A szőlőművelés életforma. Termesztése, művelése ma már művészi igényességre fejlődött. És bár néhány művelet gépesíthető, amíg a szüret ideje el nem érkezik, komoly fizikai munkát jelent a megművelése. Az éves termés sikerét a generációról generációra átadott tudás mellett nagyban befolyásolja a gyakran kiszámíthatatlan időjárás. A jó szőlő, amit nem vitt el a fagy, nem dézsmáltak meg a madarak, darazsak, vagy nem szikkadt ki az aszályos nyár alatt, valóban nagy kincs.

Ahogy kincs a belőle készült étel, ital és bármilyen más termék is. Szüretelni is ezért ünnep. A metszőollók csattogtatása, a közben megízlelt szemek élvezete, a jó levegő és a napfény összehozza a társaságot, hogy aztán a nap végén közösen koccintsanak a friss és/vagy előzőleg már borrá érlelt szőlőléből. Aki még nem próbálta, érdemes legalább egyszer részt vennie egy családi, baráti szüreten. Mert utána egészen más szemmel néz majd a gyümölcsre és a mögötte levő nem kevés munkát is értékelni fogja. (Ha kíváncsi arra, hol szerezhet ehhez saját élményeket, kattintson ide!)

Természetes energiaforrás és hashajtó

A szőlőt elsősorban szénhidráttartalma miatt tartjuk számon, ami fajtától, termőhelytől és évjárattól függően 18–20 gramm száz grammonként. Élvezetének is ez szab határokat, mint minden másnak az ételeink sorában. Gyorsan felszívódó szénhidráttartalma kiváló lehet kiránduláskor, sport után, és felfrissíti a szellemi munkában megfáradt agyat. De csak módjával csipegessen belőle az, aki cukorbeteg vagy inzulinrezisztenciával küzd. Nekik sem tilos, de fürtökben mégsem ajánlott fogyasztaniuk. Jobb, ha valamely más, a glikémiás indexet (az egyes élelmiszerek elfogyasztását követő vércukorszint emelkedését jellemző) nem növelő étkekkel együtt (sajttal, dióval akár) vagy ételek részeként falatozzák.

Rost- és víztartalma révén a szőlő természetes emésztésjavítóként is megállja a helyét - magyarul remek hashajtó. Vélhetően a szőlőkúrát fogyási célból követők is erre a hatásra esküdve esznek meg naponta több kilogrammnyi szőlőt. Ez azonban a gyümölcs nem kevés energia-, szénhidráttartalmát figyelembe véve inkább csak a mellékhelyiségben elvesztett súlyt, vagyis a csak átmeneti jellegű fogyást tekintve tűnik értelmezhetőnek. Vagyis inkább ne így próbáljunk fogyni.

Gasztronómiai kincsestár lakik minden szemben

A szőlő nemcsak önmagában, hanem ételeinkbe sütve, főzve is sokoldalúan felhasználható. Gyümölcsleves, -mártás, -saláta, puding, rétes, muffin, fagylalt, turmix, lekvár - szinte nincs is olyan étel, amihez ne tudnánk elképzelni. Még a sós jellegű, húsos fogásokhoz is illenek a zamatos, illatos szőlőszemek. Az aszalt szemek, vagyis a mazsola, pedig természetes édesítőszernek is beillik. Felhasználás előtt alaposan mossuk meg, öblítsük le, hiszen a ráncos szemek miatt a felülete nagy, és a tárolás, szállítás során könnyebben összegyűjti a szennyeződéseket.

Persze, külsőleg is szépít

Igazi környezetbarát gyümölcs, hiszen még a magja is hasznosítható. A belőle préselt olaj zsírsav-összetétele az olívaolajéval vetekszik. Akár sütőolajként is beválik, hiszen nagy hőfokra hevítve sem füstöl, nem ég meg - persze nem érdemes a rántott hús-sült krumpli kombóra elpazarolni. Jobban járunk, ha csak párolunk benne vagy hidegen, salátaolajként élvezzük az ízét.

Az új trend, a vegán kozmetikumok iránt érdeklődők is lecsaphatnak rá, hiszen a szőlőmagolaj E-vitamintartalma révén ránctalanító, bőrtáplálókrémek összetevőjeként is ismert, de önmagában szauna-, masszázs- vagy testápolóolajként is alkalmazhatjuk. Garantáltan tartósítószer- és illatanyagmentes, hacsak nem dobjuk fel valamely kedvelt aromaolajunkkal és keverjük ki a saját relax-olajunkat.

A rezveratrol trükkös összetevő

Ha már szőlő, nem maradhat el a belőle készült alkoholos nedű, a bor sem. Ma már szinte mindenki tudja, mi fán terem a rezveratrol. A vegyület, amitől olyan szép vörös, kék és lila színe lesz a szőlőnek. Ráadásul nem csak színes, még a szívünket is védi, ha szőlőléként fogyasztjuk. A vörös szőlőből készült borban ez az anyag még aktívabb, de azért ettől még csínján kell vele bánni.

A májbetegeket, várandós és szoptató nőket, daganatos betegeket és a nem alkoholkompatibilis gyógyszert szedőket leszámítva, azért a legtöbb felnőtt élvezheti a vörösbor nyújtotta szív-és érrendszerre kifejtett előnyöket (a fehér bor esetében ez a hatás ugyebár már nem érvényes). Persze előnye addig van, amíg 1-1,5 dl-ben meg tudjuk húzni a napi limitet (nőknek az 1 dl, férfiaknak a 1,5 dl az adag), és ha lehet, bőven tartunk száraz napokat is. Mert bár számos közmondás szól a bor gyógyszer szintű hatásairól (és itt már belép a képbe a borsos ára miatt valóban csak patikamérlegen mért tokaji aszú is...), mégsem jó túlságosan felcsapni a garatra.

Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.