Amikor valami nagyon különlegesre vágyunk és nagyok az elvárásaink, könnyen csalódunk. Így van ez akkor is, amikor utazásaink során, távol a megszokott közegtől, nemcsak a látnivalókban, de az étkezéseinkben is valami feledhetetlen élményt keresünk. Legyünk megengedőbbek magunkkal, nem dől össze a világ, ha nem tudjuk végigkóstolni a helyi konyha remekeit! És akkor sem, ha a helyi ételek csak egy-egy alkatrészét esszük meg.
Talán ősszel a legjobbak a külföldi városokba tervezett hétvégi csavargások, amikor az időjárás még remek, a tömeg viszont már kisebb. Ilyenkor aztán hamar központi kérdéssé válik, hogy hol együnk valami jót, amit akár még egy fotón is megörökíthetünk a családnak, barátoknak tartott személyes vagy virtuális élménybeszámolón. Persze az elég szubjektív, hogy kinek mi a jó. És itt nemcsak az ízeket, a különféle speciális étrendeket is említhetjük.
Diétázni ma már igen trendi
Még akkor is, ha orvosilag sok esetben indokolatlan. De legalább macerássá teszi az utazást. Mert nem olyan könnyű ám megtalálni a tökéletes helyet, ahol például mindentől vagy csak valamitől mentes a kínálat. Persze nem lehetetlen. Csak egy kicsit lejjebb kell adnunk az elvárásainkból, és az sem árt, ha tudunk néha spontának is lenni. Már csak azért is, hogy ne csalódjunk, ha mégis rosszul választottunk.
Nem ciki appokat használni!
Az utazási applikációk és az élményeket is tartalmazó weboldalak például segíthetnek megtalálni a környék legjobb éttermeit, büféit vagy bisztróit. És ezt a keresgélést akár már itthon, indulás előtt is megtehetjük, vagy becsekkolás után a szállásunkon. Persze nem árt már itthon ellenőrizni, hogy van-e ingyen wifi a szobához, vagy megfelelő internetcsomagunk a külföldi szörföléshez. Mert sok helyen akár annak ellenére is fizetős lehet az internet használata, hogy a hotel ingyen wifivel hirdeti szobáit.
Ha rákerestünk a közeli étkezési lehetőségekre és olvasgatjuk az értékeléseket, könnyen lehet, hogy egyszer csak egy kedves ismerősünk fotója vagy bejegyzése bukkan fel valamelyik mellett. Ez egy kicsit megint szimpatikusabbá teheti a helyet, hiszen ő már egyszer kipróbálta, és szinte már úgy érezhetjük, van valami kötődésünk a helyhez. Így akár rá is kérdezhetünk az ő tapasztalataira. Azt persze vegyük figyelembe, hogy idővel a hely adottságai, a menü, a kiszolgálás színvonala is változhat - lehet rosszabb, de jobb is. Ezért a leírt kritikákat jobb, ha szkeptikusan fogadjuk. Mert lehet köztük olyan probléma, ami a mi ingerküszöbünket el sem éri, más viszont egyből a panaszkönyvet kéri miatta.
De az őszinte véleményekkel mi is segíthetjük utastársainkat, írjuk le bátran a saját élményeinket, javaslatainkat! Ezzel még a tulajdonosnak is jót teszünk, mert talán látja, hogyan lehetne javítani az ételek vagy szolgáltatás színvonalán. De jobb, ha ezt akkor tesszük, miután elhagytuk a helyet. Egy-egy kevésbé jó fogás vagy a figyelmetlen felszolgálás miatt nem is biztos, hogy érdemes mindenáron a helyszínen összefeszülni a pincérrel, ráadásul utastársaink szájíze sem lesz már jó a menü folytatásához.
A helyiekben bízhatunk!
Kérdezzük meg a szállásunk recepciósát, vagy egy helyi embert arról, hogy milyen falatozót javasol a közelben. Jó jel, ha több forrás is ugyanazt a helyet ajánlja! Így már nem is kell sokat gondolkodnunk, melyik pizzéria vagy bisztró legyen az esti vacsoránk helyszíne. Persze meglepetések mindig érhetnek, lehet, hogy éppen zárva vagy tele lesz a hely, esetleg élőben mégsem olyan szimpatikus a hangulata és kínálata, mint vártuk. Ilyenkor vagy tovább állunk, vagy - ahogy az lenni szokott - az elsőre kiszemelt helyre megyünk vissza. Ne adjuk fel, a lényeg, hogy együnk úgy, mint a helyiek!
Mert nincs utazás a helyi specialitások megkóstolása nélkül. Legalábbis ez is segít átvenni az adott táj és ország hangulatát. Ha olyan helyen eszünk, ahol turisták helyett a helyi lakosokat látjuk ebédelni, akkor jóval biztosabb, hogy autentikus élményben lesz részünk. Hogy a helyi menü mennyire passzol a diétánkhoz, már nehezebb dió. De azért egyes részei, mint például a feltét, a köret, esetleg egy leves, saláta vagy desszert nagy valószínűséggel bármilyen diétázás mellett megkóstolható. És máris lesz egy pipa a bakancslistánkron.
Együnk dinamikusan!
Amennyire csak lehet, tartsuk magunkat a napi étkezési ritmushoz. Indítsunk reggelivel, az ebéd pedig legyen bőségesebb, mint a vacsora (így aludni is jól fogunk). De ne feledkezzünk meg a tízórairól és az uzsonnáról sem! Ezeket magunkkal is vihetjük például keksz, magvak vagy gyümölcs formájában. Az utazásra készíthetünk szendvicset is, de ha nincs lehetőségünk hűtve szállítani és tárolni, akkor csak annyit csináljunk meg, amennyit még aznap meg is eszünk. Ne kockáztassunk, hogy másnap gyomorrontást kapjunk a táskában felejtett harapnivalótól!
Annak érdekében, hogy meg is együk a gondosan összekészített szendvicsünket, azt a trükköt szoktam bevetni, hogy olyan dolgokkal töltöm meg a szendvicset, amiket nagyon szeretek, és sajnálnám kidobni. Minél ízesebb, szaftosabb a szendvics, annál könnyebben csúszik: lehet benne pesto, olívabogyó, aszaltparadicsom, a kedvenc sajtunk és/vagy sonkánk, esetleg valamilyen házi készítésű zöldségkrém. A zöldséget inkább csomagoljuk mellé, hogy ne áztassa el a szendvicset. A paprika azonban kellően ropogóssá tudja változtatni az úti elemózsiánkat.
Persze hiába a sok tervezés, ha mondjuk Horvátországban azért nem jön össze egy jó kis csevapozás, mert az utazásra vitt szendvicsünket akarjuk megenni vacsorára - mint ahogy legutóbb én is tettem. Ilyenkor sose feledjük: nem mi vagyunk az ételért, hanem fordítva. És bár finomat és jókat enni mindig érdemes, ha mégsem mindig jön össze, ne bánkódjunk! A városnézés élményéhez a helyi nevezetességek és programok is sokat adnak, nemcsak a gasztronómiai örömök.
Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.