A közösségi oldalak egyik fókusztémája a hulladékcsökkentés, a csomagolóanyag-mentesség, vagyis a környezetvédelem mellett a fenntartható és növényi alapú étrendek világa. Ezek többsége a radikálisabb vonalat, még pedig a vegán életmódot/étrendet tűzi ki követendő példának. Szakácskönyvek, vlogok, blogok, életmódguruk ontják ránk mindenhonnan a vegán recepteket, a vegánság előnyeit, és korholnak le bennünket, ha mégis hús kerülne a tányérra.

Na, de várjunk csak! Hogy is van ez?

Nem is olyan rég még ott tartottunk (és ez egyáltalán nem volt jobb, csak éppen az ellenkezője), hogy az számított kirívónak, ha valaki vegetáriánus, az pedig már egyenesen UFO-számba ment, ha vegán módon étkezett. Ma már egyes közösségekben pont a húsevés számít stigmának. Vegán már csak vegánnal randizik, sőt, ismert a vegánszexuális fogalom is.

Mindezeket tényként írom, semmiképpen sem bántóan, pusztán csak rácsodálkozva, hogy milyen rövid idő alatt mennyit változik a világ. A változásban pedig nagy szerepe van a médiának, a sztároknak, a celebeknek, és az influenszereknek is. Sőt, utóbbiaknak különösen nagy felelősségük van abban, hogy milyen erélyességgel közvetítik a saját szemléletmódjukat. Hiszen ők maguk már csak azzal is milliók étrendjét képesek megváltoztatni, ha csak pusztán felfedik, mi rejlik a tányérjukon.

Zöldséges vs. hentes, vegán tejföl vs. véreshurka

Miközben naponta halljuk a híreket a klímaváltozásról, a felmelegedésről és a világ élelmiszer-ellátási problémáiról, egyenlőtlenségeiről, egyre jobban átérezzük, hogy valamit tenni kell. Vagy éppen valamit nem kell megenni. Sokan talán ezért mozdulnak el a növényi alapú étrendek felé, vagy válnak vegánná.

Bár jó esetben ez nem hirtelen váltás, hanem akár évekig is tartó folyamat. Eközben jó adag információt és tapasztalatot be lehet gyűjteni, ki lehet alakítani egy valóban új életformát: felcserélve a hentest a zöldségessel, a beef steaket a magvakkal, hüvelyesekkel, elhagyva a bőrkabátot, bőrcipőt, és a kozmetikumok terén is a vegán termékek felé tendálva. Igen, aki komolyan veszi, az nem csak a konyhában tesz nagy lépéseket!

És miközben ez a folyamat zajlik, kisebb nagyobb botrányokkal (ne feledkezzünk meg például az egyik népszerű élelmiszerhálózatban kirobbant vegán tejföl okozta cunamiról, aminek történetét a 444.hu cikkében érdemes elolvasni), addig a másik oldalon a húsbiznisz reneszánszát éli. Húsbárok nyílnak, barbeque party követ grillfesztivált, disznóölést pedig hurkatöltés, és még sorolhatnám.

Furcsa mód ez a két valóság egymás mellett működik. A gondok csak akkor kezdődnek, ha a két oldal hirtelen szembe találja magát. Az étrendi irányzat, amit követünk, ma már szinte egy újabb vallással egyenértékű. Barátságok, kapcsolatok mehetnek rá, vagy el sem kezdődnek, ha a két fél nem ért egyet például a hús vs. nem hús kérdésben. És ez a helyzet vélhetően csak fokozódik, mivel a tolerancia ritka fogalommá kezd válni. A vegán oldal egyre erőteljesebben hirdeti igéit, zavarba hozva a csak alkalmi húsfogyasztókat is. A helyzet már-már aggasztó.

Pro és kontra

A negatív jövőkép mellett azért essen szó arról is, hogy a növényi alapú, vegánság felé hajló étrendek számos előnnyel is járhatnak a követőik számára. Ezt persze nem adják ingyen: megfelelő háttértudással felvértezve, a legnagyobb tudatosság, odafigyelés mellett kell ezen étrendben is kiválasztani a megfelelő alapanyagokat. Például abban, hogyan ötvözik a különféle növényi fehérjeforrásokat. Ugyanis a lencse, a szója és a bab nem váltja ki aminosav-összetételét tekintve a húsokat és a halakat, de ha például a hüvelyeseket gabonával vagy magvakkal kombináljuk, akkor már komplett (teljes értékű) ételeket kaphatunk.

