Roskadozik a svédasztal; bármikor, bármennyit ehetünk, ihatunk, nincs megkötés. Van-e önkontrollunk, hogy megálljunk, amikor már jóllaktunk, vagy éppen az evésben vezetjük le az egész éves felgyülemlett stresszt, nesze neked beach body felkiáltással?

A kérdés több tényezős, függhet attól is, hogy számunkra amúgy az evés hol helyezkedik el a személyes boldogság skálán. Nem mindenkit mozgat meg túlzottan az evés ténye, hiszen sokan kötelezően letudandó programként élik meg, míg megint mások életében ez a központi kérdés, a legfőbb, ha nem az egyetlen örömforrás. No, persze a két szélsőség között is jó páran helyezkednek el, és ez a hozzáállásunk változhat az aktuális hangulatunk, az évszak, a velünk történő események hatására, de akár a pénztárcánk vastagságától függően is. Az viszont borítékolható, hogy még az is többet eszik a megszokottnál, aki amúgy kisétkű, ha egész nap a „terülj, terülj asztalkám" tárul elé.

Mit nyerünk az all inclusive menüvel?

Mielőtt belevágnánk abba, hogy hol ronthatjuk el a nyaralásunkat, ha csak a degeszre tömött hasunk miatt utazunk, essen néhány szó arról is, milyen előnyei vannak ennek a megoldásnak. Ha abba az utazó/nyaraló típusba tartozunk, akinek a pihenés a tengerparton való napozástól, a féktelen evészetektől és az esti koktélozástól teljes, annak nyilván ez a megfelelő választás, mert nem fog csalódni.

Ha kevés az időnk, vagy nem szeretnénk felesleges köröket futni a környéken, hogy megfelelő élelemre tegyünk szert, vagy szeretnénk biztosra menni, hogy az étkezésünk egész nap megoldott és a szállodát nem is tervezzük igen elhagyni, akkor is elégedettek lehetünk ezzel a szolgáltatással. Abban az esetben is csak nyerhetünk a választásunkkal, ha a családdal utazunk és mindenkinek más-más az ízlése, esetleg többféle diétát követünk, nehéz lenne összehangolni a különféle igényeket és túl sok idő, energia menne rá a megfelelő étterem kiválasztására. Ez is érhető indok.

Az is kedvező, hogy a főzés, mosogatás, bevásárlás gondja nem minket terhel, ezen a ponton az édesanyák, különösen több gyermek esetében, bőszen bólogatnak, bár megfelelő szervezéssel, munkamegosztással a nem egész napos étkezést biztosító szálláshelyeken is megoldható az effajta kikapcsolódás. Nota bene: még otthon célszerű az utazás szervezésekor ezt a kérdést is felvetni családilag, amikor arról döntünk, hova megyünk és mire fogunk költeni.

Az all inclusive menü esetében az anyagi szempontok is érvénybe léphetnek: tudjuk, mennyit fizetünk, nincs extra költség az étkezés terén, mert nem a helyi viszonyoktól, lehetőségektől függünk, nem költünk extrán az éttermekre sem. Az ezzel esetleg megspórolható összeg persze attól is függhet, hogy amúgy milyen igényekkel, elvárásokkal indulnánk utazni, ha nem a teljes ellátást választanánk.

Az all inclusive menü hátulütői

Ha a nyaralás nagy része evéssel telik és kevésbé ellensúlyozzuk ezt extra adag mozgással (úszás, gyaloglás, kirándulás, kerékpározás, torna, foci, bármi), akkor azért látványos lehet a nyár végi hízásunk is. Egyrészt igen nehéz lehet megállni, hogy ne együnk, igyunk csak azért, mert ott van és elérhető.

Másrészt sajnos, igaz, hogy mi magyarok (tisztelet a kivételnek) nagyon szeretünk enni és az elhízási statisztikákban elért előkelő, szinte dobogós helyünk (európai viszonylatban mérve) az esetek nagy részében ezen egyszerű okra vezethető okra. Többet eszünk, kevesebbet mozgunk, mint kellene. Persze ez nem ilyen egyszerű, számos egyéb dolog is állhat a háttérben (szokások, hagyományok, stressz, alvászavar, a bélflóra állapota, rossz beidegződések, klimax és más hormonzűrök...), de azért ez a lényegen nem változtat. Aki fogyni szeretne (saját, belső elhatározásából, nem divatból), annak nem a teljes ellátás kísértése a jó megoldás.

A túltáplálási gondok mellett az is felmerülhet, hogy vajon tényleg megéri-e lemondani a helyi ízekről és minden nap csak a szállodai menüből választani? Időnként érdemes kihagyni 1-2 ottani, már kifizetett étkezést, és felfedezni a környék gasztronómiai különlegességeket.Jól mutat majd a közösségi oldalunkon az ott kattintott fotó, de ennél sokkal fontosabb, hogy így új ízeket, ételeket is megismerhetünk. Meglehet, hogy például a gyermekünk is jobban megeszi így például a halat, vagy egyes, addig mellőzött zöldségeket, és ezzel később majd az otthoni menüt is változatosabbá tehetjük.

A nagy tömegben előállított ételek még a leggondosabb odafigyelés mellett is rejtenek némi élelmiszerbiztonsági kockázatot, ez sajnos még a legluxusabb helyeken is benne van a pakliban. Emiatt célszerű olyan ételeket választani (különösen igaz ez a halakra, húsokra, gombás, tejszínes, majonézes, sajtos ételekre), amiket frissen, akár a szemünk láttára készítettek el, és nem álltak az asztalon már hosszabb ideje.

Ha minden étkezésünk a szállodában telik, akkor lehet, hogy éppen a nyaralás azon pontját veszítjük el, ami egyben a varázsa is lehetne: az adott város, vidék megismerését. Hiszen ha nem kényszerülünk arra, hogy elhagyjuk a hotelt, akkor számos élményről is lemaradhatunk (csak hogy például a helyi vendéglátás diszkrét báját említsem), ami akkor ott talán még kevésbé izgalmas, de később jó lesz visszaemlékezni rá, amikor a fotókat nézegetjük.

Összefoglalva: a saját igényeink, szükségleteink alapján válasszuk úti célt és ellátási formát, mérlegelve a lehetséges előnyöket, kockázatokat is! Legyen az ottani étkezésünk is szép emlék és ne egy újabb stresszforrás!

Cikkünk szerzője Schmidt Judit, dietetikus.