Az igazi Balaton-rajongók szerint ősszel a legszebb a tó és a környéke. Nincs tömeg és kánikula, a levegőben must illata terjeng, és az idő is kellemes a kirándulásokhoz és a borteraszokon ücsörgéshez. Az alábbiakban néhány olyan úti célt és programot gyűjtöttünk össze, ami segít megismerni a tó őszi arcát, miközben néhány igazi rejtett kincset is felfedezhetünk.
Tanúhegyek, kápolnák, kilátók és borok
Ha túraútvonalat keresünk, szinte lehetetlen mellényúlni a Balaton-felvidéken. Kis túlzással kijelenthetjük, hogy bármerre indulunk, gyönyörű lesz a kilátás, a szintkülönbségek pedig sehol nem olyan nagyok, hogy a fáradtságtól ne tudjuk élvezni a kirándulást.
A Badacsony, a Tapolcai-medence legmagasabb, 437 méter magas tanúhegye már önmagában megér egy kirándulást. Szőlősorok, borozók és villák között vezet fel az út a tetőre, és, ha nem csábulunk el idő előtt egy pohár borra, egy félórás kaptató után már a Rózsakőről csodálhatjuk a panorámát. A hét éve újjáépített, 18 méter magas Kisfaludy-kilátó miatt megéri felsétálni a bazalthegy tetejére, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Szent György-hegyre, a Gulácsra és a Csobáncra, de még a déli part dombjai is közelinek tűnnek. Az építmény egyébként már önmagában izgalmas látványosság: fenyőből és acélból készült, forgástest formájú, és mind a hat emeletén pihenőket alakítottak ki.
Persze, a Badacsony még számos látnivalót rejt. Ha van idejük és kedvük egy hosszabb kiránduláshoz, keressék meg a XIII. században alapított pálos kolostor romjait és a Klastrom-kutat az erdőben, vagy a hegy tomaji oldalán a 2014-ben bazaltkövekből épült, különleges Szent István király-kápolnát. Ha Badacsony felé jönnek vissza, ugorjanak be a ma irodalmi emlékmúzeumnak is helyet adó, 1795-ben épült paraszt-barokk stílusú Szegedy Róza Házba, és a szomszédos Ürmös Borozóba is, ahol erős, fűszeres ürmös bort lehet kóstolni.
A szomszédos tanúhegy, a Szent György-hegy és a jellegzetes, akár 30-40 méter magas bazaltorgonák 3-4 millió éve, vulkáni tevékenység során jöttek létre. A forró láva kihűlése közben kialakult oszlopokat az időjárás formálta tovább. Több út is vezet a hegytetőre és a különleges orgonákig. Mi a Raposkától induló tanösvényt ajánljuk, ahol tündérmesébe illő utakon, a hegyoldalba vájt, kényelmes sétát biztosító lépcsőkön juthatunk egyre feljebb, miközben a hegy növény- és állatvilágával is megismerkedhetünk. Megpihenni a hegymagasi oldalon érdemes, ahol a barokk Lengyel-kápolna melletti padon az őszi Balatont is megcsodálhatjuk. És mielőtt megtöltenénk kulacsunkat az Oroszlánfejű kútnál, megnézhetjük azt is, hogyan alakul a felújítás alatt álló Tarányi présház.
Kövek és tengerek a Káli-medencében
A földöntúli tájat idéző, Zánka és Monoszló között található Hegyestű egykor szintén vulkánként működött, amelynek ma gyakorlatilag a belsejében sétálhatunk. A hegy északi oldala a bányászat áldozata lett, de közben felszínre kerültek az évmilliókkal ezelőtt megszilárdult, sokszögletű bazaltoszlopok is.
Ma egy geológiai bemutatóhelyet találunk itt a környék köveiből berendezett kiállítással és a hegy lábánál egy szabadtéri kőtárral. A rövid sétával elérhető csúcsról belátható az egész Káli-medence a környező hegyekkel együtt, amelyek beazonosítását egy panorámatérkép segíti.
Nyitvatartás: november 12-ig 9-től 17 óráig, ezt követően március közepéig zárva tart.
