A fenntartható étkezés rém egyszerű szabályai utazás közben

Magyarországon ma átlagosan 1 kg/nap szemetet termelünk fejenként: egy átlagos háztartásban évente 350kg/fő hulladék keletkezik, amihez a közterületekről és a munkahelyekről összegyűjtött "kommunális" hulladék további 150-170 kg/fő-vel járul hozzá – ez derült ki tavaly az uniós statisztikai iroda, az Eurostat adataiból. Ezért az alábbiakban dietetikusunk a hulladékcsökkentő és fenntartható étkezés utazás közben is betartható tudnivalóit gyűjötte össze.

Szerencsére ma már a fenntartható étrend sem ismeretlen fogalom, habár sok vita tárgyát képezi még, hogy valójában mi tartozik a „klímadiéta" körébe, mivel teszünk jót bolygónknak, és mi az, ami csak látszatmegoldás, mert valójában hasztalan. A helyzet nem egyszerű, de talán nem is kilátástalan, és az egyéni cselekedetek súlya ugyanannyit számít, mint a társadalmi összefogás. Lássuk, mit tehetünk, vagyis ehetünk utazás közben az ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében.

Kóstoljuk meg a helyi specialitásokat!

Nemcsak azért érdemes a helyi gasztronómia rejtelmeiben elmélyedni, mert ezzel az adott ország, nemzet kultúrájából is ízelítőt kapunk. Hanem azért, mert a helyben termesztett ételek tápanyagtartalma a legjobb, és mivel nem kell utaztatni az alapanyagokat, így nem kevés üzemanyag, illetve annak mellékterméke, valamint csomagolóanyag spórolható meg. 

A kultúra része a helyi gasztronómia is, amelynek pl. a spanyolok is nagyon értik a módjátForrás: lunamarina/Shutterstock

Ne vásároljunk éhesen!

Jó dolog a külföldi, vagy akár csak a hazai városok piacain lézengeni, és a helyiek kedvelt, de a turisták által kevésbé felkapott éttermekben enni, de jobb, ha mindezt nem korgó gyomorral tesszük. Vagy együnk egy bővebb reggelit a szálláson, vagy, ha napközbenre esik a gasztrotúra, legyen nálunk valami könnyen és gyorsan megehető harapnivaló! Így megelőzhető az éhség okozta impulzusvásárlás és/vagy a túl sok étel kirendelése, ami ahhoz vezethet, hogy a feleslegesen megvásárolt étel végül a kukában végzi. Már pedig nemcsak az eldobott műanyag zacskó, de az élelmiszerhulladék is szennyezi a környezetet.

Csökkentsük a kidobott ételek mennyiségét!

Külön pontot érdemel az élelmiszerhulladék témája, ami egyre égetőbb problémát jelent a fejlett országokban, miközben tudjuk, hogy a világ más tájain mennyien éheznek. Ha túl sok az étel, vagy nagy az adag például az étteremben, osztozzunk meg rajta az útitársakkal (kérhetünk eleve két vagy több személyes tálat), de ne szégyelljünk doggy bag-et sem kérni, hogy elcsomagoltassuk a maradékot, amit később még megehetünk a nap folyamán.

Forrás: Piccia Nerri / Shutterstock

 Az all inclusive éttermek szinte csábítanak arra, hogy mindenből együnk egy keveset, de inkább tegyünk több kört, és szedjünk egyszerre kisebb adagokat, mint sem ott maradjon a fele a tányéron, s csak a moslék mennyiségét növeljük!

Válasszuk az egyetlen diétát, ami mindenkinek jót tesz!

Ez nem más, mint a bevezetőben már elhangzott, napjainkban elterjedő fogalom, a klímadiéta. Nevezhetjük növényi alapú étrendnek, angolul planetary diet-nek, vagy hívhatjuk flexitariánus étrendnek is, ahogy szimpatikusabb.

A lényege röviden, hogy csökkentsük – de nem kell elhagyni teljesen – az állati eredetű termékek, különösen a marhahús – fogyasztását; részesítsük előnyben az ökológiai gazdaságok által, vagyis nem a nagyüzemi állattenyésztés keretében felnevelt állatok húsát, tojását és az innen származó tejet, tejtermékeket; együnk több zöldséget és gyümölcsöt (helyben és az adott szezonban termőt), főzzünk többet otthon; vagy fogyasszunk frissen készült, nem feldolgozott, vagyis nem csomagolt ételeket, élelmiszereket.

A flexitariánusok esznek húst és más állati eredetű terméket is, de kevesebbet, mint az átlag. Ezzel nemcsak a szervezetüknek, de a bolygónak is kedveznek, elkerülve az egyes tápanyagok hiányos vagy éppen túlzott fogyasztásából eredő problémákat.Forrás: Foxys Forest Manufacture / Shutterstock

Az egész valójában inkább egy szemlélet, mintsem diéta, és elég sok minden belefér, vagyis nem a lemondásokra, hanem a tudatosságra, mértékletességre épít. Ezeket az alapelveket már érdemes a gyerekekbe is beleplántálni, hogy a planétánk az ő számukra is egy élhető hely maradjon még hosszú ideig.

Válasszunk környezettudatosabb csomagolóanyagokat!

A fenntartható étrend mellől nem hagyható ki a csomagolásmentességre, vagyis első körben a kevesebb, egyszer használatos csomagolóanyag használatára való törekvés. Hiszen nem pusztán a csomagolóanyagok, vagyis ezen belül a műanyagok (zacskók, dobozok) okolhatók a klímaválságért, az ennél összetettebb. Sokkal fontosabb, hogy mit kezdünk a már meglévő csomagolóanyagokkal, vagy hogyan próbáljuk elkerülni az újabb csomagolt termékek megvásárlását.

Viszünk-e a bevásárláshoz, utazáskor is nejlon helyett tartós, többször használatos szatyrot, táskát; aztán fontos az is, hogy mibe csomagoljuk a szendvicset (a folpack és alufólia helyett méhviaszos kendőbe vagy többször használatos, tartós műanyag tasak, szendvicstartó, textil alapú tasak is bevethető), kulacsban vagy termoszban visszük-e az italunkat a PET palackos flakon helyett, és így tovább.

Forrás: Rawpixel.com / Shutterstock

De tartsuk észben: a többször felhasznált csomagolóanyag, például a nejlon zacskó is jobb megoldás, mintha semmit nem tennénk, és nem érdemes csak azért jól bevásárolni a zerowaste termékekből, mert most ez a trendi. Ha otthon körülnézünk, számos kellék, ötlet megtalálható, ami a már meglévő cuccaink újrahasznosítása révén csökkenti a feleslegesen keletkező hulladék mennyiségét.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek