A sörözésnek és borozásnak is megvan a maga hangulata, alkalma, de koktélozni életérzés. A koktél színes, az összetevői izgalmasak, de sokszor már maga a pohár és persze a szervírozás is. Nem elhanyagolható szempont, hogy egy koktél ára bárban, szórakozóhelyen a sörnek akár két-három-négyszerese is lehet (és persze határ a csillagos ég). Az elkészítését már csak nézni is öröm, picit is komolyabb helyen pedig egyenesen egy show-val is felérhet. Manapság tombol a prémium alapanyagokból készülő, egyedi receptúrák szerint megalkotott koktélok divatja, de mi most olyan klasszikusokat hoztunk el, amelyeknek története van.

Vigyázat, csalok: Long Island Ice Tea

Jeges tea, na persze! Ez a húzós ital New York, a megapolisz egyik városrészéről kapta a nevét. Csak összehasonlításképpen: Long Island területe 3629 négyzetkilométer, és majdnem nyolcmillióan lakják (csak két kerülete, Brooklyn és Queens tartozik New York városához). Egész Budapest területe ehhez képest 525 négyzetkilométeres.

Gin, fehér rum, tequila, vodka, triple sec – „csak" ennyiféle alkoholt tartalmaz ez az ártatatlanul jeges teának nevezett koktél, amellyel tényleg érdemes mértéket tartani. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy az alkoholok egymással való keverése egyrészről kiszámíthatatlanabb bódulatot és szinte garantált fejfájást okoz másnap. A koktélok (majdnem) kötelező eleme, a cukorszirup pedig csak segíti az alkohol gyors felszívódását. Plusz cukros komponens ebben a koktélban a cukorszirupon kívül a kóla is.

Több legenda is fűződik a Long Island koktél keletkezésének történetéhez. Kétségkívül a legtetszetősebb ezek közül az, amely szerint az amerikai alkoholtilalom idején született meg az alaprecept, amikor összeöntötték, amihez csak hozzájutottak. Pedig felfedezhetünk következetességet ebben a mixtúrában: fehér röviditalokra épül (gin, fehér rum, tequila, vodka), ugyanakkor az eredeti, az 1920-as évekre datált recept a feljegyzések szerint tartalmazott whiskey-t is, amely később kikopott a receptekből. A történethez hozzátartozik, hogy éppen a szesztilalom miatt bújtatták az „ice tea" álcája mögé. Mind a neve, mind a külseje megtévesztő. Időközben cáfolták a romantikus keletkezési módot, és a 70-es évekre teszik a koktél megszületését, de az már egy sokkal sablonosabb sztori. A hihetőbb történet szerint ez eredetileg egy strandkoktélnak készült, ami azért nem semmi ilyen összetevőkkel.

Köszönjük meg a vasbánya igazgatójának: Daiquiri

Bár a Daiquiri szóról könnyen el tudjuk képzelni, hogy egy egzotikus hely neve, mondjuk egy hawaii szigeté – és majdnem. Daiquirí (így, hosszú í-vel a végén) egy kubai falu neve. A település a vasbányászatáról ismert. Ki gondolna a vaskohókra, amikor a szuperkönnyű, a pohár szélén cukorszórással készülő, csupanyár italt kortyolja?

 A Daiquiri koktél könnyed kiegyensúlyozottságát tehát rum, egy kis édes íz (cukor), egy kis savanyú íz (lime) – és készen is van a Daiquirink. Az eredeti tehát egy halvány színű ital. Hozzá kell tenni, hogy a mixerek előszeretettel toldják meg olyan, egyszerre édes és fanyarkás ízű gyümölccsel, mint például az eper. Magába a koktélba eperpürét, díszítésként epret vagy lime-ot tűznek a pohár szélére.

 A koktél feltalálásának története egy Jenning Cox nevű bányaigazgatóhoz fűződik, aki a hozzá vendégségbe érkező tulajdonost stílusosan ginnel akarta kínálni, de csak a gyengébb minőségűnek tartott fehér rumot talált otthon. Más forrás szerint mindez egy bárban történt, és nem is csak a nagyhatalmú tulajdonost, hanem egy mérnökökből álló, egész csapatot akart lenyűgözni Cox. Így dobta fel a rumot, és született meg a Daiquiri, amely azóta is a bulik és strandok koktélkedvence.

Verseny az eredettörténetért: Piña Colada

A Piña Colada egy igazi kalóriabomba. Ha a tömény alkohol és a szirup nem lenne elég, tejszínt is tartalmaz. És persze ananászt, ez adja a legfőbb ízét, de fontos komponens benne a kókuszszirup, ami így együtt a trópusokra hivatott repíteni. A bársztenderdnek megfelelően úgynevezett hurrikán pohárban kínálják, de a legjobb mégiscsak az, ha a Piña Coladánkat egy kivájt kókuszdióból szürcsölhetjük el, nem igaz?

 Piña Colada bizony nem egy egzotikus partszakasz neve, hanem annyit tesz: szűrt ananász. Érdekes, hogy milyen sok verzió él a koktél kitalálása kapcsán, ugyanis egészen konkrét az egyik történet. Eszerint Ramón „Monchito" Marrero Núñez mixer pontosan 1945. augusztus 15-én alkotta meg az első Piña Coladát, San Juanban, a Hilton Caribbean Hotel Beachcomber nevű bárjában.

Ehhez az igen pontos meghatározáshoz képest más állítás szerint a 60-as években született meg ez a koktél, szintén San Juanban, és szintén egy Ramón nevű úr keze alatt. Ramón Portas a sztori szerint a Barrachina étterem bárjában alkotta meg először az ananászos italt, és ezt ott, az étteremben olyan komolyan így tartják, hogy a bejáratnál rézkarcos márványtábla őrzi a Pina Colada megszületésének történetét.

Az Ötye-partik kedvence: Cosmopolitan koktél

Na, ki az, aki ezt az italt nem a Szex és New York sorozatból ismeri? A filmben a legmeglepőbb helyeken és időpontokban is ezt itták, kissé hamis képet mutatva a koktélok valódi természetéről – hát, ilyen ez a Hollywood. A sorozatot ugyanis nem Manhattanben forgatták, mint ahogyan azt végig sugallja, hanem a nyugati part filmes fővárosában.

 A Szex és New York mentségére legyen mondva, hogy ez tulajdonképpen egy könnyed koktél, különösen mondjuk a Long Islandhez képest (amelyből szintén jócskán fogy egyébként a sorozatban).

 A New York- (és Szex és New York-) mániásokat ki kell ábrándítanunk: a Cosmopolitan receptjét egy floridai mixerlány, bizonyos Cheryl Cook alkotta meg. Az eredeti receptben még áfonyaszörp és citromos vodka szerepelt, ezt egy manhattani mixer reformálta meg. Az alaprecept jelenleg vodkát, Cointreau-t (vagy más narancslikőrt), friss lime juice-t és áfonyalevet tartalmaz, és a jellegzetes Y-alakú pohárban szervírozzák. Ugye ön is kedvet kapott hozzá?