatás után a napokig tartó étvágytalanság időszakában is támpontot nyújtott, tekintve, hogy a krémes, natúr joghurtot bírtam egyedül megenni reggelente. Persze a szerelmi bánat elleni hatását tudományos kutatások nem támasztják alá, ez csupán az én esettanulmányomban szerepelt, de így a hosszas bevezetőm után végre elérkeztünk a joghurtfogyasztás tényleges előnyeihez. Az alábbiak mellett még sok más érv is szólhat a joghurtfogyasztás mellett, ez most egy szubjektív válogatás.
Négy érv a joghurtfogyasztás mellett
1. Jót tesz az emésztésünknek és a bélflóránknak
Az élőflórás probiotikus joghurt probiotikumai (tudjuk, ezek azok a baktériumok, amiktől nem kell félnünk: a bifidobaktériumok és a laktobacillusok) előnyös hatással vannak a bél mikroflórájára, a megemésztett táplálék bélben való áthaladásának idejére (ez az a bizonyos tranzitidő), és ami napjainkban a legtöbbet ér: az immunrendszer működésére is, hiszen a bélrendszer nem kis szerepet játszik az immunitásban is. Ebben a témában minden mindennel összefügg, ahogy általában az egész szervezetben is. Ezek a barátságos bélbaktériumok ezen kívül segíthetnek a gyulladásos bélbetegeknek is, mivel megváltoztatják a bél mikroflóráját, és csökkenthetik az immunrendszer válaszreakcióját, ami ronthatja a betegek állapotát. Persze, mivel a belek gyulladásos állapota miatt a tejcukor emésztése zavart szenvedhet, ezért számukra az egyéni érzékenységük szerint javasolt a joghurtfogyasztás.
2. Rövidebb ideig leszünk tőle betegek
Újabb előny, hogy a probiotikumok (az ezeket tartalmazó élőflórás joghurtok rendszeres fogyasztása révén) javíthatják például a gyomor- és bélrendszeri illetve a légzőszervi fertőzésekkel szembeni ellenállást, és gyorsíthatják a megbetegedésből felgyógyulást is. Az immunrendszer támogatása amúgy is napjaink csúcstémája, így többek között a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett a joghurtot is felvehetjük az immunitást támogató élelmiszereink közé.
3. Segíthet a csontritkulás megelőzésében
A joghurt kalciumtartalma hozzájárul a csontozat erősségéhez, mivel a joghurt A tejsav-, tejcukor-, D-vitamin- és kalciumtartalma egymást erősítve ideális közeget jelent a kalcium felszívódásához, hasznosulásához. Bár tudjuk, hogy a megfelelően összeállított étrend mellett a rendszeres, nem a déli órákban történő napfürdőzés és a rendszeres testmozgás sem lényegtelen a csontritkulás ellen.
4. Csökkenti a bélrendszeri daganatok kockázatát is
Bár a joghurtevés kicsit talán olyan, mint a müzlié, kevésbé tűnhet férfiasnak - kérdés, hogy létezik-e egyáltalán férfias vagy nőies étel -, mégis megéri a férfiaknak is rátérnie a gyakori(bb) joghurtkanalazásra. A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatása szerint ugyanis azoknál a férfiaknál, akik heti két vagy több adag joghurt elfogyasztásáról számoltak be, 19%-kal kisebb eséllyel fejlődtek ki a rákos állapotot megelőző tumorok (adenomák) a beleikben, mint azoknál a férfiaknál, akik egyáltalán nem fogyasztottak joghurtot.
Ezen kívül azoknál a férfiaknál, akik hetente két vagy több adag joghurtot fogyasztottak, 26%-kal volt kisebb az olyan kóros kinövések kialakulásának esélye, amelyek nagy valószínűséggel rosszindulatú daganatokká alakulnának a vastagbélben. Ezek ez eredmények is a joghurtok probiotikus baktériumaira vezethetők vissza, valamint például a joghurtnak a vastagbél nyálkahártyájára kifejtett gyulladáscsökkentő hatásaira. Sajnos, nőknél nem találtak hasonló összefüggést, de ettől függetlenül azért nem kell lemondani a joghurtevésről nekik sem.
Mikor ne együnk joghurtot?
A táplálkozás terén, ahogy az élet megannyi színterén, ritka a teljesen fekete vagy fehér állítás. Hiszen amíg egy adott alapanyag az egyik embernek segít, a másik lehet, hogy rosszul lesz tőle. Így van ez a joghurttal is, hiszen bármennyire hasznos és sokoldalúan felhasználható élelmiszer, a tejfehérje-allergiások semmilyen formában és mennyiségben nem fogyaszthatják.
A tejcukorérzékenyek számára nem tiltott, ők egyénileg változó mértékben, de élvezhetik a joghurt által nyújtott, fent felsorolt előnyöket. Ha valakinek a laktózintoleranciája súlyosabb (nem vagy csak kevés laktáz enzim termelődik), akkor számukra az egyre nagyobb választékban elérhető laktózmentes joghurtok jelentik a megoldást, vagy az evés előtt pár perccel, csepp, por vagy rágótabletta formájában pótolható laktáz enzim.