A folyékony kenyér, vagyis a sör fogyasztása már annyira hozzá tartozik a legtöbb kultúra mindennapjaihoz, hogy nem csak egy baráti beszélgetés közben fogyasztják, de gasztronómiai eseményeket is rendeznek köré, miközben étel és sör párosításokat alkotnak a séfek és a kézműves serfőzők. Mikro- és gerilla sörfőzdék alakulnak, a régiek pedig új ízek és ötletek felé nyitnak. Mégis van egy ország, ahol több mint egy évszázaddal ezelőtt betiltották az alkohol fogyasztást, és a sörivás is csak 30 éve lett legális. Hóindító programajánlónkban ezúttal Izlandra és egy hazai sörparadicsomba csábítjuk olvasóinkat.
Izlandon járunk 1900 körül; az ország azért küzd, hogy függetlenedni tudjon Dániától, attól az országtól, aminek az életstílusát erősen meghatározta a sör. A szakértők szerint a dánok annak idején, évente nyolcszor annyi alkoholt fogyasztottak fejenként, mint Izlandon. Nem csoda hát, hogy a kormány úgy döntött, száműzi az alkoholos italokat a polcokról, és ezzel a döntésével akkor a társadalom 60 százaléka egyet is értett. A sör így került be a nemzetellenes italok sorába. A végleges döntést 1915-ben mondták ki, még a nők szóbeli támogatását is figyelembe vették, pedig akkor még nem volt szavazati joguk.
De a kezdeti erős támogatás pár éven belül lankadni kezdett, és a tiltást egyre többen alá ásták. A szeszcsempészet és az otthoni sörfőzés egyre elterjedtebbé vált. A feljegyzések szerint még az orvosok is alkoholt írtak fel a betegeiknek feltűnően nagy adagokban, szinte minden problémára. Bort a rossz idegrendszerre, konyakot a szívpanaszokra. De sört még a doktorok sem rendeltek el, semmilyen esetben sem minősíthették gyógyszernek.
Az orvosok mellett a festők többsége is kijátszotta a tiltásokat. Újságcikkek számoltak be arról, hogy olyan festők, akik sosem használtak alkoholt az ecseteik tisztításához, 1915-től 1930-ig literszámra vették a szeszt, és évente egyre többet. Végül a spanyolok fenyegetőzése indította el a változásokat. A sózott tőkehallal kereskedő spanyolok kijelentették 1920-ban, hogy nem hajlandók több halat behozni az országba – akkor ez volt a legjövedelmezőbb árucikk Izlandon –, ha az izlandiak nem veszik át a spanyol borokat.
Engedve a nyomásnak, 1921-ben legalizálták a spanyol és portugál vörös és rosé borok fogyasztását, majd 1933-ban az izlandiak úgy szavaztak, hogy töröljék el a szesztilalmat. De az izlandi sör előtt így sem nyílt meg az út, pedig csak 2,25 %-os alkoholtartalommal került volna forgalmazásba, ami fele egy mai átlagos sörnek. Viszont ha valaki tényleg inni szeretett volna egy üveggel, mindig volt kihez fordulni. A dokumentumok szerint,
ha ismertél egy halászt, annak biztos, hogy mindig volt egy-két rekesz söre valahol a csónakházban – igaz, hogy a legolcsóbb és a legerősebb, de hitték, hogy az idő a sörnek is jót tesz.
A duty free sör volt maga a megváltás
Egészen 1970-ig kellett várni arra, hogy valami változzon a sörrel kapcsolatban. Beindultak ugyanis az egy napos városnézések, és az izlandiak egyre inkább szorgalmazták, hogy egy reykjavíki bevásárlás után be lehessen ülni egy kocsmába, ahogy ezt Londonban is teszik az utazók. A legnagyobb rés azonban akkor keletkezett a pajzson, amikor egy hazaérkező izlandi üzletembertől elvették a hat doboz sörét, és ő nem volt hajlandó kifizetni a büntetést.
1979-ben a pilóták, a fedélzeti személyzet és a külföldi turisták hozhattak csak be duty free sört az országba. A történetet olyannyira felkapta a sajtó, hogy végül 1980-ban minden utas megkapta a jogot, hogy vámmentes sört hozzon át a határon. Innentől kezdve kötelessége volt a külföldre utazó izlandiaknak sört haza hozni; aki maga nem itta meg, az szétosztotta a barátainak, családtagjainak.
