Az újév tele van fogadalmakkal, magunknak tett ígéretekkel, miközben számos babona és népszokás befolyásolja azt is, hogy mit ehetünk vagy ihatunk az év utolsó és első napján. Persze ilyen babonákból bőven jut az egész évre is, dietetikusunk ezekből szemezgetett az alábbiakban.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a babona olyan, többnyire vallási eredetű tévhit, amely bizonyos változások, jelenségek létrejöttét a természet törvényeinek ellentmondó törvények működésének, ill. bizonyos eszközök, eljárások, körülmények titokzatos következményének tulajdonítja, vagy azzal magyarázza. Ezek gyakran azt segítették elő, hogy a babonák által meghatározott szabályok átláthatóbbá, összefogottabbá tegyék a mindennapokat, illetve a hitéletre vonatkozó, erkölcsi, testi-lelki támpontot, eligazítást nyújtsanak az élet számos területére, eseményeire a gyerekszületéstől a halálig.
Az persze más kérdés, hogy ezek nem mindig működtek, de mindig meg lehetett utólag is magyarázni, hogy az illető mit nem csinált „jól". Ezek pedig továbbra is életben tartották a babonákat, és nem derült ki, ha semmilyen valós háttere nem volt azoknak – legalábbis olyan nem, ami racionálisan vagy a vallási hittel megmagyarázható lett volna. Sokszor azonban a vallási háttér vagy az egyéb, pontos eredet a feledés homályába veszett, és csak tévhit, hiedelem formájában maradt fent egy mondás vagy szokás, ami még ma is befolyásolja a mindennapjainkat vagy az ünnepeinket.
Lencse, hal, baromfi, sertés, pezsgő – újévi babonák
Szilveszterkor és újévkor kifejezetten tobzódunk az effajta babonákban, amelyek többnyire arra vonatkoznak, hogy mit ne együnk, mit igyunk, mit vigyünk a házba, bent hagyhatjuk-e az óévi szemetet, milyen ruhát hordjunk vagy milyen házimunkát végezzünk, hogy az új esztendőben minél szerencsésebbek, gazdagabbak legyünk, és, hogy ne csak az éléskamránk, pénztárcánk duzzadjon, de a szerelmi életünk is felélénküljön.
A leggyakoribb szilveszteri, újévi gasztrobabonákról ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben. Az alábbiakban pedig következzen néhány gyakori étkezési hiedelem, amelyek megmutatják, hogy nem csak mi, magyarok vagyunk babonásak.
Gasztrobabonák a világ körül
1. Kínában a hosszú tészta a hosszú életet jelképezi. Éppen ezért nem szabad kettévágni a tésztát, mivel azzal megrövidítenénk az életünket; viszont szabad utat kapunk arra, hogy egyben felszürcsöljük azt anélkül, hogy elvágnánk. Ez itthon talán kicsit udvariatlan dolognak tűnne az asztalnál, de lám, máshol nem kapnánk érte szemrehányó tekinteteket.
2. Kínában és Japánban rossz ómennek számít, ha függőlegesen szúrunk bele egy evőpálcikát egy tál rizsbe – ez ugyanis a halált jelképezi az ott élők számára, akiket ez azokra a füstölőkre emlékeztet, amelyeket a halottak emlékére gyújtanak meg. Ha pedig páratlan számú evőpálcika van a terítéken, az azt jelenti, hogy le fogjuk késni a vonatot, hajót vagy a repülőt. Ennek elkerülésére mindig legyen nálunk egy plusz darab!
3. A gyertyákkal teli születésnapi torta szokása az ókori görögöktől ered, akik Hold alakú mézeskalácsot sütöttek, hogy megünnepeljék a holdistennő, Artemisz születését, de úgy gondolták, hogy a gonosz szellemeket vonzza a mulatozás. Ezért a mai napig él az a hiedelem, hogy a "boldog születésnapot" kiáltás és a gyertyák égetése elüldözi a rossz szellemeket.
4. A zsidó újév kezdetén, Rosh Hashanah (Rós Hásáná) alkalmával az emberek mézbe merített almát esznek, ami az elkövetkező évre vonatkozó édes reményeket szimbolizálja.
5. Törökországban az a babona terjedt el, miszerint, ha sötétedés után rágógumit rág valaki, akkor a rágógumi egy halott testévé válik a szájában, és rossz szagot áraszt. Ha nem szeretne zombinak tűnni, akkor köpje ki a rágót, még mielőtt lemegy a nap és inkább fogmosással frissítse fel magát az üde leheletért!
6. Mexikóban váratlan, hívatlan vendég érkezését jelenti, ha földhöz vágnak egy tortillát. Az élelmiszerpazarlás amúgy is világméretű, nem érdemes kockáztatni, már csak ezért sem.
7. Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is dívik az a babona, amit már gyerekként mi itthon is gyakran alkalmaztunk: a csirke előzőleg megszárított, villa alakú szegycsontját (mellcsontját), vagyis a „kívánságcsontot" két embernek kell evés után kétfelé húznia, és aki felé a nagyobb darab törik, annak teljesül a kívánsága. Sajnos, nem vezettem anno statisztikát, vajon hányszor jött ez be, pedig sok időt szántunk arra a bátyámmal, hogy megfelelő erővel húzzuk a csontot, és a jó irányba törjön el végül.
8. Az angoloktól eredő babona szerint, ha felszeleteljük a kenyeret és egy nagy léglyuk tátong a közepén, valaki hamarosan meg fog halni az asztalnál. Elég bizarr dolog, a pékek biztosan nem örülnek az efféle negatív reklámnak, mert már eleve a lyukas kenyér sem a legjobb cégér. De nemcsak a britek, az amerikaiak is félnek a lyukas kenyértől, New Jersey-ben és Ohióban pl. koporsóra emlékezteti őket a kenyérbélhiány.
9. A tanuláshoz, vizsgázáshoz, üzleti sikerekhez is számos babona kötődik. Indiában például úgy tartják, hogy ha vizsga vagy egy új üzleti vállalkozás indítása előtt cukrozott joghurtot eszünk, az szerencsét hoz. Ha nem is válik be, azt nem lehet mondani, hogy rossz szájízzel mentünk volna bele.
Tudományos alapjai persze a legtöbb babonának nincsenek, vagy legalábbis a kutatók nem tartották megfelelő témának ezek tanulmányozását, hogy bizonyítékok születhessenek valamely gasztronómiai vagy egyéb babona ellen vagy mellett. A legtöbb esetben inkább csak magunkat és a környezetünket szórakoztatjuk, hogy valamelyiket követjük. Így, az új év, sőt, az új évtized kezdetén amúgy is könnyebben vesszük rá magunkat, hogy valamilyen módon kicsit besegítsünk a védőangyalunknak, jó szerencsénknek. Írják meg kommentben, önök milyen babonákat követtek, és főleg, hogy ezek közül mi vált be!
Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.