A fehérje mellett a kalcium, B12-, D-vitamin, vas, omega-3, a cink és a réz terén adódhatnak még hiányok, ezekre részben a vegyes, változatosan összeállított menü, részben a szükség szerint és gondosan kiválasztott étrend-kiegészítő(k) lehet(nek) a válasz. Emellett érdemes rendszeres orvosi kontrollra is járni, az esetleges hiányállapotok időben történő kiszűréséhez. Ugyanez természetesen a mindenevőkre is alaposan ráférne, senki sem dughatja homokba a fejét.

Viszlát tejes kávé, bye bye tojásos omlett!

Aki már felnőtt és képes megfontolt döntést hozni a saját élete felett, egészséges, nem várandós, nem szoptat, nem áll orvosi gyógykezelés alatt, az saját felelőssége szerint dönthet a vegán étrend mellett is, de ismernie kell annak a nehézségeit, a fentebb csak röviden ecsetelt hátrányait is. Kellően elfogadónak, rugalmasnak kell lennie saját maga iránt, hiszen ez az étrend, ami (nem lehet eleget hangsúlyozni) egyben életmód is, számos lemondással jár.

Különösen, ha nagy a váltás a korábbi mindenevő étrendhez képest: viszlát tejes kávé, bye bye sajtos-sonkás pizza, baconnal bélelt hamburger, tojásos omlett és társaik! A kihívás része, hogy – legalábbis kezdetben – sokkal több időt, energiát jelent majd a bevásárlás, a főzés, az új receptek felkutatása, kipróbálása és tökélyre fejlesztése. Emellett állni kell a lesajnáló, kritikus tekinteteket a nyilvános étkezéskor... Mert mint említettem, a tolerancia nem mindenhol érvényesül.

Talán pont ez a fajta, embert próbáló, bár számos új tapasztalattal és egészségügyi előnnyel is megspékelt étrend okozta önbizalom-növekedés, nem ritkán túlzott magabiztosság okozza azt a fajta agressziót, felsőbbrendűség-érzetet, amit néha (és most hatalmas tisztelet a nem kis számú kivételnek) a vegánok részéről tapasztalunk? Lehet...

Mindenesetre legyen béke!

És akkor itt meg is állnék, mert nem célom az indulatokat szítani, pusztán rávilágítani erre a nem kívánt tendenciára is. Ellenben fontos, hogy meglegyen minden oldalról a kellő rugalmasság, elfogadás és az egymás iránti tisztelet, és mindegy, hogy húst vagy babot eszik valaki, esetleg vegyesen mindkettőt (itt a mindenevő, a vegán és a szemi-vegetariánus/flexitariánus hívőkről van szó).

• Ne bélyegezzünk meg, vagy akarjunk megtéríteni másokat, ha másképp étkeznek, mint mi! Se azt, aki húst (is) eszik, se azt, aki nem!
• Nem vagyunk egyformák, és nem mindenkinek való (akár egészségügyi, akár komfort szinten) ugyanaz az étrend. Az egyértelműen káros, ha a szélsőségek felé indulunk el – és ez nemcsak a saját, de a környezetünk egészségét is veszélyeztetheti. De hasonlóan árt, ha nem a saját egyéni igényeink, szükségleteink alapján, hanem csak trendből, divatból alakítjuk ki az étrendünket.
• Ha szemezünk a vegán étrenddel, kezdjük tudatosan: orvosi kivizsgálás, dietetikai konzultáció, alapos utánajárás... Ne az önjelölt szakik, guruk határozzák meg, mi jó nekünk!
• Ha gyerekünk van, várjunk még egy kicsit, amíg felnő, és amikor már maga tud dönteni arról, hogy milyen étrendet szeretne követni. A saját hitvallásunkat ne erőltessük rá! Főzhetünk, süthetünk nekik akár vegán recepteket is, de összességében ne száműzzük az étrendjükből az állati eredetű ételeket sem!
• Ha pedig húsevők vagyunk, már azzal jól járunk mi is, a Föld is, ha mondjuk, csak heti pár alkalomra szorítjuk a húsfogyasztást, és növeljük a halevés gyakoriságát.

És akkor pontosan miről szól a veganuár?

A vegán és a január szavakból eredő kifejezés mögött egy mozgalom áll, amelynek célja, hogy minél többen megismerjék és megszeressék a vegán konyhát. Ebben idén magyar vegán youtuberek is részt vesznek. A karácsonyi, szilveszteri lakomák után a legnagyobb húsevők is profitálhatnak ebből. Ettől még nem lesznek vegánok, vegák, de a több zöldség, gyümölcs, a változatosabb étrend és az új alapanyagok csak előnyükre szolgálhatnak.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.