Nem árulok el nagy titkot: nem karácsony három napján hízunk meg, hanem már az azt megelőző időszakban. Sőt, akár fogyhatunk is, én például hajlamos vagyok erre. Ráadásul évről évre más és más lelki- és családi állapotban vagyunk. Így, ha már nincsenek nagyszülők, akkor a családi ebédek, vacsorák, sütizések sora is megcsappan. Szó, mi szó nem mindenkinek a hízásról szól az adventi ünnepkör, de azért a többség mégis ezzel küzd. Talán még időben vagyunk, hogy legalább 1-2 kiló felszedését megelőzzük. Ne legyenek túl nagy illúziónk azért! Már ez is nagy eredmény.

Mik lehetnek a veszélyzónák és a kritikus helyzetek, ételek?

A karácsonyi díszek, dalok egyre korábbi felbukkanása miatt idén sem csak decemberre tehető az adventi hízókúra kezdete. Emiatt kicsit el is vagyunk csúszva a totális prevencióval, de azért még van idő arra, hogy felismerjük, mikor kell egy kicsit tudatosabbnak lenni az étkezés terén. Márpedig bőven akad alkalom a nassolásra, iszogatásra, eszegetésre az adventi vásárokon, a plázákban, az élelmiszerboltokban megbúvó karácsonyi akciók és kóstoltatások során, az egymásnak kilincset adó családi/baráti/céges/iskolai Mikulás-összejöveteleken, majd a szinte rögtön ezeket követő céges/baráti karácsonyi vacsorákon, bulikon, hogy aztán az egészet legvégül a (legalább) háromnapi karácsonyi trakta kövesse. Addigra lehet, hogy már abszolváltuk is a téli úszógumik felszedését és szilveszterre már csak aggódva figyeljük a gardróbot...

A kockázatforrások listája meglehetősen hosszú

A negédes forralt bor, a krampampuli, a krémesebbnél krémesebb és mindenfajta téli depresszióra gyógyírt nyújtó forró csoki, az év végi hajrában stresszoldóként „elolvadó" Mikulás-csokik, a fára szinte fel sem kerülő szaloncukrok, a degeszre tömött gyomorba még pont beilleszkedő bejgli- és zserbóhegyek után nem csoda, ha egyre nehezebb begombolni a nadrágot, magunkra rángatni a szoknyát, ruhát. Pláne, ha mellette még az amúgy rendszeres edzéseink is kárát látják a sok meghívás, esti program és az ajándékok utáni rohanás közepette.

Tippek, trükkök

Mint mindig, most sem tanácsos a mindent vagy semmit elvet követni. Ha megpróbálunk elkerülni minden adventi gasztroörömöt, az könnyen visszaüt. Egyszer csak nem bírjuk tovább és nehéz lesz megállni, hogy ne toljunk magunkba minél többet a fenti listából. Egészen egyszerűen ezek is részei az ünnepnek. Nyáron nem kívánjuk, nem is esne jól. Most van itt a helye. Csak nem mindegy, mennyire engedünk a kísértésnek. Éppen ezért nem árt kicsit odafigyelni.

A nassolnivalót építsük be a heti menübe!

Bármily hihetetlenül is hangzik, ha előre betervezzük a kihagyhatatlannak tűnő cukorforrásokat és nem pluszban esszük-isszuk őket, hanem mondjuk a vacsoránk felét vagy éppen az uzsonnát váltjuk ki egy-egy adaggal (az adventi vásáron, a baráti találkán, vagy a céges vacsorán), akkor máris megspóroltunk valamennyi felesleges energiát. Persze ebből nem kell rendszert csinálni, de ilyenkor így tudunk egy kicsit csalni.

Optikai tuning

Az ünnepi lakomák során próbáljunk kisebb tányért használni, hogy a kevesebb étel is nagyobbnak tűnjön! A svédasztalos vacsorákon egyszerre csak kevesebb ételt halmozzunk fel, és inkább menjünk egy újabb kört! Meglehet, hogy már nem is lesz szükség a repetára, mert már jóllakunk addigra, míg odajutottunk. A süteményeket vágjuk kisebb szeletekre, kockákra, így úgy érezhetjük, hogy többet ettünk, de valójában mégsem (persze nehéz becsapni magunkat, de a lassabb és alapos rágással is célt érhetünk).

Figyeljünk a folyékony kalóriákra!

A forralt bor és a forró csoki könnyen csúszik, de azért ezeket nemigen számíthatjuk be a napi folyadékmennyiségbe, hiszen energiadússágukat tekintve már inkább ételnek számítanak. Próbáljunk ki új recepteket, amikben a kevesebb cukrot több fűszer és gyümölcs ellensúlyozza, avagy a forró csokit bögre helyett inkább csészében élvezzük! Ja, és persze étcsokit válasszunk, de erről lesz még szó máskor!

Ne essünk pánikba!

Igen, lesznek olyan étkezések, amiket egy kicsit túlzásba viszünk, és biztosan nem vallanánk be még a legszigorúbb dietetikusnak sem (amúgy a dietetikus is csak ember, megértené). Ilyen előfordul. Ettől függetlenül másnap ne kezdjünk léböjtbe, nulldiétába, mert sokkal rosszabbul jövünk ki majd az egészből. Persze fontos, hogy a rá következő napokban kicsit visszavegyünk az arcunkból, vagyis abból, ami bekerül oda. Pár példa: néhány burgonya-, rizs-, tésztaköretet cseréljünk sült, főtt zöldségre, salátára, válasszuk a csökkentett zsírtartalmú ételeket (pl. sajtból, húsból), és tegyünk félre ínségesebb napokra az ekkor kapott csokikat, nassolnivalókat! Ja, és az sem árt, ha a karácsonyi asztalhoz sem éhesen ülünk oda: ne hagyjuk ki az ebédig-vacsoráig következő étkezéseket, legfeljebb azok legyenek kicsit könnyebbek!

+1 tipp

Azért nem lehet megúszni a mozgást sem, ha formában szeretnénk maradni a szilveszteri bulira, koccintásra vagy éppen a jól megérdemelt karácsonyi wellnessezésre. Ha nem sikerül tartani a korábbi edzéseket és egyben letolni egy hatvan perces órát, jó hír, hogy akár több, kisebb részletben is beiktathatjuk a mozgást a mindennapjainkba (akár 10-20 percekre lebontva, otthon vagy az irodában is akár). A sok kicsi összeadódik, ráadásul még a téli ború és az év végi munkahajrá is elviselhetőbbé válik, ha (látszólag) gyakrabban mozgunk. És akkor még nem is beszéltünk a klasszikus téli sportokról, amikhez nem árt némi hó, de akár egy laza sétával is aktivizálhatjuk magunkat.

(Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.)