Három tökéletes, boros nap Villányban

Mediterrán hangulat, izgalmas kiállítások, szuper éttermek és borászatok. Három nap alatt annyira a szívünkbe zártuk Villányt és környékét, hogy máris a visszatérést tervezgetjük.

Múlt héten hűvös, borús időben indultunk el Budapestről, három órás vonatozás után viszont mintha egy másik országba csöppentünk volna. Pécsett napsütötte teraszok csábítottak kései ebédre és kávézgatásra.

Pezsgős ebéd a Jókai bisztró napsütötte teraszán
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

 Villányban pedig a legnépszerűbb hazai borászatok menő kóstolóhelységei, vidám szüretelők, jobbnál jobb falatok és kényeztető vinoterápiás kezelések vártak minket. Reméljük, lesznek még idén ilyen szép napok, és érdemes lesz önöknek is utánunk csinálni.

Hogyan juthatunk le Villányba?
A legegyszerűbb dolga azoknak van, akik autóval mennek, Budapestről az M6-os autópályán bő két óra alatt le lehet érni. Tömegközlekedéssel kicsit összetettebb és hosszabb a dolog, de mi már megjártuk Toszkánát és a Garda-tavat is kocsi nélkül, úgyhogy ez már meg se kottyant. Közvetlen vonatok a fővárosból Pécsre a Keleti Pályaudvarról indulnak, az IC-nek körülbelül 3 órára van szüksége, hogy elzötykölődjön idáig. Innen a kis piros vonattal kell tovább utazni Villányig, ez további 45 percet vesz igénybe. A villányi vasútállomástól a pincesor húsz perces sétával érhető el.

Első nap: Pécs

Ha hozzánk hasonlóan önök is kocsi nélkül jönnének, és nem akarnak beleőrülni a vonatozásba, érdemes egy kis pécsi kitérőt beiktatni a programba. A pécsi vasútállomáson az egyes vágány mellett találnak csomagmegőrző szekrényeket, 500 forintért maximum 24 óráig lehet itt tárolni a motyót. (Egyébként nem túl bizalomgerjesztőek, de mi itt hagytuk a csomagjainkat, és nem volt vele semmi gond.)

Ha lepakoltak, sétáljanak be a körülbelül negyedórányira fekvő belvárosba, melynek sétálóutcáit – főleg napsütésben – bármelyik tengerparti városka megirigyelhetné. Mi a Gault Millau kalauz tanácsát követve a szépen felújított Jókai térre mentünk, ahol az Elefántos házban működő Jókai Bisztró teraszára ültünk ki. Naponta változó, friss alapanyagokból készülő napi menüt kínálnak nagyon baráti, 1250 forintos áron.

Napi menü a Jókai bisztróban
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

Ottjártunkkor karfiolleves, borsófőzelék és rántott hal volt a menü, és nagyon elégedettek voltunk vele. Desszertnek a brownie-t kóstolják meg feltétlenül pisztáciafagyival, karamellizált popcornnal: egyszerre édes és sós, lágy és ropogós, csoda jó! A borválogatás szintén remek. Érdemes a helyi, Hárs pincészet bioboraival is próbát tenni, nekünk a cserszegi fűszeres nagyon bejött.

Az ebéd és a séta után érdemes Pécs múzeumai és időszaki tárlatai közül meglátogatni egyet. Október 31-ig tart nyitva a Káptalan utca 4. alatt található Martyn múzeumban a Chagall-kiállítás. Nem túl nagy alapterületű, és a magyarázószövegek is lehetnének ügyesebbek, de a képek így is csodálatosak. Bónusz, hogy ha a Chagall-kiállításra érkeznek, lehetőségük van spéci, alkalmi menettérti jegyet váltani a vonatra, így féláron utazhatnak. Csak ne felejtsék el a vonatjegyüket lepecsételtetni a múzeumban.

Kád, sajttál, bor - mi kell még?
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

A pécsi vasútállomástól a szállásunkig egy bő óra alatt jutottunk el vonattal és gyalogosan. Az élménydús napot egy forró fürdővel zártuk egy 2012-es Gere cabernet sauvignon és egy sajttál társaságában.

Itt laktunk
Szállásul a Crocus Gere Borhotelt választottuk – illetve választotta a pasim, akitől születésnapi ajándékba kaptam ezt az utat. Hogy még nagyobb legyen a meglepetés, a szálloda egyik vadiúj lakosztályába foglalt szobát, melynek különlegessége, hogy egy szabadon álló kád is van benne.
A szálláshoz vacsora járt a szálloda Mandula névre keresztelt éttermében – erről csak szuperlatívuszokban tudunk nyilatkozni. Nagyon röviden maradjunk annyiban, hogy a Gault Millau nem véletlenül ítélte azt az egy szakácssapkát nekik. A fentiek mellett vinoterápiás kezelések is voltak a választott csomagban: a masszázs éppen annyira frissítő volt, amennyire kellett, a borfürdő pedig pont annyira hedonista élmény, mint amilyennek a neve alapján tűnik. Különösen tetszett, hogy főszezonon kívül érkeztünk, így gyakran volt olyan érzésünk, mintha az egész hotel a miénk lenne.
Ha nem akarnak ennyire dőzsölni, a szállodának persze vannak egyszerűbb, olcsóbb szobái, és a környéken van egy csomó más vendéglátóhely is. Nem próbáltuk őket, de kívülről a Halasi Pince Panzió és a Bock Hotel Ermitage is nagyon szimpatikusnak tűnt.