Végül az izlandi parlament 1989. március elsején legalizálta a sörfogyasztást, miután a döntéshozatalt nagy televíziós nyilvánosság követte, és az épület előtt tömegével jelentek meg a sört kívánó polgárok. A Beer Day-ként elhíresült napon nagyon sokat ivott a tömeg, és tele voltak a kocsmák, de azóta az izlandiak jóval kevesebbet isznak, mint a többi európai ország lakosai. Oroszországhoz képest majdnem 8 literrel kevesebb alkoholt fogyasztanak évente – áll a WHO egy 2014-es összesítésében. És az absztinensek száma is jóval magasabb, mint például Dániában.
Mondjuk, ha olyan nevű söreink lennének itthon, mint az Olvisholt Suttungasumbl vagy a Viking Islenskur Urvals Einiberjabock, akkor lehet, hogy mi is kevesebbet rendelnénk; de ez csak móka. Az izlandi sörök igenis finomak, csak elég drágák. A legjobbaknak és keresettebbeknek megvannak a törzshelyeik. Az Einstök, a KEX, a Borg és a Kaldi jelenleg a vezető kézműves izlandi sörmárkák, gyártóik imádnak új ízekkel kísérletezni.
És amíg a KEX indította el az izlandi sörforradalmat, és ő a szervezője az évente megrendezett Izlandi Sörfesztiválnak is, addig az Einstök és a Kaldi amolyan APA (American Pale Ale) figurák, megadják a fűszeres, gyümölcsös alaphangot és mindig egy kicsit tovább fejlődnek. Bármelyik mellett is döntenek, váljék egészségükre, Skal!
Ogrék, betyárok és a Bandibá´
Brew Your Mind, Balkezes, TuffBuzz, Hedon, Zirci Apátsági Manufaktúra vagy a Sümegi Sörfőzde – csak, hogy párat említsünk abból a kisüzemi sörfőzde felhozatalból, amiből Magyarországon jelenleg körülbelül ötven van. Így hazánkban is van miből kiválasztani a legszimpatikusabb kézműves sört, nem kell értük egészen Izlandig utazni – hacsak nem az áll a bakancslistájuk elején.
De ha tényleg utazni támad kedvük, és nem csak a legközelebbi különleges sörök boltjáig sétálnának el, akkor a Szarvastól csupán 5 kilométerre található Békésszentandráson könnyen összekapcsolhatják a Körös-menti pihenést egy baráti sörözéssel. A holtág vadregényes területei kirándulásra, túrázásra csábítanak, de nagyon sokan érkeznek ide horgászni is. A település egyik legnagyobb látványossága a Vitéz Horthy István Duzzasztómű, ami a Körös-holtág felett található, és az a feladata, hogy megteremtse a holtág vízutánpótlását és -cseréjét.
A település másik vonzereje a Szent András Sörfőzde, mely 1993-ban kezdte meg működését, és amelyhez szorosan hozzátartozik a Rózsa Kert vendéglő. A 2011-ben az év sörfőzdéjének választott békésszentandrási kisüzem nem titkolt célja, hogy a sörivást valódi gasztronómiai eseménnyé nemesítse, és mindig előrukkoljon valami olyan nem várt újdonsággal vagy szezonális ízkombinációval, ami kiegészíti az alapkínálatot.
Sőt, idén február 28-án egy új sörük, a Hathárom is bemutatkozott a nagyközönségnek. Az angolosan vékonyra főzött porter a 2020-as labdarúgó Európa Bajnokság márciusban induló selejtezőinek idejére készült szurkolósör, amely az 1953. november 25-i barátságos találkozó 6:3-as eredménye és az Aranycsapat előtt tiszteleg.
Ha helyben szeretnék megkóstolni ezt, vagy a főzde bármely karakteresen malátás és komlós, illetve gyümölcsös söreit, mint amilyen a meggyes vagy szilvás sör, valamint a magas alkoholtartalmú Szent András Könnye vagy a Betyár Király, esetleg a vadhúsok mellé ajánlott testes IPA, a Bandibá´, akkor a Rózsa Kertben érdemes letelepedni, ami a főzde hangulatos kerthelyisége.
Békésszentandráson több bérelhető nyaralót is találni, de a közeli Szarvasra is érdemes ellátogatni, ha már egyszer erre járnak. Az utat Szarvas felé biciklivel is megtehetik, végig a 44-es főút kivezető szakasza mentén kiépített bicikliúton, ahol a Körös-völgyi kerékpárút székely kapuja is megtekinthető.
A Mini Magyarország makettpark és a mellette húzódó, gyönyörű Szarvasi Arborétum egész évben látogatható helyszínek, de a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark is megéri az időt. A terület most ébred majd a téli álomból, és március 15-től már várja az első látogatókat.