Sopron hangulatos utcái és várnegyede olyan kávézóknak, éttermeknek és vinotékáknak ad otthont, amelyek közül bátran válogathatunk akár az egynapos városlátogatások közben is. Mi legutóbb ezeket térképeztük fel, miközben kiderült, hogy a hagyományos ételektől kezdve a street foodig tényleg mindent megtalálunk a Hűség városában, nem is beszélve az újhullámos kávézókról.
Mi az Erhardtban libalakomáztunk
Mivel a késői órákban, éppen vacsoraidőben érkeztünk Sopronba, úgy döntöttünk, hogy szállásunk, az Erhardt Étterem és Panzió egyik menüjével indítjuk gasztrotúránkat. A műemlékvédelem alatt álló épületben Erhardt Zoltán nemcsak tulajdonosként, de az étterem séfjeként is gondoskodik a hagyományokból merítő fogásokról. A helyet 12 éve családi vállalkozásban működtetik, 2014 óta pedig tagjai a Stílusos Vidéki Éttermiségnek is. Az egyesületbe tömörülő éttermi csoport tagjai mindannyian a szívből jövő, vidéki vendéglátást tartják legfontosabb alapelvüknek, ennek hangulatát szeretnék megmutatni minden SVÉT- rendezvényen.
Mivel éhesek voltunk, fel voltunk készülve egy kiadós, ötfogásos Szent Márton-napi borvacsorára. Ám arra egyáltalán nem számítottunk, hogy minden fogás, kivétel nélkül ennyire tartalmas lesz. Előételnek a soproni borvidékre jellemző babstercet kaptunk, ugyanis a babos ételeknek itt ugyanakkora hagyománya van, mint a bornak. Régen a babstercet eredetileg főételként fogyasztották - és bizony, mi sem maradtunk éhesek, pedig csak ekkor jött még a java...
Második előételként egy újabb száraz fehérbor társaságában jött az ízlésesen tálalt libamáj, amit ízletes sütőtökkrémleves követett. Ám a Szent Márton-napi libator még csak ekkor érkezett az asztalunkra lila káposztával, dödöllével és egy újabb tétellel. Persze az étteremben azokra is gondolnak, akik a könnyebb fogások hívei, ők az ilyen kiadós ételeket és férfias adagokat például céklás rizottóval válthatják ki. Hagytunk helyet egy kis édességnek is - már csak azért, mert az étkezést gesztenyepürével és gesztenye mousse-szal zárhattuk, ami mellé édes, fehér desszertbort kortyolhattunk. Ilyen libalakomára egyébként egész novemberben számíthatnak a vendégek.
Ebédeljen és kávézzon a Várkerületen!
Másnap úgy döntöttük, Sopron fiatalabb arcát is megismerjük, ezért egy helyi ismerős tanácsára az El Gusto felé vettük az irányt. A gyönyörű, őszi idő miatt a teraszon választottunk magunknak asztalt, hogy ne csak az ízeket, de a nap utolsó melegítő sugarait és a Várkerület hangulatát is élvezzük. Bár a várfallal szemben számos étterem és kávézó található, az El Gustó bisztró jellege és fiatalos hangulata miatt népszerű.
Az előző napi tartalmas vacsoránk után a bécsi- és villásreggeli kínálata miatt is ideális brunch helyszínt választottuk, ahol gazdag a felhozatal macaronból és süteményből is. Mi a lazactatár és fogasfilé-saláta kombináció mellett döntöttünk egy nagy pohár friss limonádéval együtt.
A kávét azonban érdemes a Kultúrpresszóban, Sopron első specialty kávézójában elfogyasztani, ahol különleges figyelmet szentelnek az arabica kávék elkészítésére, melynek magas minősége egyből érződik az ízén. (Hogy pontosan mit jelent a specialty kávé, arról bővebben itt olvashatnak.) A presszó hangulatos külső terasza mellett egyébként bent egy könyves és dizájner shop működik, ahol magyar tervezők ruháit és kiegészítőit lehet megvásárolni.
Romkocsmát keres?
Aki az újhullámos gasztronómiát még idegennek érzi, annak a budapesti romkocsmák miliőjét nyújtó Gázfröccsöt ajánljuk. Szép időben a kerthelyiségben lazulhatunk, rossz időben pedig second hand fotelekben sörözhetünk vagy fröccsözhetünk. De ami miatt mi külön megszerettük, az a romkocsmán belül önálló falatozóként található VanKonyha, amelynek étlapja folyamatosan változik, legutóbb mi a pizzastangliktól kezdve a grillezett fetán át a nacho's extráig jobbnál jobb snackekből válogathattunk az italunk mellé. Kipróbáltuk a hamburgerüket is, ami pont olyan jó volt, amilyennek előtte elképzeltük.
A halételeket a Deák tér másik oldalán keresse!
