Sétáljanak egyet az első magyar filmsorozat sztoriját őrző várban, járják be a sárgálló villányi dűlőket, nézzék meg hazánk első szabadtéri szoborkiállítását, vagy próbálják ki, milyen érzés túrázni a zarándokok által használt ösvényeken. Cikksorozatunk utolsó részében a Villányi borvidék néhány izgalmas látnivalójáról és elvonulásra alkalmas helyeiről olvashatnak.
Sétáljanak a Tenkes kapitánya sztoriját őrző várban!
A Villányi-hegység lábánál fekvő Siklós nemcsak gyönyörű természeti környezetéről, de a város közepén magasodó, hazánk egyik legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt épített örökségéről híres. A siklósi vár különlegessége az is, hogy egyetlen történelmi korba sem lehet befűzni, mert az 1200-as évektől kezdve, a középkoron és a reneszánszon át egészen a második világháborúig itt mindig történt valami, és minden kor hagyott valami nyomot. Ezeket a bútorokon, a korhű viseleteken és a fegyvereken keresztül ma 12 állandó kiállításba rendezve őrzik a vár falai.
Itt forgatták 1963-ban hazánk legelső filmsorozatát, a Tenkes kapitányát, amelynek néhány szereplőjét a vár panoptikumában habszivacsbábok formájában még ma is megnézhetjük - de akár be is ülhetünk melléjük fotózkodni -, a fontosabb szereplők ruháit pedig eredetiben láthatjuk. Hamarosan ezek üvegvitrinbe kerülnek, és a bábukat is lecserélik élethű viaszfigurákra.
A Z-generációt és az emberek többségét ma már nem lehet azzal bevonzani a várba, hogy itt raboskodott Zsigmond király 1401-ben. De a Tenkes kapitánya fikciós történetével már igen. Az emberek nagyobb része még mindig ezt a várat köti a sorozathoz. Pedig valójában még a kurucok is csak másfél évig voltak itt"- ezt a vár mai kapitánya és a Siklósi Várszínház ügyvezetője, Szentgyörgyváry Péter mondta.
Ha lemerészkednek a kínzókamrába, akkor válogatott büntetési módszereket találnak a kerékbetöréstől kezdve a karóra húzásig. A várbörtön másik részében pedig a jobbágyok egykori sötét, dohos tömegfogdáitól elindulva a komfortosabb, és már akkoriban is fűtött nemesi börtönhelyiségek különbségeit érdemes megnézni. A bormúzeumi szekcióban egy vinotékát is kialakítottak, amelyben pinceáron kínálják 24 siklósi pincészet borait - ezzel is bizonyítva azt, hogy a siklósi borok ugyanolyan finomak, mint a villányiak, csak - ahogy a várkapitány mondta - "utóbbiaknak jobb a marketingje".
Jövőre, ha a vár vezetésének sikerül pályázaton pénzt szereznie, akkor felújítják a vártörténeti kiállítást, a színpadot áthelyezik a várkertbe, amelyet székekkel, padokkal szerelnek fel, a vár aljába pedig egy nagyobb parkolót terveznek. De persze látnivaló és interaktív program már most is van bőven, a családosoknak még egy izgalmas beltéri játszóházat is kialakítottak.
Ha a vártúra után szívesen ennének valami jót, akkor Harkány felé menet térjenek be a csarnótai Tenkes Csárdába. Ha szállást keresnek, a közelben találják a malomépületből átépített, családbarát Hotel Castellot. De ha már csak egy csobbanásra vágynak, akkor a siklósi Thermal Spa medencéiben a helyük.
Siklósi vár nyitvatartása: hétfőtől vasárnapig 9.30 és 17 óra között
Belépő: Felnőtteknek 1800, diákoknak és nyugdíjasoknak 900, gyerekeknek 600 forint. Ingyenes rövidebb (45-40 perces) és kétórás vezetett várlátogatást óránként indítanak (A vár akadálymentesített, kerekesszékesek is látogathatják, és kutyabarát hely!)
Egy hely, ahonnan minden turista zarándokként távozik
Ha a siklósi vár falairól északnyugat felé nézünk, a fák között a Máriagyűdi Kegytemplom narancsosan sárgálló kéttornyos épületét láthatjuk. Ma már nemzetközi hírű zarándokhelynek számít, ahova évente százezren látogatnak el. A kegytemplom amellett, hogy búcsújáróhely (évente húsznál is több búcsút tartanak), az El Camino-hoz hasonló Magyar Zarándokút végpontja is egyben. A 420 km hosszú zarándokút Esztergomtól egészen Máriagyűdig kapcsolja össze az ország szent helyeit.
A templom 1739 és 1742 között nyerte el mai végleges formáját: ekkor szélesítették ki a templomhajót, és építették meg a két, ötven méter magas tornyát is. Ebben az időben ferences rendház létesült Máriagyűdön, melynek épülete ma már zarándokszállásként működik. Ekkor készült el a templom berendezésének egy része is. Két éve felújították a Kegyhelyet, ekkor a szabadtéri oltárral együtt megújult a főlépcső és a főlépcsőt a látogatóközponttal összekötő Szent Ferenc-sétány burkolata is. Ekkor alakítottak ki Rózsafüzér-sétány néven egy 800 méteres tematikus utat is, ami a templom körül vezet, és amelynek alaprajza egy hatalmas rózsafüzért formáz. Ha ennél hosszabb túrára vágynak, akkor kövessék a templomtól induló sárga sávos turistaútvonalat, ami két és fél kilométer hosszan a Csodabogyó tanösvényen fut végig egészen a Tenkes-hegy csúcsa alatt található kunyhóig.
