Szlovéniába a természeti szépségek és világörökségek melletti borkóstolás és a finom falatokká alakuló tengeri herkentyűk felfedezése miatt induljon, a Tisza környékén pedig fesztiválozzon vagy lessen madarakat!

Tehát akkor szomszédoljon!

Tegye a szívére a kezét: mennyire ismeri a szomszédos országokat? És ezen belül Szlovéniát? Csendes hely, annyi szent, de pont ez teszi vonzóvá. Pompás hegyek és hangulatos városkák a tengerparton, valamint izgalmas kirándulási lehetőségek várják azokat, akik szívesen térnek le a megszokott útvonalról. Ha pedig nem tud dönteni Horvátország, Olaszország és Ausztria között, nem is lehet más választása, mint a fenntartható turizmusáért díjat nyert Szlovénia, mert ez a kis ország mindhármat megidézi. Ráadásul smaragdzöld hegyei között az augusztusi kánikulát is jobban viseli majd.

Ahogy a bor őshazáját, úgy a világ legöregebb szőlőtőkéjét is szokatlan helyen kell keresni - utóbbi ugyanis Mariborban van. A Dráva partján fekvő város 2012-ben volt Európa Kulturális Fővárosa, amelynek szívében, Lent városrészben található az a négyszáz éves növény, amelynek - valószínűleg a világon egyedülálló módon - még saját múzeuma is van. A helyiek egy himnuszt is költöttek hozzá, amit boldogan énekelnek az érdeklődőknek.

A Žametovka vagy modra kavčina (Bleu de Cologne szőlőfajta) a Guinness Rekordok Könyvében is helyet kapott, mint a legidősebb tőke a világon, mely még mindig képes termést hozni. A növényt a törökök támadásának idején ültették az egyik olyan ház falához, amely egykor a városfal része is volt. Ez a ház ad otthont jelenleg a múzeumnak, ahol természetesen borkóstolásra is lehetőség van, mert Maribor térsége Szlovénia legfontosabb bortermelő régiója.

És ha esetleg pont egy hétvégén jár Mariborban, tudjon róla, hogy minden péntek délután négykor és szombatonként 11 órakor másfél órás, angol nyelvű bortúrákat indítanak, amely egy helyi üzlet vagy múzeum megnézésével zárul. A vezetett túra ára hét év felett mindenkinek 5 euró, az adott napi programról pedig itt tájékozódhat.

Mariborban augusztus 18. és 27. között pezsdül fel az élet igazán, amikor a Ruše színházi fesztivált rendezik. Ez idő alatt harmincöt előadást láthat a nagyérdemű, többek között bábszínházat és koncerteket is, angol és szlovén nyelven egyaránt. Mindezt a Pod goroj kőszínházban, melyet 1932-ben építettek Maribor hegye, a Pohorje lábánál.

 Ha ez megvolt, jöhetnek a szájtátva bámulós természeti szépségek

A Bledi-tó Szlovénia szépségének jelképe. Amint megérkezünk, rögtön megértjük, miért csődülnek ide a turisták a világ minden tájáról (többek között isteni krémesért is). Az alpesi tájban megbúvó tó, benne egy kis szigettel – mely egyébként Szlovénia egyetlen szigete – ugyanazzal a vízi járművel közelíthető meg ma is, mint évszázadokkal ezelőtt. Egy pletna nevű csónakkal, melyet a gondolákhoz hasonlóan álló evezősök hajtanak. A szigeten kikötve 99 lépcsőfok vezet fel a Mária-templomhoz, ahol a legendák szerint érdemes saját kezünkkel megkongatni a harangot, hogy kívánságaink valóra váljanak.

A legszebb kilátás a tóra vitán felül a sziklaszirtre épült bledi várból látható. A 12. századi, szép állapotban fennmaradt vár múzeumában a kézi könyvnyomtatásról emlékeznek meg, pincéjében saját kezűleg palackozhatunk viasszal, de érdemes megnézni a kovácsműhelyt is. Az étteremből a páratlan kilátásban gyönyörködhetünk, de a nyári hónapokban rendszeresen tartanak íjászati bemutatókat is a kastélyban. Ha kedvet kapott, és már most nekivágna Bled feldezésének, akkor csomagoljon, mert a héten még tart az Okarina világzenei fesztivál a tóparti korzón!

Aztán ott van a Bledi-tótól csupán négy kilométerre található vadregényes Vintgar-szurdok, amit szintén vétek lenne kihagyni a térségben járva. Másfél kilométeren át, fahidakon sétálva csodálhatjuk a sebes vizű, türkizkék patakot, miközben láthatjuk a 33,5 méter magasban húzódó egyíves kőhidat, mely a bohinji vasútvonal része. A sétaösvény Szlovénia legmagasabb folyami zuhatagánál, a Sum-vízesésnél ér véget.

Eredjünk az UNESCO-világörökségek nyomába!

Ismerjük meg például azt, hogyan és hol bányászták évszázadokon át a higanyt - ezt a rendkívül veszélyes, de az emberiség történelme szempontjából mégis fontos anyagot. Az 1492-ben (!) felfedezett bányarendszer évszázadokon át a világ második legnagyobb higany-lelőhelyének számított, ahol 1980-ig folyt a kitermelés, 2012-ben pedig felvették a világörökségi listára.

