Szinte nincs is ember, aki valamikor ne tapasztalta volna meg, milyen kellemetlen panaszokat okozhat a puffadás. A felszaporodó levegő-, gázmennyiség miatti kényelmetlen, feszítő érzés rossz közérzetet okoz, feltolhatja a hasi szerveket, a rekeszizmot, ráadásul így a szívet is nyomhatja, ezért könnyen összekeverhető a szív eredetű problémákkal. 

Ha társaságban vagyunk, és szóba kerül pocakunk nagyobb mérete, még az is előfordulhat, hogy magyarázkodnunk kell: nem a baba érkezik (ha éppenséggel nem várjuk), és nem híztunk meg ilyen hirtelen. Ugyanakkor a kellemetlen nyomásfokozódás étvágytalanságot vagy akár fájdalmat is okozhat, ha a felesleges gázoktól nem tudunk megszabadulni, mert például épp közösségben vagyunk, vagy mert egyszerűen „beszorult". Cikinek tarthatjuk, hogy erről kell beszélni, pedig valójában elég sokan küzdenek vele ahhoz, hogy ne kelljen így éreznünk.

A puffadás fajtái

Mielőtt a lehetséges okokra térnék ki, fontos tisztázni, hogy a puffadás és puffadás között is van különbség. Az egyik fajtája szerencsére csak egy alkalmi, átmeneti állapot, aminek konkrét oka van, és viszonylag könnyű megszüntetni. Míg az állandósult, rendszeresen jelentkező puffadásnak már komolyabb háttere van, ami utalhat valamely betegségre, kórállapotra is. Ezért fontos, hogy szenvedés helyett járjunk utána, miért érezzük úgy, hogy egy lufi van a gyomrunkban.

Lehetséges okok

Puffasztó ételek – Ezeket mindenki ismeri, ide főleg a szárazhüvelyesek (bab, lencse, szója, csicseriborsó, sárgaborsó), és egyes zöldségfélék, például a káposztafélék, brokkoli, karfiol, kelbimbó (vagyis a k betűsök) tartoznak. Azért könnyű miattuk felpuffadni, mert olyan élelmi rostokat tartalmaznak, amelyeket nem vagy csak nehezen tudunk megemészteni. Minderről bővebben itt és itt írtunk.

Kevés vagy sok rost – Furcsa módon egyaránt puffadáshoz vezethet, ha kevés vagy éppenséggel túl sok rostot eszünk. Ilyen eset, ha például kicsit túlzásba visszük a müzlifélék és az egyéb teljes kiőrlésű gabonatermékek fogyasztását. Az is bezavarhat, ha a korábbi rostszegény étrendet, amiben alig akadt zöldség, gyümölcs, szárazhüvelyes és teljes kiőrlésű gabona, hirtelen változtatjuk meg, és minden átmenet nélkül kezdjük el ezeket a korábbinál nagyobb mennyiségben fogyasztani. A kevés rost esetében pedig székrekedés alakulhat ki (bár ennek nyilván nem csak a rosthiány lehet az oka), emiatt pang egy kicsit az emésztőrendszer, és a bent rekedt salakanyag. Egyik sem jó állapot.

Kapkodó evés, elégtelen rágás – Ha gyorsan, szinte rágás nélkül eszünk, jóval több levegőt nyelünk, mint egy alapos, lassabb evéssel, ami szintén puffasztóan hathat.

Szénsavas italok – Nem árulok el nagy titkot, de például a szóda, a szénsavas ásványvíz és üdítők is okozhatnak átmeneti puffadást az így lenyelt „levegőtöbblet" miatt.

Bélflóra egyensúlyvesztése – Gyakori probléma lehet az is, hogy a bélflóra egyensúlya valamely okból megborul, így a jótékony hatású baktériumok aránya, mennyisége csökken, amely aztán emésztési zavarokat, székrekedést is okozhat. Minderről bővebben itt írtunk. 

Táplálékintolerancia, felszívódási zavarok – Köztudott, hogy például a tejcukor-érzékenységnek is tünete a puffadás, a szelesedés, valamint a hasmenés. Ha tej, tejszín, tejföl fogyasztása után szinte azonnali puffadást észlelünk, és ez gyakran ismétlődik, érdemes szakorvosi vizsgálattal (laktózintorelancia teszttel) megerősíteni vagy cáfolni a tejcukor-érzékenység diagnózisát.