A Kegyhelyhez tartozó látogatóközpontban egy Bistrosa nevű vendéglátóegységet és ajándékboltot találnak, a zarándokházuk pedig már 34 fős szálláshelyként működik. Utóbbi egyébként a 22 férőhelyes plébániájával együtt a karácsonyi időszakban is fogad vendégeket.
"De ünneptől függetlenül sokan csak egy kis nyugalomra, csendes elvonulásra, szellemi feltöltődésre járnak ide. Ez a hely nagyon alkalmas erre. Még ha valaki turistaként is érkezik, innen akkor is zarándokként távozik" - fogalmazott Sági-Somogyi Márta, a Pécsi Egyházmegye turisztikai munkatársa.
Kegytemplom nyitvatartása: Télen minden nap reggel 8 órától fél hatig. (Siklós központjában nemrég egy információs iroda is nyílt InfoPont Siklós néven, ahol hétfőtől szombatig várják a szállást, falatozókat, programokat kereső turistákat.)
Travelo tipp: Ha gyerekekkel érkeznek, keressék meg a templom melletti hatalmas szabadtéri játszóteret. De ne hagyják ki a máriagyűdi kegyhely utcájában található, falusi parasztházban berendezett Czukor Borsót sem, ahol a helyi borok mellett újragondolt süteményeket, pitéket és macaronokat találnak igazi békebeli hangulatban régi bútorokkal berendezve.
De azért a villányi dűlőkben túrázást se hagyják ki!
Mert Villányban még a dűlőtúrázásnak is külön intézménye van. Persze napsütésben még a szőlőtőkék is szebben mutatnak, de azért a szürkébb novemberi napokon gondosan felöltözve, egy kiadósabb ebéd után is jól fog esni egy délutáni dűlőtúra. Elindulhatnak például a Villány településének határában fekvő Sauska pincészettől, ahol a szőlők között betonlapokból összeillesztett úton haladnak majd, és amely út egyébként vízelvezetőként is szolgál a szőlősorok között.
Ugyanakkor, ha kocsival tervezik bejárni ezt az utat, akkor számítsanak arra, hogy vannak 1-2 km hosszú, keskenyebb szakaszai is, ahol szemből is érkezhetnek négy keréken, és ilyenkor aztán bizony hosszan kell tolatni. Ugyanakkor tavasztól őszig, ameddig nincs nagy sár a földeken, a Sauska birtok is szervez traktoros és kisbuszos túrákat, amelyek a gyönyörű panorámás Konkoly, Kopár és Ördögárok dűlőkre vezetnek fel.
De egy kifejezetten szép útvonal köti össze például a a kisharsányi Fekete-hegy tetején található Vylyan teraszt a hegy túloldalán fekvő Palkonyával is. A túrázókat fából faragott táblák segítik az eligazodásban, és közben a borvidéken áthaladó Kéktúra útvonal kék kereszt jelzését kell követniük. Az út hossza körülbelül 4,5 km, a sportosabb tempóban haladók akár egy óra alatt is bejárhatják. Túratérképet itt találnak.
Fotózzanak egy albumravalót a szoborparkban!
A Nagyharsányi Szoborparkot a hatvanas évek végén hozták létre nyugat-európai mintára, hogy legyen egy hely a fiatal művészeknek, ahol addig faraghatják a nagyharsányi és beremendi szürke mészkövet, amíg szobor formájában össze nem áll mindaz, amit legbelül éreznek. Azonban az itteni bányakatlan sziklafalainak látványa, a hatalmas bányaudvar és a gyönyörű panoráma egyenesen kínálta magát, hogy ne csak egy helyszín legyen a szoborfaragáshoz, de egy igazi, kiállításként funkcionáló, látogatható park is.
A plasztikák már így is a turisták szeme láttára készültek, a nyolcvanas évek végére pedig hivatalosan is létrejött hazánk első land-art alkotása. Ma 136 darab monumentális kőszobor található a bányakatlanban és a sétányokon. Ha azonban önök részletesebben is kíváncsiak arra, miért állították ki ezeket, és ábrázolásukkal pontosan mit akartak kifejezni a szobrok faragói, akkor nevezzenek be egy tárlatvezetésre!
Innen a szoborparkból lehet meghódítani a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbjét, a Szársomlyót is, amelyet például szerdától vasárnapig egy szakvezetéses túrán is felfedezhetnek. Ezért felnőtteknek 800, gyerekeknek 400 forintot kell fizetni. (De ha erre befizetnek, akkor ingyen nézhetik meg a szoborparkot is.) Az öt kilométeres, mintegy négy óra alatt teljesíthető túra útvonala helyenként sziklás, esőzés után csúszós terepen halad - így jobb, ha kényelmes túrabakancsot húznak, és a kullancsok elleni védelemre is felkészülnek.
Szoborpark nyitvatartása: október 1-től március 31-ig naponta 10 és 16 óra között
Belépő: felnőtteknek 400, 18 éves kor alatt 250 forint (A kártyával egyébként nemcsak ide, de a pécsi látnivalókhoz és a siklósi várba is olcsóbban válthatunk jegyet.)
Travelo tipp: Ha a szoborparkba szívesen érkeznének gyalog, akkor a Vylyan birtokról induló mintegy három-négyórás túrát ajánljuk, amely a szerelembe esett ördög legendáját dolgozza fel, és amelyen a túrázók a pincészet borain keresztül ismerhetik meg a történetet és szereplőit.