A bányászok házai ma már eltűnőben vannak, de egyet, mely a 18. század második feléből származik, helyreállítottak, és múzeumként látogatható. Az idrijai helyi múzeumban a higanybányászok különleges életéről, a higany jelentőségéről, illetve a helyi csipkeverő hagyományokról tudhatunk meg többet. A volt bányába azon a kapun át léphetünk be, melyet 1500-ban nyitottak. A régi járatban mintegy háromszáz méter hosszan mozoghatunk, miközben végigjárhatjuk a bányászati tárlatot is.

A Škocjan-barlang pedig egyike annak a három barlangnak, mely az Aggteleki-barlangon kívül pusztán természeti értékei miatt került fel az UNESCO világörökségi listájára (a másik kettő az USA-ban található). Itt a Reka folyó halad a karsztos közegben a föld alatt, a látogatók pedig az általa létrehozott barlangban kirándulhatnak. A legnagyobb terem 308 méter hosszú és 89 méter széles. Összesen három és fél kilométeren követhető a folyó a barlangrendszerben, majd végleg eltűnik, és harmincnégy kilométerre innét, Olaszországban bukkan fel újra a felszínre Tivano néven. A Škocjan-barlang a földfelszíntől 90-250 méter mélyen található.

A barlangot vezetett túrák keretében látogathatjuk. Három túra közül választhatunk: az egyik a földalatti szurdokrendszert járja be, a második, egy két kilométeres túra a Reka folyót követi (készüljünk fel lelkiekben, ötszáz lépcsőfokot kell majd teljesíteni), a harmadik pedig a Škocjan-tanösvény. Utóbbi önállóan is bejárható: hossza két kilométer, bejárása egy szűk órát vesz igénybe. Az ösvény mentén több kisebb tárlatot is megnézhetnek az érdeklődők: egy tájházat, egy geológiai gyűjteményt és olyan régészeti leleteket - mintegy hatszáz fémtárgyat -, melyeket a Škocjan melletti Mušja-barlangban tártak fel a régészek az ie. 12. és 8. század közötti időből. A Škocjan-barlang bejáratánál a felszínen egy múzeum is található, mely részletesen bemutatja az egész barlangrendszert.

Az Isztria gyöngyszeme

Ha azonban a tengerre vagyunk inkább kíváncsiak, akkor irány Szlovénia „Velencéje", az Isztrián található Piran! Persze mondhattuk volna azt is, hogy szomszédunk „Szentendréje", ugyanis a helyi művészek előszeretettel választják ezt a tengerparti szépséget alkotásuk színhelyéül. Ebből adódóan itt egyik galéria a másikat éri a régről maradt házak sorában, de a város egyik legszebb és legrégibb épülete a Tartini tér egyik sarkán található, 15. századi velencei ház.

A legjobb fényképeket a városról akkor készíthetjük, ha felsétálunk a fölötte húzódó régi városfalhoz, ahol 1470 és 1534 között nyolc bástya épült, és amelyek közül néhányat a mellvéddel együtt már szépen felújítottak.

Plusz egy tipp: a hónap negyedik szombatján Piranban, a Tartini téren hatalmas antik bolhapiacot találunk.

Ha fürödni szeretnénk, akkor át kell mennünk a szomszédos Portorožba, ahol a homokos, sekély vízzel induló strandok a kisgyerekes családok kedvencei. Itt augusztus 12-ig tart a „Portoroži éjszakák" elnevezésű rendezvénysorozat, melynek keretében esténként zene és előadások várják a látogatókat a város legnagyobb szabadstrandján.

Mindeközben a Tiszán: fesztiválok és túrázás

Érdemes már most elkezdeni pakolni a bőröndöt a hétvégére: a Körös-toroki Napok, azaz a KTN Feszt augusztus 3-án nyitja meg kapuit, hogy aztán három napon át ismert magyar együttesek és DJ-k szórakoztassák a közönséget. A körös-toroki strandot gyakran emlegetik hazánk „tengerpartjaként", mert az alacsony vízálláskor elnyúló, homokos fövenyek alakulnak ki.

A KTN Feszten a strand, napközben pedig a sporta, az egészség-, a művészet és a kultúra köré programok is ingyenesek. Esténként a 25. jubileumra megújult nagyszínpad várja a táncolni vágyókat, akiket többek között a Punnany Massif, a Belga, a Kowalsky meg a Vega, illetve DJ Sterbinszky, Metzker Viki és Bárány Attila szórakoztat majd. A nagyszínpadon kívül három másik helyen underground techno, Ibiza-fíling és retróbuli várja a fesztiválozókat. Részletes programleírást itt talál.

Ha a következő hétvégéje is szabad, akkor Lakitelek-Tősfürdőn bulizhat tovább. Mert aki kedveli a retró strandokat, ahol nincs semmi fakszni, csak medencék és lángos, az itt biztosan megtalálja számítását. Ráadásul augusztus 11-én és 12-én tartják a Tiszafesztet, amelyre az óriási medencében habpartit, éjjelente DJ-ket ígérnek, és akinek van ereje, szombaton napközben még egy strandröplabda-bajnokságba is benevezhet. További részleteket itt talál.

