A zabtej lesz az új tej alternatíva

Mindenféle magvaktól mentes, laktózmentes és az előállításától függően talán még glutén mentes is lehet a zabból előállított ital. Persze már korábban is hallottunk róla és nincs benne újdonság, hiszen ugyan úgy víz az alapja, mint a mandulából, a kókuszdióból, a kesudióból, a szójából, a rizsből vagy a kenderből készült italoknak, de míg hazánkban inkább ezek terjedtek el nagy számban, addig nyugaton egyre inkább a zab hódit.

Ennek oka pedig nem más, mint hogy kétszer annyi a rosttartalma, mint a többi növényi tejnek, csészénként 4 gramm fehérjét tartalmaz, és amellett, hogy a mogyoróalapú tejeknél kevesebb zsírral és kalóriával rendelkezik, azok is fogyaszthatják, akik allergiásak a mogyoró- és diófélékre. Állaga sokkal krémesebb és sűrűbb, íze pedig alapból kicsit édeskés a zabban előforduló természetes cukor miatt. Ha nem otthon készítik áztatással a zabtejet, akkor a bolti termékeknél mindig olvassák el a címkét; ne vigyenek be feleslegesen hozzáadott cukrokat a szervezetükbe.

Ez a gyökérnövény minden asztalon megtalálható lesz

Ha a céklára gondolnak, elsősorban biztos, hogy a jó magyar cékla savanyúság jut az eszükbe, amit a nagymamák nagy műgonddal pakoltak dunsztos üvegekbe, és egy-kettő mindig ott figyelt a kamra polcán. Mostanában azonban egyre több hazai étterem és biszto étlapján feltűnik, sütve, főzve, pürésítve; vagy a reggeliző helyeken, mint zöldség és gyümölcslevek alapja. Sőt olyan kifőzdékben is találkoztunk már vele sült köretként, ahol eddig a zsírban sült krumpli volt a favorit.

Szóval a cékla teret hódít. Mivel magas a cink és a káliumtartalma ezért erősíti az immunrendszert, csökkentheti a keringési problémákat, férfiaknál segít megőrizni a prosztaták egészségét. Bár a legtöbben nyers és párolt változatban is korlátok nélkül ajánlják a fogyasztását, tapasztalatból tudjuk, hogy a túl sok nyers céklasaláta egyáltalán nem kedvez a gyomornak.

A céklát a séfek is előszeretettel használják, hiszen gyönyörűen megszínezi az ételeket, íze pedig jól párosul a diófélékhez, az érlelt lágyabb sajtokhoz, pürésítve pedig jól passzol a sült húsokhoz.

Egyre több lesz az ázsiai és tengeri élelmiszer

Az ázsiai élelmiszerboltokban már jó pár éve kaphatóak ezek a különlegesnek számító élelmiszerek, és azok, akik egyébként is szeretik a kínai-, koreai-, japán-, vagy vietnámi konyhát szinte nap mint nap fogyasztják őket, de a hagyományos háztartásokba még nem igazán jutottak be. Pedig a dél-koreai kimchi – bár csípősebb, mint amit az európai ízlés megszokott – nem is áll olyan távol a magyar savanyúságoktól, hiszen sóban, fűszerekben, paprikapasztában erjesztett kínai kelről van szó, ami remek kísérője lehet akár egy sűrű marhapörköltnek is. És amellett, hogy nagyon egészséges, még UNESCO világörökségi tag is.

Bár a nori, vagyis a szárított algalap nem ilyen híres, de jól beiktatható például egy 160 grammos diétába, ahol ajánlott a napi ötszöri étkezés és a kevés szénhidrát. A hajszálvékony, enyhén sós algalapocskák remek rost-, vitamin-, ásványianyag- és fehérjeforrások, viszont a jódtartalmuk magas lehet, arra figyelni kell.