Az üdítőitalokat hivatalosan alkoholmentes italoknak hívjuk, amelyek különbözőképpen csoportosíthatók. Az alábbiakban például jól látható, hogy milyen sokszínű ez a termékkategória.

♦ A szénsavtartalmuk alapján szénsavas üdítőitalokat (magyarázatra nem szorulnak), ill. csendes italokat különböztetünk meg. Az utóbbi csoportba a szénsavat nem tartalmazó gyümölcslevek, gyümölcsnektárok, gyümölcsitalok és teaitalok tartoznak.

♦ A gyümölcslevek a gyümölcstartalmuk alapján sorolhatók kategóriákba: a 100%-ban gyümölcsből készülteket hívhatjuk gyümölcsleveknek, a 25-50% gyümölcsöt tartalmazókat gyümölcsnektároknak, a legalább 12%-os gyümölcstartalmúakat gyümölcsitaloknak, és a kevesebb mint 12%-nyi gyümölcsöt tartalmazókat üdítőitaloknak.

♦ De megkülönböztethetjük ezeket ízesítőanyag-tartalmuk alapján is, amely lehet gyümölcs vagy gyümölcslé, növényi kivonat (például tea), vagy csak aroma.

♦ A külső megjelenés alapján az üdítőital lehet tükrös, átlátszó szűrt ital. Lehet opálos, ha természetes módon zavaros, de homogén – itt a legfeljebb csekély mennyiségű olajgyűrű vagy kevés kiválás csak akkor megengedett, ha a termék összerázás után homogén lesz. Rostos üdítőitalról pedig akkor beszélhetünk, ha felrázva homogén, egyöntetűen rostos, de állás után némi rostos üledékképződés még megengedett.

A fenti csoportosítások alapján az egyik leggyakrabban fogyasztott kategóriába a szénsavas üdítőitalok tartoznak, amelyek olyan vízalapú, ízesített, édesített, alkoholmentes italok, amelyek gyümölcsös alapanyagokat, növényi kivonatokat, aromaanyagokat, adalékanyagokat, szén-dioxidot tartalmaznak, és nem tartoznak az élelmiszerkönyvi előírás hatálya alá, illetve a tejtermék italok közé. Ezek az italok általában 12%-nál kevesebb gyümölcslevet (ami valljuk be, nem túl sok), növényi kivonatot vagy ezek keverékét tartalmazzák, de ízesítésük történhet kizárólag aromaanyaggal is. A továbbiakban is elsősorban ezekre koncentrálok, bár egyes adatok és észrevételek a teljes termékkörre értendők.

Üdítő tények

♥ Ízlésünk, diétánk és hitvallásunk alapján ma már számtalan féle szénsavas üdítőitalt találunk: cukorral, édesítőszerrel, vagy a kettőt együtt alkalmazva. Az édesítőszeres változat általában nem egyfajta édesítőszert tartalmaz, hanem a jobb ízhatás érdekében ezek keverékét. Az aszpartámmal édesített termékeket sok kritika érte az utóbbi években, számos kutatás cáfolta már azokat a „vádakat", melyek szerint rákot okozna – persze ettől még nem árt a mértékletesség (mint mindenben).

Elég sok aszpartámmal édesített üdítőitalt (egy átlagos felnőttnek napi 15 doboznyi, 330 ml kiszerelésű) kellene meginnia valakinek például ahhoz, hogy elérje az aszpartám esetében megállapított ADI értékét (acceptable daily intake – megengedhető napi bevitel). Ez azért már folyadékban is elég sok lenne.

♥ Az UNESDA (az európai üdítőital-ipar érdekvédelmi szervezete) adatai szerint 2016-ban az Európai Unióban az átlagos üdítőital-fogyasztás 95 liter/fő volt. Ezen belül például Németországban 140, Angliában 106, Csehországban 124, Bulgáriában 115, Magyarországon 94 liter/fő volt. A magyar üdítőital-fogyasztás európai mértékkel mérve átlagos értékűnek tekinthető.

♥ A szénsavas üdítőitalok pezsgő, üdítő erejét adó szénsavtól nem kell tartani, mivel egy gyenge sav, nem hat károsan a szervezetünkre. A szénsavval dúsított italok előnye, hogy jobban oltják a szomjúságot, étvágygerjesztő hatással bírnak és segítik az emésztést (talán a kóla is ezért eshet néha jól, amikor gyomorrontásunk van, bár nyilván nem ez a legtökéletesebb gyógymód).

 Egyre kevesebb bennük a cukor

A szénsavas üdítőitalokkal kapcsolatban az egyik aggály a nem csekély cukortartalom lehet, az egyes fajták koffeintartalma mellett, ami a gyerekeknek nem való, mégis könnyen a rabjaivá válhatnak. Jó hír, hogy az utóbbi években számos pozitív változás történt a hazai üdítőital ágazatban, ami elsősorban a termékek energiatartalmának csökkentése terén nyilvánult meg. Ennek eredményeként évek óta jelentősen csökken az alkoholmentes italok (szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, jeges teák) átlagos cukor- és ezáltal energiatartalma.

Sok esetben tapasztalható ugyanis, hogy pusztán a cukrozott italok cukormentesre cserélése (persze nem azonnal, de fokozatosan) jelentős súlycsökkenést eredményez, mivel nem kevés cukor, és így felesleges energia megspórolható ezzel az egyetlen tettel (és ekkor még az étrend többi összetevőjét nem is birizgáltuk).

Az alábbi infografika jól szemlélteti az eddigi és a tervezett pozitív változásokat az üdítőitalok cukortartalmában.

Hogyan érték el a gyártók ezeket az eredményeket?

Egyrészt a termékeik receptúrájának átalakításával, új, innovatív termékek bevezetésével, valamint a kis kiszerelésű termékek arányának növelésével. Utóbbi valójában egy igen egyszerű „trükk", mivel a kisebb adag segítséget nyújt a fogyasztónak abban, hogy egyszerre élvezze a kedvelt üdítője ízét, de mégis kontroll alatt tarthassa az elfogyasztott mennyiséget.

Persze mindez a megfelelő önkontroll mellett a normál kiszereléssel is megvalósítható lenne, de az emberi tényezőt is figyelembe véve, sajnos ez a nehezebb út. További cukorcsökkenést értek el a gyártók azzal, hogy bővítik az alacsony energiatartalmú és az energiamentes termékek arányát is a kínálatukban. Magunk is láthatjuk, hogy már egyre több, korábban csak cukrozott változatban elérhető üdítő érhető el cukormentes (édesítőszeres) formában, így még nagyobb a választási lehetőség a fogyasztók számára is.

Mi a jövő? Még kevesebb cukor!

A hazai üdítőital-gyártók által az elmúlt években végrehajtott intézkedések eredményeként kedvező trendet figyelhetünk meg: 2010 és 2017 között a termékek 1 dl-re vetített átlagos cukor- és energiatartalma 40%-kal csökkent,2010 és 2017 között a csökkentett energiatartalmú és energiamentes termékek aránya az összes termelt mennyiségen belül 23%-ról 55%-ra emelkedett.

További vállalásuk, hogy 2020 végéig – a 2017 évi bázishoz képest – további 10%-kal csökkentik termékeik 1 dl-re (100 milliliterre) eső átlagos cukor- és energiatartalmát. Ez azt eredményezné, hogy ez év végég összességében a felére csökkenne az alkoholmentes italok átlagos cukor- és energiatartalma a 2010-es értékekhez viszonyítva. Bízzunk abban, hogy ezek az intézkedések elérik céljukat, és a hazai lakosság túlsúly és elhízás statisztikájában is idővel megmutatkoznak az eredmények.

Alternatívák

Abban az esetben, ha az alkoholmentes italok, szénsavas üdítőitalok fogyasztása a cukor-, édesítőszer-, szénsav- vagy koffeintartalmuk miatt mégis aggályokat vetne fel bennünk, szerencsére még számos megoldást találhatunk a nyári melegben a szomjoltásra és a felfrissülésre. Készíthetünk házi limonádét friss, szezonális vagy akár fagyasztott gyümölcsökkel, citrusfélékkel, friss fűszernövényekkel (bazsalikommal, mentával) felturbózva, és bár így kevésbé édes, mégis üdítő hatású italt tudunk keverni.

A jeges tea is elkészíthető házilag, akár fekete-, zöld- vagy (koffeinmentes) gyümölcsteából, opcionálisan a fenti összetevőkkel dúsítva. A 100%-os vagy frissen facsart gyümölcslevek csapvízzel, ásványvízzel vagy akár szódával felhígítva is ízes, édes élményt kínálnak, és bár a gyümölcs természetes cukortartalmától nem mentesek, a hígítás miatt mégis kevesebbet tartalmaznak abból is.

Ha őedig már meguntuk az ivást, akkor együnk, mégpedig leveseket! A nyáron megemelkedett folyadékszükségletünket így is fedezhetjük részben, ráadásul ezeket készíthetjük hideg változatban is, ami különösen jól esik a kánikulában, pláne, hogy nem is kívánjuk ekkor a nehezebb fogásokat.