Egy török közmondás szerint a kávénak olyan feketének kell lennie, mint a pokol, olyan erősnek, mint a halál és olyan édesnek, mint a szerelem. Az édességet illetően azért vitatkoznék, de ez is csak azt mutatja, hogy kevés intenzívebb aromájú és egymással ellentétesebb megítélésű italunk van, mint a kávé. Naponta több milliónyi csészével fogy belőle világszerte, ráadásul ahány nemzet, szinte annyi szokás, hagyomány kötődik hozzá. Több azonban, mint egyszerű agyserkentő ital, már-már egy külön vallás, filozófia, kultusz.

Meginni egy csésze kávét...

Sok mindenről szólhat ez az egyszerűnek tűnő gesztus. Első/titkos/rapid/sokadik randi, baráti beszélgetés, munkahelyi értekezlet, a napi sajtó olvasásának kötelező kelléke, ejtőzés a családi ebéd után, stresszes vizsgaidőszak, vagy csak éppen az édes semmittevés, álmodozás egyik (fő) momentuma. Az, amivé mi tesszük. A gyorsan felhörpintett, égetően forró kortyoktól a szinte luxus jellegű élményt kínáló barista-alkotások között igen széles a repertoár.

Kövessük és ismerjük meg a helyiek szokásait!

De nem csak a mindennapjaink, az utazásaink során is kiemelt helyet foglal el egy jó kávé, amit egy kellőképpen megválasztott, lehetőleg tökéletes kilátással, de minimum idilli hangulattal jellemezhető helyszínen fogyasztunk el, s akár meg is örökítünk. Így máris kicsit közelebb érezhetjük magunkat az ott élőkhöz, hiszen úgy isszuk a kávét, ahogy ők szeretik. Már ha valóban ki is próbáljuk a helyi pörkölési, elkészítési, ízesítési szokásokat. Érdemes.
Ha szeretnénk egy jó kávét inni, azért érdemes útra kelni, ne elégedjünk meg a hotelszoba kínálatával (még a végén csalódás lesz a vége)!

Mondd meg, hogy iszod, megmondom, hol laksz!

A legtöbb szálláshelyen, tisztelet a kivételnek, a reggeli svédasztal kávéfelhozatala sem mindig feltétlen a legjobb aromájú, legalábbis tapasztalataim szerint a turista árfekvésű (nem exkluzívabb) hotelekben ez a helyzet. Nyilván nagy mennyiségben vagy az automatából kinyerve nem várható ötcsillagos élmény, de attól még fel fogunk ébredni, nem kétség. No, persze nem is feltétlenül csak az árfekvés határozza meg a jó kávét, hiszen a kávébab fajtája, a pörkölés, a főzés jellege, és a további ízesítés mind fontos kellék ehhez. Még így is előfordulhat, hogy nem ízlik, egyszerűen azért, mert máshoz vagyunk hozzászokva.

Nem várt, de mégis pozitív csalódás lehet, hogy az olasz kávét tej nélkül is meg tudjuk inni, legalábbis a reggelire ivott, szinte kötelező jellegű cappuccinót leszámítva. A nap további részeiben ugyanis az olaszok már csak eszpresszót hörpintenek fel, nem is egyszer. A mennyisége egyszerre bár nem sok, de az ereje annál inkább.

Ha pedig valami édesebbre vágynánk, az itthon megszokott jeges (vagyis vaníliafagylalttal bolondított) kávénkat Itáliában caffé affogato néven kérjük, mivel az ice caffé esetében szó szerint csak hideg kávét kapunk egy kisebb jégheggyel, legalább is volt már rá példa saját utazásaim során. A tejes kávét kedvelők bizton megtalálják számításukat a francia, spanyol vagy éppen a német desztinációkon is. Az édes szájúak pedig várhatóan nem hagyják ki, hogy az osztrákok mézzel ízesített melange-át hazaérkezve az otthoni kávékultúrájukba is beépítsék. Török kávét pedig Törökországnál közelebb is kóstolhat, nem máshol, mint az újratöltött Szarajevó valamelyik karavánszerájában.

