Van, akit hidegen hagy, van, aki minden fogást kipakol a netre

A világ változik, így a repülés ma már egyre inkább nem csak a nyaralást, de megszokott, bevett, gyors és biztonságos közlekedési módot jelent, legyen szó munkáról, konferenciáról, barátok, vagy rokonok meglátogatásáról. S mivel még a legrövidebb utak esetében is nem kevés időt vesz igénybe a reptérre való eljutás, utasfelvétel, poggyászvizsgálat, így mire végre a gépre érünk, könnyen megéhezhetünk.

Persze ehetünk a reptéri váróban, vagy éppen vihetjük a saját magunk által összeállított úti pakkot is, mégis izgalommal tölthet el, hogy az adott járat, adott napszakában milyen ételeket kínálnak nekünk a légiutas-kísérők.

Sokan külön hobbit űznek ebből, és rendre ki is posztolják a közösségi média valamely felületére az aktuális menüt. Ha magunk is közkinccsé tennénk a menünket, használhatjuk például az #airplanefood hashtaget.
S bár már egyre többet tudunk a repülés korábban titokzatosnak és misztikusnak tartott világáról, de sosem árt ezeket kicsit átismételni, hátha éppen most repülünk életünkben először.

Éhezni fogok a gépen?

Azt előre kell bocsátani, hogy a tudatos utazó már a repülőjegy megvétele során tájékozódik a járata által kínált étkezési lehetőségekről. Ez az egyéni felelősségünk, a saját érdekünk is. Tisztában kell lenni néhány alapszabállyal is: a fapados járatokon a repjegy nem tartalmaz étkezési szolgáltatást, de van rá lehetőségünk, hogy az aktuális (bár többnyire fix) menüből, külön díjazás ellenében rendelhessünk hideg vagy meleg ételeket, sós vagy édes rágcsálnivalókat, italokat. Ez nyilván kicsit drágább lesz, mintha a szárazföldön fogyasztanánk el, de hát a helyszín sem éppen azonos.

Ha az olcsó repjegy mellett spórolnánk, nem marad más hátra, mint hogy visszük magunkkal a saját, vagy a váróban vásárolt elemózsiánkat. Italt nem vihetünk fel a gépre, kivéve, ha már túl vagyunk az átvizsgáláson, és a tranzit váróban vásároljuk meg, vagy a kulacsunkat a reptéri mosdóban töltjük meg. Ferihegyen például biztosak lehetünk abban, hogy az ottani víz jó minőségű.

Általában az Európán belüli, de már hosszabb desztinációkon egy szendvicset fogunk kapni, illetve a két óránál tovább tartó utazások során meleg ételt is felszolgálnak, így biztosan nem maradunk éhen, ha mégis, még mindig vásárolhatunk a menüről.

Biztosan műkajákat kapok majd a gépen

Egyet le kell szögezni: a repülőn felszolgált ételeket valóban nem frissen, a gépen készítik, így valóban teljes mértékben nem kapjuk ugyanazt az ízélményt, mint egy étteremben, így könnyebb megelőzni egy csalódást. Persze megoldható lehetne, de a jegyárat jelentős mértékben drágítaná. és vélhetően biztonsági szempontokból sem lenne túl nagy mulatság. A repülőn kínált ételeket a légitársaságok szárazföldi konyhái készítik el, s csomagolják az étel jellegétől függő csomagolásban. A tartósítás hűtéssel történik, így a gépen - a meleg ételek esetében - már csak a melegítést kell megoldani. Így biztosítható, hogy az utasok nagyjából egyszerre is kapják meg a saját adagjukat, ne kelljen hosszan várniuk.

Mindennek egyforma íze van

További panasz szokott lenni, hogy nincs, vagy nem elég intenzív íze a repülő menüjének. Ennek valójában tudományos oka is van: a repülőgépek utazási magasságában a szárazfölditől eltérő légnyomás és a száraz levegő azt eredményezi, hogy ugyanúgy megváltozik az ízérzékelésünk, mintha náthásak lennénk, az alacsony páratartalom pedig a szaglásukat is rontja.

