Ha esetleg hallgatott ránk, és épp most indul a vikingek, vízesések és a túró rudi távoli rokonának nyomába, tudjon róla, hogy március elsején az izlandiak egyként ünneplik, hogy végre ihatnak sört.
Már egy ideje nem kell sört csempésznie annak Izlandra, aki ott sem tud meglenni nélküle, és a helyiek erről minden évben szívesen megemlékeznek, hiszen ez egy újabb indok, hogy folyjon a sör és és "Skál" (azaz Fenékig!) hangozzon minden asztalnál – írja a Lonely Planet News.
Az 1915-ben életbe léptetett sörtilalmi törvényt végül 1989-ben törölték el. A történet úgy kezdődött, hogy 1908-ban népszavazást tartottak, melynek során az izlandiak azt szavazták meg, hogy minden alkoholos ital legyen betiltva a szigeten. Ez a döntés 1915. január 1-jén hatályba is lépett. Ezek után Spanyolország nem volt hajlandó több halat venni Izlandról, mondván, hogy a szigetország sem vesz tőle több bort, így aztán a törvényt részben enyhítették 1921-ben. Ekkortól lehetett spanyol és portugál vörös- és rozébort hozni az országba. Persze ezekben az években is, mint mindig, az emberek szívesen főztek otthon is szesztartalmú italokat, illetve virágzott a csempészet.
1935-ben újra a lakosság elé tárták a kérdést, akik szabad utat adtak a tömény szeszeknek, de furcsa módon a 2,25 foknál magasabb alkoholtartalommal rendelkező söröknek nem. Az indoklás az volt, hogy a sör arányaiban sokkal olcsóbb, ezért több fogy majd belőle, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a sört Dániával azonosították, és Izland épp tőle próbált függetlenedni akkortájt (1944-ben ez sikerült is).
Az elkövetkező évek alkalmankénti szavazásai hasonló eredményre jutottak, végül 1989-ben egyszerűen eltörölték a szesztilalom minden formáját, és ezt ünneplik minden évben március elsején, Bjórdagurinn, azaz Sörnap néven.