Amikor pedig nem tudjuk eldönteni, hogy felpörögni, vagy lelazulni szeretnénk-e jobban, szinte minden nemzet esetében megtaláljuk az alkoholos variációkat is, elég csak az írek kedvencére gondolnunk.

Legális tunning: a koffein

Akik tartanak a koffein gyorsan felpörgető, de a zöld vagy fekete teához képest hamarabb le is csengő hatásától, az amerikai vidékek hosszú kávéitól nem fognak fejre állni, és naponta valóban több bögrényi fekete levest is megihatnak minimális pulzusemelkedéssel. Bár a kávés csészék/bögrék számát tekintve továbbra is a skandinávok viszik el a pálmát, az USA-beliek koffeinigényét jobbára mégis a kóla fogyasztása elégíti ki.

Ez persze ízlés dolga is, de a cost/benefit elemzést követően minden tekintetben a kávé kerül ki győztesen. Hiszen ma már egyre több, meglehetősen nagy elemszámú tanulmány bizonyítja a rendszeres kávéivás jótékony hatásait is. Az persze még korántsem biztos, hogy a különböző betegségek kockázatának csökkentéséért a kávé koffeintartalma a felelős, sokkal valószínűbb, hogy a benne található különféle antioxidáns vegyületeknek köszönhető a kávé egyre jobb hírneve. Már csak emiatt is tegyük félre a kólát és mértékkel, de hódoljunk a kávénak!

A mérték egészséges felnőttek esetében 300 mg-ot jelent, ami kb. 3 csésze eszpresszóval egyenértékű.

Kivéve persze, ha valaki ténylegesen koffeinérzékeny, várandós, szoptat, vagy csökkenteni célszerű a vérnyomását. Ha bár érdekes módon a szívbetegeknek sem tiltott a kávé, de részükre a fogyasztását célszerű a kezelőorvossal egyeztetni, nehogy felesleges legyen a vérnyomáscsökkentő vagy pulzusszabályzó gyógyszer szedése. Részükre az illúzió és az íz a koffeinmentes vagy csökkentett koffeintartalmú kávéval még mindig elérhető.

Aki pedig megunta a meleget, vagy új ízekre vágyik, annak Japánban a helye, ahol a hidegen csepegtetett kávé dívik. Az biztos, hogy ez az itthon is egyre terjedő slow food mozgalomhoz nagyon illik, ámbár a rohanó életvitelünk mellett ez a trend nem fog egyhamar az átlagpolgárok életébe is begyűrűzni.

Minőség a mennyiség felett

Egy valamit azonban fogadjunk meg, még ha nem is tesszük le voksunkat más nemzetek, népek kávékultúrája mellett: a 2 az 1-ben és a 3 az 1-ben típusú kávéporokat és a hasonló jellegű, tasakos cappuccinóporokat a saját egészségünk érdekében a polcon hagyjuk (ahogyan a túlcukrozott, tetrabrick vagy poharas kiszerelésű, hűtött kávéitalokat is). A krémes habért és a tejes állagért felelős tejpor és egyéb kávékrémesítők ugyanis, ha nem is nagy extrém mennyiségben, de teljesen vagy részlegesen hidrogénezett zsírsavakat tartalmaznak.

Ezekről pedig ma már tudjuk, hogy hosszú távon, rendszeres fogyasztás mellett az emelkedett vérzsírszint mellett az érelmeszesedésért is felelnek. Persze nyilván nem egy-egy alkalmat követően történik mindez, de ha a gyorsaságot é a praktikumot helyeznénk az előtérbe, inkább vigyünk magunkkal az útra sima instant kávét (ami valódi, főzött kávéból készül, és mást nem tartalmaz), illetve kávétejszínt (nem, nem a kávéfehérítő port és egyebeket), amit hűtés nélkül is bepakolhatunk a táskába (ámbár a reptéri átvilágításkor ez is a folyadékok közé sorolandó).

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.