Két ország, négy borvidék, negyven borászat – mindet végiglátogatni nem kis kihívás, de egy év alatt, akár vissza-visszatérve, nem is lehetetlen. Ha szerepel az újévi fogadalmai között, hogy idén többet megtud a borokról, most játékos célkitűzést kínál hozzá a 2019-ben indított Duna Borút projekt, amelyben a Kunsági-, a Hajós-Bajai- és két vajdasági borvidék kiemelt pincészetei vesznek részt. Együtt kiállítottak egy „útlevelet", amelyben pecséteket gyűjtve követhetjük, hogy hol kóstoltunk már, és mi van még hátra.
A Duna Borút néven bemutatott útvonal a szerb-magyar határon átívelve kalauzolja az érdeklődőket négy különböző borvidékre. A résztvevő negyven borászat pedig nemcsak borkóstolót, hanem szállást, kulturális programokat és helyi fogásokat is kínál a látogatóknak. Ha pedig ez sem elég, mindenhol van a közelben egy-két város, ahol további programokat – gyógyfürdőket, múzeumokat, éttermeket és sportlehetőségeket – találhatunk magunknak.
Az ország legnagyobb borvidéke – a Kunsági borvidék
A Kunsági borvidék az ország legnagyobb kiterjedésű bortermelő területe, ahol régen pont azért is telepítettek szőlőt, hogy megkössék a tájra jellemző futóhomokot. Az ipari nagytermeléshez ideális területeket találtak itt a téeszesítés idejében, majd híres helyett inkább hírhedt lett egy időre a borvidék a kilencvenes évek borpancsolásos botrányai nyomán.
Ez a kétes hírnév annyira beleégett az emberek tudatába, hogy a borvidék a mai napig küzd vele, pedig a helyi bortermelők rengeteg energiát tesznek abba, hogy végre megfelelő helyre kerüljön a kunsági bor az emberek fejében. Ennek köszönhetően már több mint tíz éve az első alkalomnak, amikor kunsági borász nyerte el az Év Bortermelője díjat; és az is, hogy különlegességeket kínáló borgazdaságok sora tudott a Duna Borúthoz csatlakozni. Így ezeken a helyeken pecsétet gyűjtve garantáltan találkozunk egyedi borokkal, és tanulhatunk újdonságokat a Kunsági borvidékről.
Az izsáki Gedeon Birtok egyik különlegessége például az, hogy lassan húsz éve kísérleteznek az Alföldön őshonos arany sárfehér szőlővel, a borvidék eredetvédett borával. Mellette 2018 óta, a magyar piacon az elsők között, elkezdtek vegán borokat kínálni. Ezekre már az Európai Vegetáriánus védjegyet is megkapták.
Logikus kérdés, de a válasz ennél picit bonyolultabb. Mert valóban szőlőből készül a bor, de a borkészítés derítés nevű eljárásánál, amikor az – egyébként teljesen természetes – üledéket távolítják el a borból, a hagyományos eljárás során állati eredetű fehéjéket, például tojásfehérjét vagy marhacsontból származó zselatint is alkalmaznak. Az Európai Vegetáriánus védjegyet pedig csak azok a borok kaphatják meg, amelyeknél garantáltan mellőzik az állati eredetű fehérjék használatát.
A Gedeon Birtok huszonöt kilométerre található Kecskeméttől, de hamarosan szálláshelykapacitással is bővülnek, így már az sem okozhat problémát, hogy ki maradjon ki a borkóstolásból, vagy mikorra és milyen szolgáltatónál szervezzenek transzfert, ha megismerkednének a boraikkal. Az izsáki borkóstolás pedig könnyen egybeköthető akár a Kiskunsági Nemzeti Parkban tett túrával is.
Alföldi borászként elsőként a soltvadkerti Frittmann János kapta meg az Év Bortermelője címet 2007-ben, és ez a régió más borászatainak is áttörést jelentett. A Frittmann Borászat ma már hatvan hektáron gazdálkodik. A családi pincészet több generációs borász múltjába mi is beleshetünk egy kicsit, ha elidőzünk a borházukban, ahol barrique-, és ászok pincerész, látványpince, borbolt, szálláshely és kóstolóterem is helyet kapott.
Boraik kiemelkedő eredményeket érnek el a hazai és külföldi borversenyeken egyaránt. Ha egy egész borsort nem tudunk végigkóstolni, próbáljunk ki egy olyan különlegességet, mint a helyi fajtának számító ezerjóból méthode traditionnelle eljárással készült Gold pezsgőjük.
Lehetne például a szép emlékű Traubi szóda is. De még ha csak az alkohol tartalmú buborékos italokra is szűkítjük le a gondolatot, akkor is több kategóriáról beszélhetünk, a magyar nyelv túlságosan is általánosít a pezsgő szó használatával a nemzetközileg elfogadott standardokhoz képest. Pezsgőnek ugyanis azt az italt szabadna csak hívnunk, ami a franciaországi Champagne-régióban, a pezsgőgyártás őshazájában, tradicionális eljárással, azaz méthode traditionnelle-lel készült. Azt, ami ezeknek az ismérveknek nem felel meg, azt szigorú besorolás szerint csak habzóbornak nevezhetnénk. Ettől persze szerencsére szokás a hagyományos eljárás szerint máshol, más szőlőfajtákból, sőt akár almából is habzó borokat készíteni – és mindezt akár elképesztő eredményekkel.
Soltvadkert és a borvidék legújabb látványpincészete a 2013-ban indult Lantos Borház, ahol birtoklátogatással, pincesétával egybekötött borkóstoló program várja a vendégeket. A pincében ropogós-üde reduktív fehér borok, rozék és gyöngyözőborok mellett tüzes, testes vörösborokat is megkóstolhatunk.
A családbarát hely gyerekjátszóval kedveskedik a kisgyerekekkel érkezőknek, de igény szerint a borász család szőlőbirtokai lovas kocsival, sárkányrepülővel vagy akár off-road járművekkel is megtekinthetők. Olyan különlegességeket is találhatunk náluk, mint a kései szüretelésű cserszegi fűszeres vagy a fahordós érlelésű ezerjó.
Földrajzilag kunsági, talajjellegben szekszárdi, mégis teljesen egyedi – a Hajós-Bajai borvidék
Egy ideig a Kunsági borvidék része volt, de a talaja, és ezáltal az ott termelt fajták miatt is inkább a szekszárdi borvidék Dunán átnyúló meghosszabbításának tekinthetnénk a Hajós-Bajai borvidéket. Számos hungarikumnak számító borfajta hazája, ahol régi tradíció a borászkodás, ennek köszönhetően találhatunk ma is élő pincefalukat Császártöltésen és Hajóson is.
Császártöltés a borok iránt érdeklődő látogatóknak a pincesoron túl más látványosságokat is kínál. Elnyerte például a Magyarország legszebb fekvésű faluja címet, kitűnő állapotban látogatható a falu központjában 1896-ban építtetett sváb tájház, a település könyvtárában pedig régi fotók segítségével ismerkedhetünk meg a sváb település régmúltbeli mindennapjaival. Itt található a sváb telepesek nyilvántartása is neveikkel és érkezésük évével.
1748-ban például itt telepedett le Koch József, aki szőlőtermesztésbe és borászkodásba kezdett. A szakma tíz generáción keresztül szállt apáról fiúra, jelenleg Koch Csaba vezeti a már nem császártöltési, hanem borotai központtal működő Koch Borászatot.
A 140 hektáros ültetvényeiből hipermarketek slágertermékei mellett olyan különlegességeket is kóstolhatunk náluk, mint a méthode traditionnelle-lel, chardonnay-ből készült pezsgőjük, a borvidék tradicionális fajtájaként számontartott, díjnyertes kadarkájuk, vagy a csak megfelelő időjárási körülmények esetén elkészíthető jégboruk. 2019-ben Koch Csaba nyerte el az Év Bortermelője díjat.
A borvidék másik meghatározó családi borászata a Szemerey Pince, amelynek tulajdonában lévő autentikus présháza és pincéje már a 19. században is rendszeresen megtelt édes musttal és jó fajta borral. A sváb hagyományokon alapuló bortudomány generációkon keresztül öröklődött, amibe kisebb kitérők után a családi hagyományhoz visszatérve Szemerey István oltott fiatalos és innovatív gondolkodásmódot 2014-ben. Friss és gyümölcsös boraikkal a hazai és nemzetközi porondon is bizonyítottak már. A címkéikre külön érdemes odafigyelni, mert ezeknek a motívumait is a borász álmodja meg, ő készíti el hozzájuk egy vázlatot, majd azok alapján egy grafikus véglegesíti a címketerveket.
Ha olyan későn kapnánk észbe, hogy már nem találunk nyitva pincét, de még szeretnénk bort vásárolni; vagy ha a császártöltési túrát egy kényeztető wellness-szel zárnánk, akkor a négyszintes, löszfalba épített, régi boros pince fölé épült Pincelakat Borház és Szálloda a megfelelő választás.
Császártöltéstől egy ugrásra található Hajós, ami a világhírű borai mellett az Európában egyedülálló, egybefüggő pincerendszeréről is híres. A település másik vonzereje a pincefalutól néhány kilométerre, a város központjában álló volt érseki kastély, amit gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtetett 1740-ben. Az épületet 1767-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette, ekkor nyerte el mai formáját. A kastélyt 1908-ban árvaházzá alakították át, ma látogatóközpontként működik.
A háromezer lakosú Hajósról azt kell tudni, hogy szinte minden családhoz tartozik legalább egy pince. Így van ez a Kovács Pince esetében is, akik a szőlő és a borok szeretetére építették 1970-ben a borturisztikai vállalkozásukat, amit ma már a második generáció vezet. A pince kedvenc bora cabernet sauvignon és zweigelt házasításával készült, amely testességével és gyümölcsös bársonyosságával szimbolizálja a sváb vért.
A Kovács Pince ideális választás azoknak a rebellis lelkeknek is, akik a borismerő körökben szokásos megrökönyödés ellenére sem hagyják az ízlésüket megtörni, és továbbra is inkább a félédes és édes borokat kedvelik, a pincészet ugyanis ezt a szegmenst is igyekszik kiszolgálni boraival, és ezt büszkén fel is vállalja. Mellette a környéken szokásos szortimentet is megtaláljuk, a pincetúrájukon pedig egészen ritkaságnak számító muzeális – a hetvenes és a nyolcvanas évekből származó – tételeket is láthatunk, sőt, szerencsés esetben kóstolhatunk is.
Egészen különleges hely Hajóson a Sziegl Pincészet is. Sziegl Balázs és felesége is a környékről származik, de csak Budapesten, az egyetemi tanulmányaik során találkoztak egymással. 2015 januárjában költöztek vissza Hajósra, ahol saját pincészetet alapítottak. A trendekkel szembe menve hagyományos technológiával, a legkevesebb beavatkozással készítik boraikat.
Az elképzelésük sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy boraik Michelin csillagos éttermek repertoárján is szerepelnek. Mindenképp kóstoljuk meg náluk az egyik leginkább hajósinak mondható fajtát, a Kövidinkát, főleg akkor, ha a régi híre miatt nem tartottuk sokra ezt a borfajtát. 2017-ben ráadásul kései szüret volt, így a fajtán belül is különlegességet tudtak készíteni a pincénél.
Celebborászat – a Szabadkai borvidék
Zvonko Bogdan - kis túlzással és az egyszerűség kedvéért - Szerbia Lagzi Lajcsijaként is bemutatható, a népies, mulatós zene jóval nagyobb népszerűsége miatt viszont Zvonko Bogdan nagyságrendekkel ismertebb és felkapottabb a szerbeknél, mint kollégája nálunk. Igazi celebnek számít, így egy befektető abban is fantáziát látott, hogy az ő nevével alapítson borászatot.
A Zvonko Bogdan borászatnál ötvenhat hektáros területen gazdálkodnak, amiből tizenhét hektár található közvetlenül a borászat körül. Prémium boraikra jellemző az erős hordós íz: francia és amerikai tölgyfahordókat használnak az érleléshez.
Ahonnan még a Titanic itallapján is szerepelt bor – a Szerémségi borvidék
A magyar határtól nagyjából két órás autóútra található Szerémségi borvidéknek mindig is rangja volt: évszázadokkal ezelőtt innen kerültek ki a legjobb borok, a legdrágább aszúk, amelyeket a magasabb társadalmi rétegek, sokszor a királyi udvarok is fogyasztottak. Nagy Lajos és Mátyás korában is azt vallották, hogy aki nemes bort iszik, az egy kicsit maga is megnemesül általa.
Újvidéktől mindössze egy ugrásra, a Duna jobb partján fekvő, Karlóca (Sremski Karlovci) sokak szerint a Vajdaság egyik legszebb kisvárosa. A platánokkal és tiszafákkal körbeültetett főtér középen található négyágú oroszlános kútjához pedig egy különleges legenda is kötődik, amely szerint, aki idáig még nem találta meg a párját, de iszik a kút vizéből, az Karlócán fog szerelembe esni. A korábban Magyarországhoz tartozó település történelmi szempontból is fontos hely, hiszen 1699-ben itt kötötték meg a 150 éves török megszállást lezáró karlócai békét. A Békekápolnát, ahol a békeszerződést aláírták, ma is felkereshetjük a hegy tetején, ha bírjuk a túrázást.
A várost határoló Tarcal-hegység lejtőiről nemcsak zamatos rizling kerül a poharakba, de egy helyi specialitás, a világhíres bermet is. A nedű 27 féle gyógyfűvel, szárított gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesítve készül egy titkos recept alapján. Különlegessége, hogy még a Titanic utasainak is ezt szolgálták fel az esti vacsorához.
Ebből a borfajtából a történelmi belvárosban működő Bajilo Borászatban (Vinarija Bajilo) is kóstolhatunk egy pohárkával. A pince ékessége a 3250 literes barrique hordó, amelyben jelenleg is vörösbor pihen. Itt olyan csemegéket kínálnak, mint a Szerbiában nemesített szőlőfajta, a sila (kövidinka és chardonnay fajták keresztezéséből született), vagy a muskotályos beütésű neoplanta, a kiváló desszertbort adó petra, a lágy, gyümölcsös ízt adó vranac és a probus (kadarka és cabernet sauvignon keresztezéséből született).
A helyi feljegyzések szerint a város legrégebbi borászata a Zivanovic (Vinarija Živanović), ahol a mai napig egy patinás 300 éves pincében állítják elő a zamatos borokat. Hét hektáron probust, neoplantát és petrát termelnek. A pince mellett Szerbiában egyedülálló, öt generációra visszamenő méhészet és múzeum is üzemel. Borkóstolókon túl koncerteket és színházi előadásokat is tartanak itt. 2016-ban pedig még Károly herceg angol trónörökös és felesége Kamilla is ellátogattak ide.
Szintén itt található a hazai szaklapok által is az egekig magasztalt Kovacevic Pincészet (Vinarija Kovačević), amelynek története 1895-ig nyúlik vissza. A pince tulajdonosa Miroslav Kovačević új alapokra helyezve, 2000-ben folytatta a családi hagyományt. A pincészet kapacitását évről évre növelte, míg 2009-ben 300 ezer palack bort tudott előállítani, mára ez a szám 2 millió literre nőtt. Szerbiában egyedül itt készítenek proseccót (habzóbort), pár éve pedig a borkészítés ősi módszerével is elkezdtek kísérletezni, és amforában, agyagedényben érlelik a különlegességnek számító narancsbort.
Címlapfotó: Hajósi Pincefalu Facebook