A hűtés története az ókorig nyúlik vissza, hiszen az igény már akkor is megvolt arra, csak még kezdetlegesebb módszerekkel oldották meg, és a jeget, havat akár igen messziről kellett hozzá elszállítani. Az újkorban aztán már jóval több technikai lehetőség volt kéznél, és elkészülhettek a nagyobb kapacitású hűtőberendezések is, de ezek még ipari méretűek és igen nehezen üzemeltethetők voltak.  

Aztán zanzásítva a következőket lehet elmondani a mai fridzsider történetéről: a még gőzzel működő hűtőszekrény megépítése az amerikai John Gorrie nevéhez fűződik a XIX. század közepén, bár már 1805-ben Oliver Evans, szintén amerikai mérnök megalkotta az első gőzzel működő hűtőgép terveit. Később aztán a technikai fejlődés eredményeként a kompresszoros elven működő hűtőszekrény terjedt el, amiben a hűtőközeg bizonyos gázok összepréselése révén jött létre.

A XX. század elején már kaphatók voltak a kisebb, háztartási méretű hűtőszekrények is. A freon feltalálása 1928-ban, Thomas Midgley-nek köszönhetően, kiváltotta a korábbi (mérgező és robbanásveszélyes) ammóniát is, tovább forradalmasítva a hűtőszekrények piacát. Aztán persze kiderült, hogy bár nem mérgező, és nem is robbanékony a freon, azért mégsem annyira jó választás, mivel a szabadba jutva hozzájárul az ózonréteg károsodásához, és az üvegházhatás fokozása révén a globális felmelegedéshez, így a használatát be is tiltották. A mai, korszerűbb hűtőszekrények azonban már jóval energiatakarékosabbak és környezetbarátabbak az elődeiknél.

Ma néhány hűtő már megoldja a bevásárlást is

Ugyanis ma már igen okosak ezek a gépek. A modernebb típusok a beépített számítógépes rendszer miatt akár azt is jelzik, ha valamelyik élelmiszer kifogyott. Az sem sci-fi már, hogy az okostelefonunkon keresztül a hűtő belső kameraképein kövessük nyomon annak aktuális tartalmát, ami bevásárláskor, éppen az üzlet polcai előtt állva igencsak jól jöhet. 

De a szükséges bevásárlólista összeállítását és a benne található élelmiszerek online megrendelését intézhetjük a hűtő ajtaján található érintőképernyő használatával is. Az pedig már szinte magától értetődő, hogy a beépített víz- és jégkocka-adagoló is alaptartozéka egy igazán okoshűtőnek.

Na, de mi kerüljön be, és mi nem?

A gyorsan romló termékeket (tej, tejtermék, tojás, hús, hal, fagyasztott termékek) a bevásárlás után hazaérkezve mielőbb tegyük a hűtőbe! Fontos, hogy mindent úgy pakoljunk be, hogy se a hűtőt, se a többi élelmiszert, ételt ne szennyezzék be: vagyis a saját, zárt csomagolásukban, esetleg műanyag- vagy üvegdobozokba csomagolva.

Nem kell azonban mindent betuszkolni a hűtőbe, így például a héjas hagyma, burgonya, édesburgonya, paradicsom, uborka, banán, barack, szilva, méz, olívaolaj jobb, ha a kamra vagy a konyha egyéb részein kap helyet.

És mit, hova pakoljunk?

♦ A legfelső polcra tegyük a készételeket és a maradékokat, szigorúan lefedve, és ugyanúgy ide jöhetnek a kevésbé romlékony élelmiszerek, mivel ez a hűtő legmelegebb pontja.

♦ A középső polcon helyezzük el azokat az élelmiszereket, amiket nap mint nap fogyasztunk, lefedve, becsomagolva!

♦ A legalsó polcra kerül a nyers hús és a hal, alaposan becsomagolva, zárható dobozban, így még akkor sem szennyez be más (esetleg hőkezelésre nem kerülő) ételt, ha valahol kifolyna a húslé. Nem árt azért az óvatosság, mert ez a tanács kicsit más megfontolás alá esik, ha kiskedvenc (cica, kutya) is van a háztartásban, aki hamar rájön, hogy a hűtő rejti számára is a finomságokat, és gyorsan besurranó tolvajként egy óvatlan ajtónyitásunkra pont az alsó polcot éri el.

♦ A tojás is kerülhet az alsó polcra a saját dobozában. Nem kell megmosni sem, mert akkor megsértjük a héján lévő vékony védőréteget és utat engedünk a baktériumoknak, amelyek a héjon „tartózkodnak". A háztáji tojások esetében a nagyobb szennyeződéseket persze érdemes letisztogatni valamelyest, mielőtt a tartóba kerülnek, de mosni ezeket sem kell.

♦ Szintén alulra, a leghidegebb részre, kerüljenek a tejtermékek és más romlékony élelmiszerek!

♦ A hűtő alján található zöldségtartó rekesz még nevében is árulkodik arról, hogy ide kerülnek a zöldségek, egyes gyümölcsök, és megfelelően csomagolva akár a sajt is. A gyümölcsök azonban mehetnek legfelülre is akár.

♦ Az ajtóba kerülhetnek a dobozos öntetek, szószok, a vaj, alulra pedig a tej, gyümölcslé, és ha még fér, az egyéb italok. Az ideális hőmérséklet a hűtőszekrényben 0 és 5°C fok között van. A fagyasztóban pedig tartsuk -18°C alatt a hőfokot!

Mire figyeljünk még?

♣ Folyamatosan kövessük figyelemmel a hűtőben tárolt élelmiszerek szavatossági/lejárati idejét, és előbbre pakoljuk azokat, amik hamarabb lejárnak, megromlanak!

♣ A maradék ételt használjuk fel minél hamarabb (2-3 nap tárolás még belefér), fogyasztás előtt alaposan átforralva!

♣ A hűtőbe ne tegyünk még forró ételt, ezt előbb hűtőfürdőben vagy szobahőmérsékleten hagyjuk kihűlni!

♣ A fagyasztóból kivett, még jeges húst a hűtőtérben olvasszuk ki, ne a konyhapulton! A fagyott zöldségek esetében azonban nem kell megvárni, hogy kiolvadjanak, rögtön nekiláthatunk a sütéshez, főzéshez.

♣ Rendszeresen takarítsuk és fertőtlenítsük ki a hűtőt! Ha valami kifolyt, ne hagyjuk beleszáradni, nem csak gusztustalan, de fertőzésforrás is lehet.

♣ Használjuk ki a hűtőnk teljes kapacitását erre a célra készült vagy akár házilag barkácsolt vagy újrahasznosított polcrendszerezőkkel, fiókelosztókkal, palacktartókkal! Így könnyebben átlátjuk a hűtő tartalmát, és egy nagyobb bevásárlás esetén sem kell aggódni a helyhiány vagy éppen a teljes káosz miatt.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.