Akik jobban szeretik elegánsan, halk jazz és hangulatos fények mellett, a la carte elfogyasztani a vacsorájukat, azoknak a Deák Éttermet ajánljuk a Deák tér másik oldalán, majdnem a Gázfröccsel szemben. Hangulatos, égősorokkal díszített kerthelyiséget találunk itt, amely az üvegfalaknak köszönhetően még a hűvösebb időben is ideális vacsorahelyszín. Mivel mi aznap sok étlapot teszteltünk, itt valami olyanra vágytunk, amit eddig még nem kóstoltunk Sopronban. Így esett a választásunk a tengeri herkentyűkre. Aki például szereti a garnélát, annak kiváló választás lehet a Pil Pil Gambas, ami egy fokhagymás, chilis, olívaolajas verziója az apró rákfalatkáknak. De nem akartuk kihagyni a fogasfilét sem, grillezett garnélával és pestós-mascarponés rizottóval körítve.
Kóstolgasson csokoládé-szökőkútból!
Sopron édességben is az élen jár, ezt pedig a Harrer Csokoládéműhelyben tapasztaltuk meg. A modern épület egy cukrászdát, üzletet és látogatható gyárat foglal magában, ahol megfigyelhetjük, hogyan készül a Harrer csokoládé. A műhelylátogatás során persze kóstolhatunk is, miközben a csokoládé történetét is megismerhetjük a kakaóbabtól egészen a csomagolásig. A vezetett túrához előre kell időpontot foglalni, amit itt tehetnek meg. Az alábbi képeken pedig azt is láthatják, mi vár majd önökre.
Most már egy kicsit borozgatna is?
Mielőtt bárki azt hinné, hogy gasztrotúránkból pont a híres soproni bor kóstolását hagytuk ki, azt megnyugtatjuk, szó nincs erről - sőt, a legjobb helyen tettük. Ismét a Várkerületbe vitt az utunk, ahol Lukács Szabolcs, magyar bajnok sommelier saját üzletében mesélt nekünk a borról. A Tastevino kistestvérében, a Mini borbár és vinotékában nemcsak kóstolni, de vásárolni is lehet a különböző párlatokból, pálinkákból és pezsgőkből a számtalan soproni és nemzetközileg ismert bor mellett.
Szabolcs édesapjától, aki kedvességgel és vendégszeretettel fogadott minket, már a család vendéglátóipari múltját is megismerhettük, de lelkesen mesélt a fia sikereiről is. Családias környezet és jó borok, kell ennél több egy finom vacsora után?
Ha egy kicsit utazni is hajlandóak a jó borokért
Akkor a Soprontól alig 10 km-re található borászatot ajánljuk, amelynek 2007-es Zweigelt válogatásáról már a Financial Times is írt. A családi házzal egybekötött Ráspi étterem és pincészet kézműves bútorokkal, eklektikus dizájnnal és minőségi konyhával várja a gourmet vendégeket. Az étlapon található szarvasgombás ételekhez a család maga szerzi be a környék terméseit, ami komoly minőségellenőrzés után kerülhet csak a tányérokra. Horváth József, a konyhafőnök és tulajdonos, saját kulináris tapasztalatai alapján állítja össze a menüsort, pincéjében pedig egy új világ nyílt meg előttünk. A Máté cuveét legnagyobb büszkeségéről, a kisfiáról nevezte el, amellyel több elismerést és oklevelet is nyert az elmúlt időben.
Az otthon ízei, frissen a veteményesből
A Fertő tó déli csücske irányában a bicikliút mentén ismét családias környezetben érezhetjük magunkat a Tornácos Panzió és Étterem teraszán. Persze az étterem ma már nemcsak egy tornácból áll: 90 fős télikertjét, 70 fős nyári teraszát és 60 fős kékfestő termét gyakran bérlik ki nagyobb társaságok is. Van egy külön terasz a bringával érkezőknek, és egy külön veranda és grilludvar várja azokat, akik egy ráérősebb, házias ebédre vagy vacsorára vágynak. A zöldségek nagy része a tulajdonos nagyszüleinek kertjéből érkezik frissen, szeretettel gondozva, amit mi például minden egyes paradicsomon és paprikán is éreztünk.
Mivel soproni túránkon ez volt az utolsó állomásunk, úgy döntöttünk, eszünk még egy igazán jót, ezért megkóstoltuk a Tornácos népszerű halászlevét, házi töltött káposztáját és harcsapaprikását. De teszteltük a grillezett zöldségágyon tálalt fogasfilét is, és bizony ebben sem csalódtunk. A panzió egyébként kifejezetten otthonos, wellnessrészlegén akár ebéd után is megpihenhetünk, a sportosabbak pedig egy kis pihenő után akár kerékpárra is pattanhatnak, hogy körbebiciklizzék a Fertő tavat.