Előre bocsátom, hogy ezzel az írásommal sem leszek mindenkinek szimpatikus, mert egy olyan téma kerül most terítékre, ami sokak számára szent és sérthetetlen; ráadásul ebben is óriási üzlet van, hiszen nagyon népszerű a ketogén diéta, és mindent el lehet adni a „keto" címkével.  

A ketogén diéta az utóbbi években a testépítők és a fogyni vágyók kedvelt és népszerű divatdiétájává nőtte ki magát, holott ez egy gyógyétrend, ugyanis azért fejlesztették ki, hogy az epilepsziásokat (elsősorban gyerekeket) segítse azzal, hogy csökkenti a rohamok számát és ezáltal növeli az életminőséget. Vagyis az alapvető kérdésre, miszerint, működik-e a ketogén diéta, azt lehet válaszolni, hogy igen, de nem fogyásra, gyúrásra való, hanem idegrendszeri érintettség, epilepszia esetén, vagy akár egyéb neurodegeneratív kórképeknél. Bár már erre is vannak jó hatásfokkal bíró gyógyszerek, így a diéta szerepe hátrébb szorult.

Ennek ellenére szinte mindenki ismer valakit a környezetéből, aki nem epilepsziás, mégis látványos változásokat könyvelhet el a ketogén diéta követése óta. Ezt nem lehet letagadni, hiszen nem mindegy, ki honnan és milyen étrendből váltott át a drasztikusan alacsony szénhidráttartalmú, extrém nagy zsírtartalmú „ketózásra". Itt megint csak a toleranciára hívom fel a figyelmet: lehet, hogy nekem nem válik be valamilyen módszer, de ne szidjam a másikat, ha mégis ezt követi. Értelmes, emberi módon is eszmét lehet cserélni az étkezésről (és minden másról), kirekesztés, megbélyegzés nélkül.

A táplálkozásunkban nagyon kevés dologról mondható el, hogy fekete vagy fehér, és nem mindenre reagál mindenki ugyanúgy, kivételek sokszor akadnak. Ezeket a kivételeket pedig igen könnyű kiragadni, és rájuk hivatkozni, miközben a nagy többséget érintő (nem a kirakatba kitett) problémák gyakran rejtve maradnak. Hamarosan ezekre is rátérünk.

Sok zsír és fehérje, kevés gyümölcs és szénhidrát

A ketogén diéta alapvetően – a legtöbb ember számára – nem egy könnyű étrend, hiszen olyan mértékben tolódik el benne a fő, energiát adó (makro)tápanyagok aránya, ami igazi fejtörést okoz, hogyan lehet élhető, fenntartható étrendként alkalmazni. Itt ugyanis a zsíroké a főszerep, ami mellé fehérje is társul bőséggel, de a szénhidrátokat erősen korlátozza az étrend. Vagyis a ketogén diéta pont az ellentéte a korunk másik trendjének, a növényi alapú és a vegán étrendnek.

Az, aki „ketózik" (bár ettől a kifejezéstől a hajam is égnek áll), jellemzően nem fogyaszt gyümölcsöt (kivéve talán a piros bogyós gyümölcsöket), zöldségeket is csak alig (főleg nem a gyökérzöldségeket), száműzi a burgonyát, lisztet, tésztát, kenyeret vagy bármi gabonafélét, és az étrendje nagyrészt zsírokból, olajokból, szalonnából, tepertőből, olajos magvakból, zsíros tejtermékekből, vajból és némi húsból, tojássárgájából áll.

A paleo-ketogén vonal erre ráerősít, mert ott még tej és tejtermék, hüvelyes sem akad (nyilván a cukrot, mézet már nem is említem), sőt, a húsokat akár nyersen is fogyasztják. Mindez nehezen illeszthető be egy átlagos hazai étkezési trendbe.

Miért fogynak mégis tőle?