Ezt a gasztronómiai szempontból nem túl kedvező helyzetet a híres szakács Heston Blumenthal például az ízfokozó hatású umamiban (az édes, sós, savanyú és keserű melletti ötödik alapíz) gazdag alapanyagokkal javasolta kompenzálni. A túlzott mértékű sózás már nem lenne túl egészséges, és javasolt a vérnyomás növelése és a végtagok vizesedése miatt. Miben lehet umami? Olyan alapanyagokban például, amikkel megfelelően lehet kis mennyiségben is ízesíteni az ételeket, ilyen például a szójaszósz, a paradicsom, a shiitake gomba, a torma és parmezán.

Nem túl változatos a menü

Azért nem túl valószínű, hogy két járat esetében egymás után kétszer ugyanazt a menüt kapjuk. Bár a gyakran utazók találkozhatnak ismétlődésekkel. De miért érezheti valaki egyhangúnak a „repülős" menüt? Egyrészt az ételek állaga, ízesítése, választéka lehet az oka.

A repülőn eleve szűk a hely az étkezéshez, fennáll a turbulencia kockázata is, ami a könnyen, kényelmesen fogyasztható ételek elkészítését teszi szükségessé, ráadásul a fent említett okok miatt az ételek csomagolása, szállítása, tárolása is megoldandó feladatat, ezért előre gondolni kell arra is, hogy a tálaláskor egy gusztusos ételt kapjon az utas, ne valamilyen összekavarodott, felismerhetetlen masszát. Ráadásul az ételek többnyire igazodnak az adott légitársaság jellegéhez, nemzetiségéhez is, de ezen kívül széles igényű közönség ízlését kell kielégíteniük és könnyen emészthetőnek is kell lenniük, s így az ízvilágnak is valamennyire klasszikusnak, befogadhatónak kell maradnia.

Ezért ha speciális, extra igényünk van, például nem eszünk vagy ehetünk meg valamit, jelezzük legalább 2-3 nappal előre a légitársaságnál, hogy felkészülhessenek időben például a gluténmentes vagy vegán menüre.

Gyakori tanács, hogy ne igyunk teát, kávét a repülőn

Számos cikket olvashatunk arról, hogy maguk a légiutas-kísérők sem fogyasztanak csapvizet a repülőn, mi se tegyünk, csak palackos vizet, italt igyunk. Talán az egyik legnehezebb kérdések egyike, hogy vajon valós-e az aggodalom. E szerint ugyanis a repülőgép víztartályaiból származó ivóvíz mikrobiológiai állapota nem teljesen felel meg a standardoknak, könnyen fertőződhet a nem megfelelő kezelés, tisztítás vagy bármely higiéniai baki kapcsán, s még a tea-, kávékészítés során alkalmazott forralás sem elégséges a benne lévő baktériumok elpusztításához.

Azért is nehéz erre a kérdésre objektíven válaszolni, mert a legtöbb kutatás amerikai légitársaságokat érintő eredményekről számol be, s bár azok valóban nem túl biztatóak, ez nem jelenti azt, hogy ez minden más légitársaság minden járatára igaz lenne. Ami hasznos tanácsként magunkkal vihető: immunhiányos állapotok, vagy bármely krónikus betegség megléte, esetleg várandósság, szoptatás alkalmával, amikor a fertőzésveszély fokozottabb lehet, biztonsági okokból válasszuk a palackozott italokat, vagy vigyünk a saját, nem eldobható. Minden más esetben igyunk kedvünk és ízlésünk szerint, s inkább a bátorító italként fogyasztott alkohollal legyünk óvatosak. Különösen, ha gyógyszert, nyugtatót, altatót is bevettünk.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.