Belépő: felnőtteknek 700, gyerekeknek 400 forint
A Káli-medence másik híres geológiai képződménye a Mindszentkálla és Szentbékkálla közötti Kőtenger, amit a két falut összekötő útról lekanyarodva, vagy a szentbékkállai temetőtől indulva tudunk megközelíteni.
A területet a Pannon-tenger üledékéből felszínre került hatalmas sziklák borítják - olyan érzésünk támad itt, mintha előttünk óriások hajigálták volna szerteszét a köveket. Kötelező szelfi- és fotóhelyszín az Ingókő, amely nem más, mint egy hatalmas kőtábla, ami megbillen, ha a végére állunk.
Ahová nem kell túrabakancs
Nem kell mindenáron hegyet mászni ahhoz, hogy élvezzük a balatoni őszt. A badacsonyörsi Folly Arborétumban gyönyörű, több száz éves fák alatt sétálgathatunk, és ha akarjuk, innen csodálhatjuk a párás, őszi balatoni naplementét is. A 3,6 hektáros, a Kisörsi-hegy déli oldalán található arborétumot dr. Folly Gyula alapította több mint száz évvel ezelőtt. Ma a Folly-család negyedik generációja gondozza a helyet. (Folly Rékával készült interjúnkat itt olvashatja.)
Nyitvatartás: hétfőtől csütörtökig 8 és 17 óra között, pénteken és szombaton 8 és 18 óra között, vasárnaponként 8-tól 17 óráig
Belépő: felnőtteknek 1200 Ft, nyugdíjasoknak és tanulóknak (6-18 év) 700 Ft, családi (2 felnőtt+ 2 vagy több tanuló) 3000 Ft
A Tihanyi Bencés Apátság a Visszhang-dombról őrzi a Balatont és a Tihanyi-félszigetet. Ősszel már nem reménytelen parkolóhelyet találni a közelben, így a magaslaton álló épülethez egy rövid sétával is el lehet jutni. Azt mindenki tanulta történelemből, hogy az apátságot I. András alapította, és, hogy az 1055-ös alapítólevél az első magyar nyelvű írott emlékünk. De ha ennél többre is kíváncsiak, akkor a barokk templom és az alapító király sírját rejtő altemplom meglátogatása mellett érdemes benevezni egy élménytúrára is, amit a bencés szerzetesek vezetnek. Szuvenírként pedig az apátsági kézműves sörök közül vihetnek haza néhány palackot.
Nyitvatartás: október 31-ig hétfőtől péntekig 10 és 17 óra között, vasárnap 11.15 és 17 óra között.
Belépő: 1200 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 700 Ft, családi jegy 3200 Ft
A Balatont ugyan nem láthatjuk, de túrafelszerelés nélküli andalgáshoz az egyik legjobb helyszín a veszprémi Séd-völgy sétaútja. A Séd-patak 60–80 méter mély völgyet vágott a dolomit fennsíkba, egyik kanyarulatába pedig a veszprémi Várhegy és folytatása, a Szent Benedek-hegy nyúlik be. A hivatalosan Veszprémvölgy, Kolostorok és kertek nevet viselő látványosságnak több állomása van. A Püspöki pihenő, a veszprémvölgyi apácakolostor és a Szent-Katalin-zárda romjai, a játszóterek, a hegy- és falmászók gyakorlóhelyeként ismert dolomit sziklák mellett sétálva megelevenedik a város gazdag történelme. A legyalogolt kalóriákat többek között a Miklós utcai Fricska Étteremlakásban pótolhatjuk.
Irány a déli part!
Míg az elmúlt időszakban az északi part kapott nagyobb figyelmet, egyre inkább érdemes a déli parttal is alaposabban megismerkedni. Programokban, télen is nyitva tartó helyekben itt sincs hiány, a balatoni panorámát pedig az északi part tanúhegyei teszik felejthetetlenné.
A déli part egyik ikonikus nevezetessége a balatonboglári Várdombon magasodó, 15 méter átmérőjű Xantus János Gömbkilátó. Ipartörténeti emlék is: a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat dolgozói készítették az ötvenes évek elején, tervezője pedig Kádár István mérnök volt. Érdekesség, hogy a kilátó megjárta a brüsszeli világkiállítást is, Balatonboglárra pedig a hatvanas években került. 2012-ben újították fel, előtte évekig nem lehetett látogatni, mert balesetveszélyes volt. Erős szélben egyébként akár több métert is kilenghet, de nyugalom, a szerkezete rugalmas, képes elnyelni a szél energiáját.
Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között, hétvégén 10-től 19 óráig
Belépő: felnőtteknek 300 Ft, gyerekeknek 250 Ft
Aztán ott van a 231 méteres dombon magasodó fonyódi Várhegyi Széplátó, ami egy Árpád- kori földvár maradványaira épült. A kilátó csaknem 21 méter magas, az antennatartó árbóc pedig 48 méteres. Ha szép az idő, a Balaton teljes nyugati és középső medencéje belátható innen. A kilátót körbeölelő erdőben túrázhatunk, lent pedig játszótér és tűzrakóhely is várja a kirándulókat.
Nem a parton van, de megéri a kitérőt a somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely is, ahova Lengyeltóti felé autózva érkezünk meg Fonyódról. Először a modern, interaktív kiállítást ajánlott megnézni, ahol képernyőket simogatva, fejhallgatóval a fülünkön kerülünk közelebb a lovagkirályt övező legendákhoz, és a helyhez, ami egykor az ország egyik legfontosabb közigazgatási központja volt.
Itt megtudhatjuk, hogyan nézhetett ki egykor az I. (Szent) László király által alapított, kupavár-hegyi bencés kolostor, de a kiállításon az is kiderül, hogy miért pont itt épült meg a komplexum.
A monostort nem kímélték a történelem viharai, többször is átépítették, míg a 16. században elfoglalták a törökök. Bár sok lépcsőt kell hozzá megmászni, de nagyon kellemes erdei sétával közelíthetjük meg a műemléki területet és a mellé épült kilátót. Azt, hogy valójában milyen monumentális épületegyüttes állhatott itt régen, a 30 méter magas kilátóból lehet igazán jól belátni.
Nyitvatartás: október 31-ig 9-től 17 óráig, november 1. és március 14. között 10-től 16 óráig.
Belépők a látogatóközpontba és a romterületre: felnőtt 1200 Ft, diák és nyugdíjas 600 Ft, családi (2 felnőtt és két 14 év alatti gyermek) 2500 Ft. Bankkártyával nem lehet fizetni.
Vízre szállás és vízben ázás
Amíg az időjárás megengedi, kár kihagyni az őszi vitorlázást. Ősszel jóval olcsóbban lehet hajót bérelni, mint a csúcsidőszakban. Bár a kapitányt meg kell fizetni, ha egy nagyobb társasággal hajózunk ki, az élményt megúszhatjuk fejenként 2-3 mozijegy árából is. Az árakról a balatoni kikötők adnak felvilágosítást.
Egy őszi balatoni barangolás legkellemesebb záróakkordja azonban mégiscsak egy termálfürdőzés lehet. Ha csak egy fürdő fér bele a programba, legyen az a messze földön híres Hévízi-tó, ahol a mínuszokban is meleg vízben áztathatjuk magunkat. A Hévízi-tavat hideg és meleg vizes források táplálják, így a víz egész évben tökéletesen alkalmas a fürdésre, még télen sem csökken 22 fok alá a hőmérséklete.
A tó vizének gyógyító erejét már az ókori rómaiak is ismerték és értékelték. Azóta pedig bebizonyosodott, hogy kénes, enyhén radontartalmú vize kalciumban és magnéziumban gazdag, és tényleg gyógyír sokféle mozgásszervi és reumatikus panaszra. Egyhuzamban azonban 20-30 percnél többet nem ajánlott eltölteni a vízben. Ha nem szeretnénk egész nap a tóban úszkálni, Festetics Fürdőház modern wellness részlegében szaunázhatunk vagy annak jakuzzijában lazulhatunk.
Nyitvatartás: 9-től 18 óráig, a téli időszakban 9 és 17 óra között.
Belépő: Sokféle jegytípus közül lehet választani az itt töltött idő és a zárásig hátralevő idő függvényében. Bővebb információt itt talál.
Nézzék csak, mindezt drónfelvételeken is megmutatjuk:
Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.
Tudsz egy jobb helyet, mint amit mi ajánlottunk? Vagy még több inspirációra vágysz? Mutass egy jó helyet, találj egy még jobbat itt: hellomagyarország.hu (x).