Ha Bordeaux városára gondolunk, első és talán még második pillanatban is a város borai jutnak az eszünkbe. Vagy a 2016-ban nyitott interaktív bormúzeuma, a Cité du Vin, amit tavaly mi is bejártunk, miközben hagytuk, hogy úgy hasson minden érzékszervünkre, ahogy azt ők eltervezték. Ugyanakkor a dél-franciaországi település történelme olyan sokrétű, hogy azt legalább egyszer alkohol nélkül is érdemes alaposan feltérképezni - ehhez ajánlunk most helyeket.
De előbb egy kis történelem
A kelták által i.e. 3. században alapított város száz évvel később vált a Római Birodalom részévé, de a további évszázadokban több nemzet is uralma alá hajtotta. Az 5. században például a gótok, később a frankok, majd az arabok foglalták el a települést. A 12. században angol uralom alá került, és háromszáz éven keresztül így is maradt. Ez volt a fellendülés időszaka Bordeaux-nak, az egyetemet is ekkor alapították. Azonban a város két legszebb erődítménye a Chateau de la Trompette (Trombita vár) és a Chateau du Há már a 15. század derekán épült, amikor a város francia kézre került. A 16. és 17. században Bordeaux a francia humanizmus központjává vált, de a gazdasági hanyatlást így sem kerülhette el, mivel itt is ugyanúgy dúltak a vallásháborúk, mint az ország többi részén. A 18. század azonban változást hozott; a város elkezdte kihasználni kikötővárosi minőségét, ami végül tengeri kereskedelmének virágzásához vezetett.
A francia forradalom ideje alatt azonban hullámvölgybe került, majd Robespierre vezetése alatt rettenetes megtorlásban részesült. Napóleon uralma alatt kontinentális zárlatot rendeltek el a városban, mely a nagy hanyatlás előjele volt, tekintve, hogy Bordeaux bevétele főként a tengeri kereskedelemből származott. A világháborúk idején Bordeaux volt a francia kormány ideiglenes székhelye, egészen addig, míg a várost el nem foglalták a német csapatok, hogy tengeralattjáró bázist telepítsenek. A háborút a város viszonylag kevés rombolással vészelte át. Ennek köszönhetően legtöbb építészeti remekműve és vallásos épületeinek nagy része sértetlenül megmaradt az utókor számára.
Ilyenek például a Szent András katedrális, mely a 11. században épült, a 15. századból származó Szent Mihály Bazilika, a 12. századi Sainte-Croix templom és a Szent Péter templom, vagy a történelmi Port de la Lune kikötő, mely az UNESCO történelmi műemlékei közé tartozik.
De olvasóinknak azt ajánljuk, hogy ne hagyják ki a helyi borok megkóstolását sem, ha már a történelem a fejünkbe szállt. És erre a legjobb alkalom a június 14. és 17- közötti Bordeaux-i Borünnep, amelyet két évente rendeznek meg a Garonne folyó jobb oldali rakpartján. A látogatók miközben bejárják a több mint 2 km hosszú borutat, a bordeaux-i és aquitaine-i borok ízvilágát is felfedezhetik. Esténként tűzijáték, fény- és hangjáték, valamint koncertek várják az érdeklődőket, az asztalokon pedig olyan helyi különlegességeket kóstolhatnak, mint az Arcachon-öböl osztrigája vagy a Baszk vidék finom sonkái.
Próbáltak már vízen járni?
Pedig Bordeaux-ban kis túlzással megtehetik. A világ legnagyobb tükörfelületű medencéje ugyanis a város impozáns Palais de la Bourse épülete előtt nyújtózik. A Miroir d´Eau egy 3450 négyzetméternyi sekély, fekete gránit medence, ami egyfajta szökőkút, de mégsem. A „víztükröt" minden fél órában leengedik, majd újratöltik, illetve minden 23. percben három percre ködszerű vízpára tölti meg a teret; így meleg nyári napokon szórakoztató felüdülést nyújt a helyieknek, a turistáknak és a fotósoknak egyaránt.
Bordeaux városáért egyébként a brit uralkodó, Erzsébet királynő is rajong. Mikor legutóbb ott járt, azt mondta róla, hogy ez a város az elegancia esszenciája. Akár igaz is lehet, hiszen belvárosa annyira eredeti módon sugározza magából a 18. századi pompa harmóniáját, amilyet máshol Európában nehezen találni.
És hogy önök miért fogják szeretni Bordeaux-t?
Például a konyhájáért. Bordeaux olyan világhírű specialitások hazája, mint a már említett Arcachon-öbölben halászott osztriga, a híres pauillac-i bárány, amely a folyó bal partján elterülő Médoc szőlőtermő régió vidékén legelészik, vagy a cépes de Bordeaux, ami Franciaország egyik legfinomabb vargánya gombája. De ízletes málnát és spárgát is termesztenek, valamint kacsát tenyésztenek az étlapokon csak fenséges magret de canard néven emlegetett kacsamellért.
Ugyanakkor a művészetkedvelőket is bátorítjuk, menjenek és nézzék meg a Musée des Beaux Arts (Szépművészeti Múzeum) épületét, amelynek állandó kiállítása a legnagyobb mesterek munkáit mutatja be. Akik pedig a modernebb dolgokért vannak oda, azok a CAPC Kortárs Művészeti Múzeumot keressék fel.
A csodás kilátás is egy jó ok lehet arra, hogy Bordeaux felé vegyék az irányt. Látogassanak el például a késő gótikus Szent Mihály Bazilika szabadon álló tornyába, mely a város legmagasabb és talán legelegánsabb épülete. Onnan fentről a kilátás leírhatatlan, főleg ha vasárnap reggel a bolhapiac színes forgataga teríti be a teret. Ha pedig szeretnek kutakodni, utána a portékák között a helyük.
Egy bordeaux-i látogatás mindezek mellett remek kirándulásokat is tartogat a környékén. Például elmehetnek egy borkóstoló túrára akár vezetett, akár egyéni formában. Ha mégis inkább az előbbire vágynak, forduljanak a helyi turisztikai irodához; egy-egy ilyen útba dűlőtúra és pincelátogatás is belefér. Ha pedig egyénileg indulnának útnak, akkor egynapos kirándulásnakként keressék fel St. Emilion bájos kis városát, vagy a Médoc régiót, ahol Bordeaux legismertebb pincészetei kaptak helyet, mint amilyen a Latour, a Margaux vagy a Mouton-Rothschild.