Az év legfontosabb időszaka jön Villányban

Az év legfontosabb időszaka jön Villányban

Libatepertős pástétom, friss kenyér, lila hagyma, kemencében sült libacomb, hagymás tört burgonya, párolt lilakáposzta, házi készítésű rétes és újbor. Novemberben változatos gasztronómiai és kulturális programokkal várják a vendégeket a Villányi borvidék pincészetei.

Fotó: Borút

 A Márton napi Újborünnepnek sok éves tradíciója van a Villányi borvidéken, a hozzá kötődő programokkal pedig mára országos hírű eseménnyé vált a borkedvelők körében. Mivel a néphagyomány szerint a Márton-nap a negyven napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, a borosgazdák és a helyi éttermek ilyenkor az újborhoz illő, különleges Márton napi menüvel, koncertekkel és egyéb kulturális programokkal várják a látogatókat. A rendezvényeken a libából készített ételek nagy választéka mellett a Villányi pincészetek újborkínálatából is válogathatnak a látogatók.

„A Villányi pincészetek számára ez a hónap az év kiemelten fontos időszaka, hiszen ilyenkor lehet először megkóstolni a 2014-es évjárat újborait. Ilyenkor a kékoportó fajta kerül a középpontba, mivel a vörösek közül ez a szőlő érik legkorábban Villányban, és belőle készül az itteni "bozsolé" (beaujolais), a Márton-napi újbor is. A portugieser a legtradicionálisabb villányi bor, kiváló minőségű, izgalmas, és könnyed egyszerre" - mondta Becker Leonóra, a Villányi-Siklósi Borút Egyesület elnöke.

A kékoportó szürete idén a szokásosnál egy héttel előbb, augusztus közepén kezdődött és átlagos mennyiségű, de jó minőségű termést adtak az ültetvények. November hónap folyamán összesen 26 program várja a Villányi borvidék látogatóit. Az eseményekről bővebben a www.villanyiborvidek.hu weboldalon lehet tájékozódni.

A Márton-napi lakomák története

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. A régi időkben Szent Márton napja jelentette aparaszti év végét, ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat és ilyenkor vette kezdetét a téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni.
Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. Ahiedelem szerint Szent Márton napjánludat illik enni, mert aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog. Aliba húsából szokás volt apapnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered a „püspökfalat" szavunk is.
Forrás: korkep.sk

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek