Az ananász világnapja alkalmából dietetikus kolléganőnk összegyűjtött 10+1 érdekességet az ananászról, ami egy kis trópusi életérzéssel bolondíthatja tovább az idei nyár már így is meglehetősen szórakozott időjárását.
1. Június 27. az ananász világnapja. A nemzetközi ananásznapot első ízben egyes források szerint 2016. április 20-án ünnepeltek, aztán valahogy idővel átkerült júniusra. Ennek a kereskedelmi érdekektől és márkától mentes világnapnak az a célja, hogy eloszlasson néhány, az ananásszal kapcsolatos mítoszt. Például azt, hogy az ananász fán nő, mint a kókusz. Ez bizony téves elképzelés.
2. A héja valójában az összenőtt virágai. Az ananász egy évelő, lágyszárú növény, a broméliafélék legismertebb tagja, amely több mint két év alatt fejlődik ki teljesen. Az ananász héját alkotó hatszögletű kis szelvények valójában az összenőtt virágoknak felelnek meg. Több száz fajtája ismert. Nálunk a Cayenne ananász a leggyakoribb. Kiemelt fajtája a sötétebb színű Victoria ananász, amely a legédesebb is egyben. A Red Skin ananásznak pedig nemcsak a neve piros, hanem a héja is.
3. Kolumbusz kóstoltatta meg Európával. A karibi indiánok ananászt vagy ananászkoronát helyeztek el a házuk bejárata előtt a barátság és vendégszeretet jelképeként. A spanyol felfedezők úgy vélték, hogy az ananász úgy néz ki, mint a fenyőtoboz, ezért ennek megfelelően pina-nak nevezték el (bár ma már a spanyolban is ananászt jelent ez a szó). Az angolok adták a szóhoz az „almát" (apple), hogy a lédús, kellemes gyümölcsre emlékeztessen, így lett náluk pineapple a neve. Kolumbusznak köszönhetjük, hogy Európában is ízlelhetjük, mivel 1493-ban hozta be Európába második utazása során.
4. Nem egy környezetbarát gyümölcs. Ha a környezetvédelem érdekében és a klímaváltozás ellen is szeretnénk tenni, akkor az ananászt érdemes valóban egzotikumnak tekinteni az étrendünkben, és előnyben részesíteni a mi éghajlatunkon termő, szezonális, nem hosszan utaztatott gyümölcsöket. A konzervet azonban jobb, ha hanyagoljuk, akkor már inkább nyers ananászt vásároljunk, mivel így a csomagolást és vele együtt jelentős mennyiségű ipari szennyezőanyag légkörbe jutását spóroljuk meg.
Ugyanakkor az ökológiai lábnyom mellett ismert fogalom a vízlábnyom is, ami egy olyan indikátor, amely a termék előállításához szükséges friss víz felhasználását mutatja. Érdekesség, hogy tájékoztató jellegű adatok szerint az ananász vízlábnyoma 255 m³/tonna, ami számos más gyümölcséhez viszonyítva alacsonynak mondható (alma 820 m³/tonna; őszibarack 910 m³/tonna; körte 920 m³/tonna; sárgabarack 1300 m³/tonna; szilva 2200 m³/tonna; szőlő 2400 m³/tonna).
5. Ha szürke pettyes a levele, ne vegyük meg! Vásárláskor gyakran felmerül a kérdés, vajon miről lehet felismerni a már érett ananászt. A válasz viszonylag egyszerű: ha a levelei zöldek, frissek, vaskosak, és az alsók könnyen kihúzhatók, akkor már kellően érett a gyümölcs. Mondjuk a leveleitől túl könnyen megváló ananász sem a legjobb, mert az már valószínűleg túlérett. A levelek tövén található apró szürke pontok pajzstetűre utalnak, így ezt szintén nem tanácsos a kosarunkba tenni.
6. Hogyan lehet egyszerűen megpucolni? Egy kicsit körülményes, de némi gyakorlással rutinszerűvé tehető. A leggyorsabb mód, ha meghámozzuk (nem túl szerényen), feldaraboljuk, majd az így kapott körszeletek középső, nagyon kemény, túlzottan rostdús torzsarészét kivágjuk. Persze akár egészben és hosszában is negyedelhetjük, így is eltávolítható a középső rész, ez esetben apróbb darabokat kapunk, ami gyümölcssalátába jobban illik.