Gluténérzékenység – Az érintettek számára a gluténtartalmú (búza, árpa, rozs, zab) élelmiszerek és ételek fogyasztása hasmenést, puffadást is okozhat, így a későbbi, bélrendszeri szövődmények elkerülése érdekében emiatt is fontos a megfelelő, gluténmentes étrend követése, természetesen, ha biztosan a glutén az ok. A mindenmentes étkezés hasznáról és veszélyeiről itt olvashat.

Egyes édesítőszerek – A cukoralkoholok (például a szorbit, mannit, xillit, laktit, izomalt, maltitol), vagyis az azokkal édesített italok, élelmiszerek, ételek az arra érzékenyeknél kellemetlen, görcsökkel járó puffadásos állapotot is okozhatnak, akár kis mennyiségben is. A cukorról és édesítőkről bővebben ebben és ebben a cikkünkben írtunk.

IBS, vagyis irritábilis bél szindróma – Ez az az állapot, aminek a pontos oka ismeretlen, de sokféle tünettel járhat, ezek egyike lehet a puffadás. Vélhetően pszichés eredetű, mivel igazolható szervi elváltozások nem indokolják a panaszok létrejöttét.

A fentiek mellett egyéb szervi eredetű problémák is okozhatnak puffadást (pl. a hasnyálmirigy, máj érintettsége révén, de akár nőgyógyászati probléma, daganat miatt is). Ezek kizárása, tisztázása mindenképpen fontos amellett, hogy megkeressük az esetleges, fentebb felsorolt banálisabb okokat. Látható, hogy nem is olyan egyszerű válaszolni arra a kérdésre, hogy mitől puffadunk. Ne is bagatellizáljuk el, mert erős életmódrontó tényező lehet, ami lelkileg is megviselheti az embert, nemcsak testileg.

Mit tegyünk, tehetünk a puffadás elkerüléséért?

Csak néhány általános érvényű jó tanács, ami a fenti listából már jó részt kikövetkeztethető:

• Együnk lassa(bba)n, rágjunk meg minden falatot alaposan!
• Együnk rendszeresen, ne hagyjunk ki nagyobb étkezéseket, mert az azt követő habzsolás is problémát okozhat!
• Ha már azonosítottuk a számunkra problémás alapanyagokat, azokat igyekezzünk elkerülni! (Engem például bárki kínálhat xillites, maltitolos édességgel, megköszönöm, de kedvesen vissza kell utasítanom.)
• A szárazhüvelyeseket (bab, lencse) áztatást követően, az áztatólé leöntését követően főzzük meg! Jó hír, hogy a vörös lencse nem igényel előáztatást, és kevésbé puffaszt. Ha pedig rendszeresen eszünk hüvelyeseket, idővel csökken ezek puffasztó hatása.
• A puffasztó zöldségek főzése közben a fedő alját érdemes rendszeresen letörölni egy tiszta konyharuhával, vagy ha bírjuk a szagot, főzzük fedő nélkül, így a különféle illóanyagok mennyisége is csökkenthető.
• Kerüljük a szénsavas italokat!
• A rostdúsabb alapanyagok, például a teljes kiőrlésű gabonapelyhek, müzlik, korpák és a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, tészták mellé mindig igyunk elegendő mennyiségű folyadékot!
• A FODMAP diéta (erről korábban itt írtunk) is hatásos lehet a puffadás csökkentése, megelőzése érdekében, bár nem könnyű és a hatása nem garantálható teljesen. Ezért ha tehetjük, dietetikus segítségével kezdjünk neki!

Ha már kipróbáltunk sok mindent, de nem múlik el a probléma, és nem jövünk rá az igazi okra, ne késlekedjünk, kérjünk orvosi segítséget a pontos ok feltárásához! Vagyis a kettő igazán együtt működik, hiszen az életmód, étrend és a testi-lelki egészség egyaránt meghatározó a kérdésben. Jó megoldás lehet egy táplálkozás-tüneti napló vezetése, amivel az orvosnak és magunknak is segítünk az ok-okozati kapcsolatok feltárásában. De ha már megvan a konkrét ok (diagnózissal), akkor ez a napló a dietetikusunknak is igazi kincsesbánya lehet a személyre szabott étrendi tanácsok összeállításában.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.