Ahogy említettem, a jól felépített ketogén diéta csökkenti az epilepsziás betegek esetében a kis és nagy rohamok gyakoriságát, mivel szinte kipárnázza az idegsejteket – persze, ezt az eredményt nem adják könnyen. Amiért sokkal szélesebb körben elterjedt, az a fogyasztó hatása. A ketogén diéta okozta jelentős mértékű fogyás egyik oka, hogy a drasztikusan lecsökkentett szénhidráttartalmú étrend miatt a szervezet más energiaforrások felhasználására tér át, és elkezdi a saját zsírtartalékait égetni, ami végül fogyáshoz vezet.

A ketogén diéta során a cél, hogy a szervezet a ketózis állapotába kerüljön. Éhezés hatására a zsírok emésztése során keletkező zsírsavakat és a máj által előállított ketontesteket (pl. aceton, béta-hidroxi-vajsav) használja fel a test (szénhidrát híján) tápanyagforrásul. Sőt, még az agy is képessé válik glükóz helyett zsírokkal (ketonokkal) funkcionálni, pedig alapvetően nem erre van ráállva.

A látványos fogyás másik oka, hogy egyszerűen eleve kevesebbet eszik az ember, hiszen a fogyasztható táplálékok köre igencsak megcsappan, ráadásul a zsír és a fehérje laktatóbb, így összességében szintén kevesebb energiát is fogyaszt az illető. Ha mellé vesszük az esetleges intenzív testmozgást, akkor a hatás még fokozottabb lehet. Idővel megszűnik a kínzó éhségérzet is, így még könnyebb tartani a diétát, még többet lehet fogyni. 

Kérdés, hogy mindezt milyen áron

A ketogén diéta során elfogyasztott tetemes zsírmennyiség tartogat kellemetlen következményeket is: gyakori lehet a hasmenés, a vérben megemelkedhet a vérzsírok (pl. a koleszterin) szintje, a bőr pattanásosabbá válhat, a rosthiányos étrend miatt székrekedés, a vitaminok, ásványi anyagok hiánya miatt enerváltság, rossz közérzet, fokozottabb fertőzéshajlam is kialakulhat. Rossz száj- és testszag is járulhat ezen tünetek mellé. A diéta elején a szénhidrátok megvonása koncentrációs problémákat, fáradékonyságot, memóriazavart, rossz közérzetet is kozhat. Nem túl vonzó lista.

Nők esetében figyelték meg, hogy a zsír mellett az izmokból is veszít a „ketózó", és a hormonszintek is kicsit megborulnak. Az összetett szénhidrátok hiánya befolyással van a kortizolszintre (ez az ún. stresszhormon), megváltozik a nemi hormonok aránya (a tesztoszteron és az ösztrogén előállítása nő, a progeszteroné csökken), lassul a szénhidrát-anyagcsere és a pajzsmirigy működése, és nő az inzulinszint a kialakuló inzulinrezisztencia miatt (ez férfiakra is igaz). Idővel a kezdeti fogyást hízás követi, amit a fokozott éhségérzet és evéskényszer csak ront, ez pedig további negatív hatással lesz a hormonháztartásra. Ördögi kör. Később el is maradhat az ovuláció és a menzesz, így lényegében meddővé is válhat a ketogén diétát folytató nő.

Nem javasolt mindenkinek

A ketogén diétát orvosi indok (epilepszia) és felügyelet nélkül nem javasolt követni, persze saját felelősségre mindenki azt tesz, amit gondol. Ugyanakkor gyermekeknek, várandós és szoptató nőknek, időseknek, rendszeresen gyógyszert szedőknek, szív-, epe-, vesebetegeknek, zsíremésztési és zsírfelszívódási zavarban szenvedőknek és cukorbetegeknek nem ajánlott a ketózás.

Mielőbb bárki ilyen vagy hasonlóan drasztikus étrendváltásba kezdene, vizsgáltassa ki magát alaposan az orvosával, és inkább kérje dietetikus segítségét. Még ha a szakember lebeszélni nem is tudja a terveiről (bár a megfelelő tájékoztatást, információt meg fogja adni ennek érdekében), de abban segíthet, hogyan csökkentse a lehetséges károkat, hogyan előzze meg a komoly problémákat, és egyben támogassa az illetőt, hogy a kívánt hatást kiegyensúlyozottabb étrend és mozgás révén érje el.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.