 Augusztus 12-én szombaton pedig érdemes vonattal megközelíteni a szőke folyót, már csak a MÁV nosztalgiaprogramja, a Tisza-tavi kalandozások miatt is. A Budapest-Poroszló-Tiszafüred útvonalon közlekedő, kerékpárt is szállító kocsikról a két célállomás bármelyikén leszállhatunk, és a napot tetszés szerint tölthetjük a strandon, akár biciklitúrával, akár a Tisza-tavi Ökocentrum meglátogatásával egybekötve. Persze lehet ezt tovább fokozni klasszikus tisza-parti ebéddel, azaz halászlével és túrós csuszával kombinált csónaktúrával.

A MÁV egy másik, ebéddel összekötött programot is kínál, egészen pontosan kisvasutazást a Hortobágyi halastónál, amely mentén aztán a helyi élővilággal ismerkedhetünk meg. A Hortobágy nevezetességei programon a pompás lovairól ismert Mátai ménest és a Madárkórházat ismerhetik meg az érdeklődők. (Hogy szerintünk miért érdemes a Hortobágyra utazni, arról itt írtunk.) További információkat itt talál.

A poroszlói szabadstrandon ugyanezen a napon viszont csörögefánkkal eheti degeszre magát, de ha mélyebben érdekli a téma, a fánk sütésének titkait is ellesheti. A 3D mozival is büszkélkedő Tisza-tavi Ökocentrum szervezésében mindezt egy ingyenes strandparty-val és szórakoztató műsorokkal kombinálják. (Ha kíváncsi arra, milyen a hangulat a Tisza partján nyár végén, kattintson ide!)További részleteket itt olvashat.

Túrázzon a Tiszánál!

Tiszai evezős túrát számtalan programszervező kínál, és ha még sosem próbálta, érdemes augusztusban benevezni egyre, amikor balzsamosak a nyáresték. Ha jól időzít, a csillaghullás csúcsát is a vízparton tábort verve nézheti majd.

 A magyar nemzeti parkok szervezésében több más túrára is lehetőség nyílik augusztusban a Tisza vonzáskörzetében: Mártélynál van egy holtága a Tiszának, ahol augusztus 26-án kenutúrán vehetünk részt, melyre előre be kell jelentkezni. Ugyanezt a programot tetszés szerint megtoldhatjuk egy délutáni gyalogtúrával is. Mártélyban egyébként négy útvonalas tanösvény is található, melyből a legrövidebbet gyerekekkel érkezők is bátran vállalhatják. A sárga jelzés viszont csak csónakkal bejárható! A harmadik tanösvény nem csak az élővilágot, de a helyi mesterségeket is bemutatja, a leghosszabb és legszebb ösvényen egy korhadt facölöpökből ácsolt hídon kelhetnek át a bátrak a holtág túloldalára.

Közel a szőke folyóhoz, a mellette található Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, a Csaj-tónál csendes madárleshez csatlakozhatnak az érdeklődők augusztus 12-én. Ezeken a reggeli túrákon már anyányi méretű madárfiókákat figyelhetnek meg az érdeklődők.

Történelem dinnyével

Innen pedig már csupán egy ugrás Ópusztaszer. Mert mikor kínálkozna jobb lehetőség a történeti emlékpark felkeresésére, ha nem Szent István havában? És hol máshol ünnepeljük augusztus 20-át, ha nem egy történeti emlékparkban?

De ne szaladjunk ennyire előre az időben, mert ha erre a hétvégére keres programot, akkor most szólunk, hogy augusztus 5-én Dinnyefesztivált tartanak Ópusztaszeren. Ennek örömére a magyar nap érlelte gyümölcsökből versenyt is ehet! Egész nap lesz népi gyerekjátszó, íjásztatás, nemezelés és más, 10. századi tevékenység, miközben mindenki annyi dinnyét ehet amennyi csak belé fér. Augusztus 20-án pedig egész nap ingyenes programokkal várja látogatóit az emlékpark.

De a park közvetlen szomszédságában található a Csillagösvény Labirintus is, mely biztosan a gyerekek kedvence lesz. Egyedülálló, labirintus tematikájú élményparkot képzeljen el, melyben többféle útvesztő, logikai feladvány és népi gyerekjáték kapott helyet. Itt található Európai legnagyobb sövénylabirintusa, melyet kézi erővel alakítanak, és egy hatalmas számháború-pálya. Augusztusban minden nap 9 és 20 óra között várják az eltévedni vágyókat.

Szeged környékén is érdemes lesz csatangolni ebben a hónapban, hiszen a szegedi Regionális Összművészeti Központban például Salvador Dalí vendégeskedik a nyáron. A Prágából és a Magyar Képzőművészeti Múzeumból kölcsönkapott alkotásokból készült tárlat július 28-án nyílt, és egészen szeptember 24-ig látogatható. A Dalítól származó hatvan alkotás többsége a művész legjellemzőbb, szürrealista korszakában keletkezett.