7. Bizonyos gyógyszerek szedését nem javasolt az ananászevés idejére tervezni. Az ananász fogyasztásakor megnövekszik a gyomor pH-ja, és emiatt romlik a savas vegyhatású gyógyszerek (penicillinek, szulfonamidok, ketokonazol) felszívódása. Emellett az ananász kölcsönhatásba kerülhet egyes gyógyszerekkel is, így például az antibiotikumokkal, véralvadásgátlókkal, vérhígítókkal, görcsoldókkal, barbiturátokkal, benzodiazepinekkel, triciklusos antidepresszánsokkal, álmatlanságra szedett gyógyszerekkel, így ezek szedése esetén fő az óvatosság, vagyis a csak mértékletes ananászfogyasztás (pl. ne tartsunk ananászkúrát).
8. Zsírolvasztó tulajdonsága legendás. Az ananász fehérjebontó enzimének, a bromelainnek emésztésserkentő és húspuhító hatása is van. Egyes szakácsok friss ananász levét fecskendezik a nagyobb húsdarabokba, hogy jobban megsüljenek. A konzerv ananász leve azonban a hőkezelés miatt már nem hatásos erre a célra. Testtömeg-csökkentő kúrákhoz készült étrend-kiegészítőkhöz is előszeretettel adagolják a papajából kivont papainnal kombinálva. Bár azért természetesen az ilyen bogyóktól ne várjunk azonnali hatást, mert a fogyás ennél azért komplexebb, amelynek képletéből a megfelelő étrend és a testmozgás sem hagyható ki.
9. Hisztamin-intoleranciásoknak nem javasolt! Azoknak, akiknek szigorú hisztaminszegény étrendet kell tartania, sajnos, le kell mondani az ananász élvezetéről. Esetükben a nagy hisztamintartalmú élelmiszerek súlyos allergiás reakciókat (anafilaxiás sokkot, idült csalánkiütést) okozhatnak. Az ananász megkönnyíti a hisztaminnak a hízósejtekből való felszabadulását, így számukra igen veszélyes is lehet egy hűsítő piña colada szürcsölgetése.
10. Létezik ananászallergia. Azt, hogy az ananász milyen jól beválik húspuhításra, magunkon is tapasztalhatjuk, ha túl sok ananászt eszünk, mert ilyenkor érzékennyé válhat tőle a szánk és az arcunk is. De ez az állapot szerencsére néhány órán belül elmúlik. Akkor kezdjünk el aggódni, ha ez nem történik meg, és kiütést, csalánkiütést vagy légzési nehézséget tapasztalunk! Ilyen esetben sürgősen keressük fel orvosunkat, mert ezek az ananászallergia jelei is lehetnek.
+1: Otthon is nevelhetünk ananászt. Egyre nagyobb divatja van (szerencsére) a különféle zöldségek, gyümölcsök otthoni kigyökereztetésének. Az avokádó mellett az ananásszal is érdemes próbálkozni. Ehhez olyan ananászra van szükség, aminek épek és erősek a levelei. A gyümölcshús tetejétől számított kb. 3 centiméternyit vágjunk le, majd tépkedjük le az alsó leveleket, és a csutkát tegyük félre, hogy alaposan ki tudjon száradni! Egy pohár vízbe állítva gyökereztessük ki, ami nagyjából 2,5-3 hét alatt meg is történik. Ne feledjük el a vizet naponta cserélni!
Ha már kibújtak a gyökerei, akkor ültessük el olyan földbe, ami kellően vízáteresztő (például broméliának szánt virágföldbe), és adjunk hozzá perlitet (kertészeti boltokban beszerezhető)! A virágcserép aljára tehetünk kavicsokat is. Tartsuk a földet nedvesen, de ne tocsogjon! Kb. 2 hónap elteltével már elegendő csak hetente egyszer megöntözni. Olyan fény- és hőmérsékleti viszonyok közt fogja magát jól érezni a kis ananászunk, ahol az orchidea is vígan elél (feltéve, hogy sikerült azt is életben tartani).
Ha a közösségi médiában posztolnánk vagy keresnénk tartalmakat a mai nappal kapcsolatban, használjuk a #NationalPineappleDay vagy az #InternationalPineappleDay hashtageket!