Második nap: Siklós

A házias, Gere Frici habzóborral turbózott reggeli után kerékpárra pattantunk (1800 forint/nap áron bérelhető a hotelben) és a Villányból kivezető bringaúton, szőlők mellett indultunk Siklós irányába. A Gere, Günzer és Sauska borászatokat elhagyva hamarosan a Szársomlyó tövébe érünk, itt le lehet kanyarodni a szoborparkhoz.

Ködös bringaút Villány határában
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

Innen egészen Nagyharsányig gurulhatunk bringaúton. Itt viszont – pont a legrosszabbkor – elfogy a kerékpárút, és közös úton kell haladnunk a Beremendről kikanyarodó kamionokkal. De ha ezt a szakaszt átvészeltük, a település végétől Kisharsányig, majd innen tovább egészen Siklósig már kerékpárúton, illetve kisforgalmú utakon juthatunk el.

Hasznos infók a bringaútról
Az egész Villány-Siklós szakasz oda-vissza nagyjából harminc kilométer, jobbára sík, egyedül Nagyharsány és Villány közötti emelkedőt kell hazaúton leküzdeni. Bárki könnyen teljesíteni tudja – kevésbé edzettek egyszerűen feltolhatják a bringát az emelkedőn, mert nem olyan hosszú. Az egyetlen komolyabb problémát a forgalmas nagyharsányi rész jelentheti.

Siklóson Malkocs bej dzsámiját, a szerb otrodox templomot és a gyönyörűen felújított várat érdemes megnézni. Utóbbiban kínzókamrát, vártörténeti kiállítást, korabeli öltözeteket, bormúzeumot, gyógynövénykertet láthatunk. Ha kényelmesen mindent végig akarnak nézni – és a bormúzeumban is beszélgetnének egy jót az itt dolgozókkal – két órát feltétlenül szánjanak a programra. A dzsámiba és a templomba 750-750 forint a belépő, a várban 1500 forintot kell fizetni.

Sauska terasz csodás kilátással
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

 Hazafelé tartva, mielőtt beérnének Villányba, a Sauska borászatba mindenképp tegyenek kitérőt. Az alsó szintet az üzemi terület foglalja el, a felső szinten látványkonyhás, dizájnos kóstolóteret és egy fantasztikus panorámájú teraszt találunk. Az alapszintű, hat tételes borkóstoló 2000 forintba, a komolyabb 4000 forintba kerül.

Szerencsénkre éhesek voltunk, így életünk kóstolótálját rendelhettük ki. Helyi termelők húskészítményei – kolbász, stifolder, füstölt nyelv, sonka –, különböző sajtok, zöldségek, mindez frissen sült kenyérrel tálalva... Imádtuk! 3200 forintba kerül fejenként, de minden pénzt megér.

Zseniális kóstolótál, Sauska
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

Harmadik nap: Villány

Az utolsó napunkat hazaindulás előtt Villányban töltöttük. Felsétáltunk a kilátóba, ahonnan az egész környéket belátni. Utána pedig betértünk a borvidék egyik legismertebb pincészetéhez, Bockékhoz. Ugyan a bordó bőrkanapés dizájn nem igazán a mi világunk, a kihelyezett tök jó boros magazinoknak, a profi személyzetnek és a barátságos kóstolóáraknak köszönhetően gyorsan belaktuk a helyet.

Kilátás a villányi kilátóból
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

Egyébként, a kóstolt tételek közül legjobban a 2009-es, Marcell névre keresztelt, méthode traditonelle eljárással készült pezsgő tetszett. Ez egyelőre csak itt kapható, de hamarosan a szélesebb közönség is megismerheti majd.

Búcsúzóul még lementünk a panzió és étterem alatt található pincerendszerbe. A minden nap délután kettőkor kezdődő látogatás fénypontja a Heimann Ferenc tervezte, izgalmasan kialakított, különleges akusztikájú terme, ahol általában rendezvényeket tartanak.

A rendezvényterem különleges lámpái
Galéria: Villányi kiruccanás
mimi / Travelo

Mire felértünk a pincéből, már az asztalunkon várt a gőzölgő, házi tészta vörösboros pörkölttel. Nagyon elégedetten, kicsit becsípve, a távozás miatt pedig elég szomorkásan sétáltunk ki a villányi vasútállomásra. Ekkorra már az eső is eleredt. A tavasz első napsugaraival garantáltan visszatérünk majd.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek